Biztos hajléktalanságra ítéli a kormány a menekülteket

Alig egy nappal azután, hogy kiderült: a magyar kormány két év alatt több mint 240 millió forinttal támogatta az egyik közellenségnek kikiáltott “Soros-szervezetet”, a Menedék – Migránsokat segítő Egyesületet, a Belügyminisztérium indoklás nélkül visszavonta a kormány hosszú távú migrációs stratégiájához kapcsolódó menekülteket segítő pályázatokat.

A Belügyi Alapok honlapján közzétett hirdetmény szerint a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 2017-2018. évi munkaprogramjában tavaly decemberben kiírt és most visszavont 13 pályázaton többek között lakhatáshoz való hozzájutást megkönnyítő programokra, kísérő nélküli kiskorú gyermekek elhelyezésének és integrációjának fejlesztésére és jogi segélynyújtásra lehetett támogatást kérni.

Rendőröknek szerveztek volna képzést

Több olyan civil szervezetet is találtunk, amelyek a hirtelen visszavont pályázatokon akartak indulni. Az egyik maga a Menedék Egyesület, tudtuk meg Kováts Andrástól, a szervezet igazgatójától. A Menedék a menekültügyi és integrációs alap korábbi, 2014-2016 közötti munkaprogramjában is pályáztott (itt, itt és itt érhetők el a pályázók listája), és végül 5 projekt megvalósítására kapott pénzt – az előbb említett 240 millió forint körüli összeget.

Most is 5 projektre szerettek volna támogatást szerezni, ezek közül nem mindegyik foglalkozott kifejezetten menekültekkel, vegyes az összkép. Külföldi diákok iskolai integrációjának elősegítése, kitoloncolás előtt álló emberek számára pszichoterápia, feszültségoldó szabadidős foglalkozások is szerepeltek a tervek között, de migránsokkal foglalkozó szakembereknek, rendőröknek és fegyveres biztonsági őröknek is tartottak volna képzéseket. Mivel a pályázatok még a tervezési fázisában voltak, ezért Kováts nem tudta megmondani, hogy pontosan mekkora összegre lett volna szüksége a Menedéknek ezek megvalósításához. A Belügyminisztériumtól nem kaptak hivatalos magyarázatot arra, hogy miért vonta vissza hirtelen a pályázatokat, tette hozzá.

A Menedéken kívül több más civil szervezet is pályázott korábban az alap forrásaira, például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskreszt, a Migráns Segítség Magyarország Egyesület, Szubjekítv Értékek Alapítvány, az Artemisszió Alapítvány és a Cordelia Alapítvány.  Ugyanakkor a pályázók között találjuk a Magyar Evangélikus Egyházat, a Baptista Integrációs Központot, az Országos Rendőr-főkapitányságot, az Országos Bírói Hivatalt, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt és a Fővárosi Önkormányzat Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeit is.

Kováts András hangsúlyozta, hogy a minisztérium lépése nemcsak a Menedéket és más civil szervezeteket sújthatja, hiszen a korábbi pályázók között önkormányzati és állami intézmények is szerepelnek. Sőt, utóbbiak számára még fontosabb támogatási forrást jelentett a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, mert az integrációs rendszer vagy az idegenrendészet egyes elemeit kizárólag ezekből az uniós támogatásokból működtették, magyarázta a Menedék vezetője.

Így olyan szervezetek sem jutnak forráshoz, mint például a Kalunba Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft., amely komplex lakhatási integrációs mintaprogrammal és iskola utáni felzárkóztatás támogatásával segítette eddig a menekülteket, és újabb projekteket tervezett indítani az alap révén.

Főleg annak fényében lehetnek komoly következményei a menekültügyi támogatások befagyasztásának, hogy 2016 közepétől megszűnt az úgynevezett integrációs szerződés, ami a menedékkérőknek és a nemzetközi védelemben részesítetteknek biztosított szociális ellátást.

A kormány bármikor visszavonhatja a saját szavát

Az interkulturális kommunikációval 20 éve foglalkozó Artemisszió Alapítvány több pályázaton is indult volna. Tevékenységeik egyik legnagyobb támogatója pont az EU Migrációs és Menekültügyi Alapja. Az alapítvány elnöke, Szántó Diána szerint a pályázatok visszavonásával az állam kötelezettségét végző civil szervezetek fizikai eszközeit vették el. Az, hogy aktív pályázatok folyamatosan kifutnak, a civil szervezetek működésének állandó nehézsége, de most hatványozódott a probléma.

„Nem lehet látni, hogyan pótoljuk a most kieső forrásainkat. Nem az a rossz a pályázatok visszavonásában, hogy mi is, a többi szervezettel együtt nehéz helyzetbe kerültünk. Hanem az, hogy a kormány a saját szavát is bármikor visszavonhatja ”

– mondja.

„Két dolgot nem szabad összekeverni: a kormány kommunikációját a kvótarendszerrel és tágabban a migrációval kapcsolatban; illetve az állam kötelezettségét a menekültügyi eljárások biztosítására. Az állam, vagyis annak hatósága az arra rászorulóknak meg kell, hogy adja a menekült státuszt” – tette hozzá a pályázatok kapcsán Szántó.

Kiemelte azt is, hogy a szóban forgó eljárások menedékkérőkre vonatkoznak, nem menekültekre. Aki később már megkapja a menekültstátuszt, annak joga van segítséget kapni az integrációs folyamathoz. „Ez egyébként az ország érdeke is” – hangsúlyozta. Az integráció támogatására az EU az országoknak jelentős forrást biztosít, mondta az alapítvány vezetője.

A magyar felsőoktatást akarták versenyképesebbé tenni

Egy másik érintett szervezet a Szubjekítv Értékek Alapítvány, amely a Menedékhez hasonlóan a szintén pályázott volna a menekültügyi és integrációs alap támogatásaira. Az alapítvány projektjeinek nem sok köze van menekültekthez, elsősorban reguláris migránsokkal (vagyis akik például munkavállalói, tanulói céllal érkeznek és rendelkeznek tartózkodási engedéllyel) foglalkoznak. Az előző körben migránsok politikai részvételének erősítésére és a tudás alapú migrációt támogató képzési programokra kaptak pénzt, összesen több mint 70 millió forintot.

Lőrincz Marcell, az alapítvány elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy a mostani kiírás révén a felsőoktatásban dolgozók számára szerettek volna továbbképzést indítani, hogy eredményesebben tudják kezelni a Magyarországon tanuló külföldi diákok ügyeit. Ez például interkulturális kompetenciák oktatását jelentette volna, illetve egy tapasztalatmegosztó fórumot is szerettek volna létrehozni, ahol egyetemek, főiskolák, más oktatási intézmények és hatóságok oszthatták volna meg egymással jó gyakorlataikat.

“A program egyszerre ért volna el és vont volna be magyarokat és nem magyarokat is. Cél lett volna sikeresebbé tenni a hazai felsőoktatást a nemzetközi diákokért folytatott versenyben.”

Lőrincz elmondása szerint a pályázatok visszavonása magát az alapítványt ugyan nem érinti hátrányosan, de jelenleg nincs olyan program, ami hasonló célokat valósítana meg.

Lehúzhatják a rolót a civilek

A két korábbi pályázó, a kínzásokat vagy más, súlyos traumát átélt menekültek pszichológiai kezelésével foglalkozó Cordelia Alapítvány és a Baptista Integrációs Központ érdeklődésünkre azt közölte, hogy nem terveztek részt venni a mostani kiírásokon. 

Ahogy a Jövőkerék Alapítvány sem indult volna, mert elsősorban munkaerőpiaci integrációval foglalkoznak, amire nem volt kiírás. Mészáros Attila, a Jövőkerék Alapítvány szakmai vezetője ettől függetlenül úgy látja, hogy a pályázatok visszavonásának súlyos következményei lesznek. A kormány gyakorlatilag teljesen ellehetetleníti a menekültek beilleszkedését a magyar  társadalomba, mondta.  Jelenleg az állam által védelembe vett menekülteknek a befogadó állomásokon mindössze egy hónapjuk van arra, hogy megismerjék jogaikat, kötelezettségeiket, megtanulják a magyar  nyelvet, munkát vállaljanak, jövedelmet szerezzenek, albérletet találjanak, beszerezzék a magyar okmányaikat, gyerekeiket beiskolázzák, sorolta a menekültekre váró nehézségeket Mészáros Attila.

Az MMIA projektek nélkül gyakorlatilag semmilyen segítséget nem kapnak az integrálódásra, enélkül hajléktalanság, vagy az ország elhagyása vár rájuk, jelentette ki Mészáros. A civil szervezetek pedig a tagsági díjakból és adományozásokból pénzt összekalapozva nem tudnak kellő volumenű segítséget nyújtani. A Jövőkerék Alapítvány szakmai vezetője úgy látja, hogy az intézkedésnek köszönhetően sok civil szervezet akár le is húzhatja a rolót, mert főleg ezeknek a pályázati pénzeknek a segítségével tudtak működni, integrációs szolgáltatásokat nyújtani.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és az Országos Rendőr-főkapitányságot is megkerestük azzal a kérdéssel, hogy akartak-e indulni a decemberben meghirdetett pályázatokon. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.