Magyarország egy dzsúdóaréna, ahol Putyin és lobbistái kedvükre meccselnek

Történetek a magyarországi orosz befolyásról, III. rész: diplomáciai nyomás

putyin orban paks judo
2018.02.15. 08:21
  • Hiába állította a Kreml, hogy Vlagyimir Putyin tavaly augusztusban Orbán Viktor meghívására érkezett az évben másodszor Magyarországra, ez nem igaz. A kormányban akkor sem tudták biztosan, jön-e az elnök a dzsúdó-vb-re, miután a sajtó azt már megírta.
  • Eközben egy Roszatomhoz kötődő üzletember, Szitár-Csanádi Attila mindent megtett azért, hogy Putyint elvigye Debrecenbe is, ahol az egyetemen új orosz hídfőállás épül. 
  • Benéztünk a Budapest és Moszkva közötti látszólagos barátság függönye mögé, ahol az orosz atomipar lobbistái még az orosz elnök látogatását is megpróbálják eltéríteni.
  • Az írás angol változata a VSquare.org V4-es oknyomozó újságírói portálon olvasható.
  • Sorozatunk első részében az orosz titkosszolgálati nyomulást mutattuk be Kovács Béla történetén keresztül, a második részben pedig a Vitézy Dávid kiszorítása és a budapesti metrókocsi-felújítás mögötti orosz kavarást.

Nem véletlenül jelenik meg egyszerre ugyanabban a témában cikk az Indexen és a Direkt36-on: a két cikk szerzői menet közben értesültek egymás munkájáról, és úgy döntöttek: annak érdekében, hogy minél jobban ráirányítsák a figyelmet erre az orosz–magyar kapcsolatokban meghatározónak számító szereplőre, ugyanakkor közlik a cikkeket.

Mikor a magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin befejezték tárgyalásukat, és már készültek indulni, a orosz elnök egy szokatlan gesztussal felajánlotta vendégének, kiviszi a kocsijában a Szentpétervár Pulkovo repülőtérre, és így négyszemközt tudják folytatni beszélgetésüket. A miniszterelnök a gesztust a személyes nagyrabecsülés jeleként értelmezte Putyin részéről, és boldogan mondott igent.

A miniszterelnök ezzel a szokatlan autókázással később szívesen kérkedett. De amikor a történetet elmesélte az egyik nagykövetének, a diplomata egyáltalán nem volt lenyűgözve, inkább megrökönyödött főnöke naivitásán és felelőtlenségén. „Nem vagyok biztos, hogy ez olyan nagyszerű ötlet volt!” – válaszolt élesen a nagykövet, hozzátéve, hogy

”az embernek nem szabad négyszemközt maradni Putyinnal, egy volt KGB-tiszttel.” 

Az autóútra 2003. november 30-án került sor, amikor Medgyessy Péter Szentpétervárra utazott tárgyalni Putyinnal. Medgyessy második éve volt hivatalban, miután a 2002-es választásokon kisebb meglepetésre győzelemre vezette az MSZP-t Orbán Viktor jobboldali és vitathatatlanul oroszellenes kormánya ellen. Budapest és Moszkva egyaránt készen állt, hogy sínre tegyék a kisiklott viszonyt.

„Medgyessyvel kezdve az összes megválasztott magyar miniszterelnöknek voltak privát, négyszemközti beszélgetései Putyinnal, ahol fogalmunk sincs, miféle megállapodásokat kötöttek és mit ajánlott nekik” – mesélte a történetet felidéző diplomata, Simonyi András. Simonyi 2002 és 2007 között Magyarország washingtoni nagyköveteként szolgált, jelenleg a Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjának ügyvezető igazgatója Washington DC-ben.

A volt nagykövet ezt a kis futó epizódot fordulópontnak látja a magyar–orosz kapcsolatok történetében, mivel innentől megszűnt annak az átláthatósága, és az intézményi szintű diplomáciát privát, négyszemközti alkuk váltották fel. „A későbbi miniszterelnökök ugyanúgy nem tudtak ellenállni ennek a régi KGB-trükknek: nagyobbnak láttatni kis országok vezetőit, amitől beájulnak. Kis befektetés, hatalmas haszonnal. De a valóság az, hogy ez mindig is egy egyenlőtlen viszony marad” – folytatta a volt diplomata.

„Valószínű, hogy sosem fogjuk megtudni, miről is folytattak privát beszélgetést a vezetőink Putyinnal” – összegezte Simonyi.

*

A magyar–orosz kapcsolatoknak ez az átláthatatlansága okozza, hogy rendre zavaros és érthetetlen történések lepik meg a magyar közvéleményt. Amikor például benéztünk a Budapest és Moszkva közötti látszólagos barátság függönye mögé, valami egészen más valóságra bukkantunk. Az orosz elnök legutóbbi magyarországi látogatásának körülményeit nyomozva nem csupán a Kreml diplomáciai trükkjei tárultak fel, hanem az is, hogy Oroszország atomipari óriásához kötődő lobbisták hogyan próbáltak hasznot húzni Putyin látogatásából.

Egy félig meghívott vendég

Mindössze hat hónappal Putyin előző budapesti látogatása után, az orosz elnököt szállító gép ismét leszállt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér betonjára 2017. augusztus 28-án. Furcsamód a magyar kormány jó ideig nem tudta biztosra, hogy Putyin jön-e. 

Amikor két hónappal korábban a Magyar Nemzet lehozta a hírt, hogy Putyin Budapestre fog érkezni a dzsúdó-világbajnokságra, elkezdtünk kérdezősködni kormánykörökben. Mindenki meglepettnek és zavartnak tűnt, az egyetlen válasz, amit másnap egy külügyminisztériumi forrásunktól kaptunk, a következő volt: „A hivatalos válasz, hogy nincs információnk arról, jön-e. Nem hivatalosan se tudok többet.” Ez már azután volt, hogy az országos napilap kijött a hírrel, ám a magyar kormány még mindig nem tudta, mi történik.

Később, már a látogatás megtörténte után egy magas rangú külügyminisztériumi tisztviselő elmagyarázta: „Februárban, az Orbánnal való budapesti rendes bilaterális találkozójának a végén Putyin úgy mellesleg megemlítette, hogy később még esetleg visszajön erre a dzsúdóeseményre. Azonban nem mondta biztosra, ezért havonta folyamatosan kérdezgettük Putyin hivatalát. Sosem tudtak választ adni.”

Nem ez volt az egyetlen kínos momentum Putyin látogatásában.

„Orbán Viktor a dzsúdó-vb-re érkező vezetőkkel találkozik” – így mutatta be a magyar fél sajtóközleménye azt a napot, melyen Putyin Budapestre érkezett. „Orbán Viktor magyar miniszterelnök meghívására az orosz állam vezetője Budapestre látogat a 31. dzsúdó-világbajnokság nyitóünnepségére” – így pedig a Kreml közleménye. A magyar kormány úgy döntött, nem csinál ügyet abból, hogy valójában nem is Orbán volt az, aki meghívta az orosz elnököt.

„Putyin tavaly augusztusi látogatása jól mutatta, milyen kiszolgáltatott helyzetbe került a magyar külpolitika Oroszországtól. Az egyik célja ennek a találkozónak talán az is volt, hogy ezt egyértelművé tegye. Amikor Magyarországra jön, Putyin úgy viselkedik, mintha a közel-külföldre látogatna, ami az orosz zsargonban a posztszovjet térség legbarátibb, nem NATO és EU-tag vazallusállamait jelenti”

– mondta Krekó Péter, az orosz befolyást is monitorozó Political Capital think-tank ügyvezető igazgatója.

“A megalázó gesztusokat az orosz diplomácia előszeretettel alkalmazza.

Például amikor Putyin behívta kutyáját a kutyáktól hírhedten rettegő Angela Merkellel való megbeszélésre 2007-ben, vagy amikor tavaly májusban a Kreml maga közölte amerikai kérés ellenére a Trump és az orosz nagykövet, illetve külügyminiszter fehér házi találkozójáról készült fotókat” – tette hozzá Krekó. „Nem ez volt persze az első eset, hogy Putyin meg akarta alázni a magyar diplomáciát. Ez történt 2014-ben, amikor az orosz fél egyoldalúan nyilvánosságra hozta a paksi szerződést, illetve a 2017. februári találkozó esetében is, amikor Putyin a sajtótájékoztatón nyíltan ellentmondott Orbánnak az oroszok által finanszírozott projekt 10 milliárd eurós hitelszerződésével kapcsolatban” – folytatta a Political Capital vezetője.

Papp Csaba 1996 és 2002 között az Országgyűlésben, illetve a Miniszterelnökségen dolgozott, majd az energetikától a haditechnikáig számos területen bonyolított üzleteket orosz és ukrán partnerekkel. „Személyes orosz és ukrán kapcsolataimon keresztül konkrét magyar kormányzati kéréseket közvetítettem, amióta a magánszférában dolgozom – mondta Papp a saját szerepéről. – Mindezt minden ellentételezés nélkül, pro bono.”

Papp állítása szerint részt vett egyeztetésekben Putyin elnöki hivatalával egy tavaly Magyarországra tervezett program miatt. Eredetileg azonban egy másmilyen látogatás volt leegyeztetve az orosz elnök hivatalával a 2017-es évre. Ez a magyarországi orosz ortodox templomfelújítási projekthez kapcsolódott, ebben a projektben pedig maga Papp vett részt, mégpedig az orosz oldal megbízása alapján. Amikor a projekt megrekedt, az oroszok úgy döntöttek, hogy a dzsúdó-vb-vel helyettesítik azt, mondta Papp. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Putyin mindössze akart egy újabb látogatást Magyarországra, ennek az apropója pedig másodlagos volt.

Több üzleti forrásunk is arra utalt, Oroszország régóta elégedetlen a Paks 2 projekt vánszorgásával, ezért a Kreml nyomást gyakorolt Budapestre.

Eltéríteni Putyin látogatását

De nem is ez volt a leginkább nyugtalanító történet, ami a Putyin-látogatás körülményeinek vizsgálata során szembe jött velünk. Kiderült, hogy Magyarország nem csupán Vlagyimir Putyin és az orosz diplomácia, hanem az orosz atomipar lobbistáinak a játszóterévé – vagy még inkább dzsúdóarénájává – is vált.

Debrecen városa tavaly egyszer csak átalakult egyfajta „kis új Moszkvává”. 2017 áprilisában a Ruszkij Mir („orosz világ”) Alapítvány egy orosz központot nyitott a Debreceni Egyetemen, bútorokat, elektronikai berendezéseket és könyveket adományozva az intézménynek, a 24.hu beszámolója szerint majdnem 18 millió forint értékben. A Ruszkij Mir „soft power” kezdeményezés, mely 2007-ben Vlagyimir Putyin elnöki rendelete alapján jött létre, valójában egy, a Kreml érdekeit képviselő propagandaintézmény. Majd ezután, mindössze tíz nappal Putyinnak a budapesti dzsúdó-világbajnokságra tervezett látogatása előtt a Debreceni Egyetem úgy döntött, hogy díszpolgári címet (Civis Honoris Causa) adományoz az orosz elnöknek.

A hivatalos magyarázat erre az volt, hogy „mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban". A lépés felháborodást és döbbenetet váltott ki nem csupán a döntés miatt szégyenkező tanári kar és a hallgatók körében, de jelentősen rombolta Magyarország legnagyobb egyetemének nemzetközi tekintélyét és integritását is. Az egyetem rektora, a kormányhoz hű Szilvássy Zoltán később sértődötten beszólt a döntése ellen tiltakozó tanároknak és diákoknak, „szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácánnak” nevezve őket.

A Putyin kitüntetéséről beszámoló legelső hír azt is megemlítette: Szilvássy csapata arra számított, hogy az orosz elnök tesz egy kitérőt Debrecenbe, ezért egy ünnepséggel várták Putyint, csakhogy a magyar külügyminisztérium hirtelen lefújta az eseményt. A mi kormányzati forrásaink azonban egy nagyon eltérő történetről számoltak be. Arra utaltak, hogy egy, a Roszatomhoz kötődő lobbista „szabadúszóként” megpróbálta eltéríteni Putyin magyarországi látogatását.

A neves Oroszország-szakértő, Mark Galeotti az egyik legutóbbi előadásában éppen erről a jelenségről magyarázott:

„Oroszország nagymértékben az egyéni politikai kezdeményezések, politikai vállalkozások alapján működik. Emberek olyan dolgokat tesznek, amiről azt gondolják, hogy majd elnyerik vele a Kreml tetszését. Nyugaton rengeteg különféle szereplőt látunk a hírszerző tisztektől az üzletemberekig, akik saját kezdeményezésekkel állnak elő, és reménykednek benne, hogy a Kreml tágabban értett céljai keretében majd sikert érnek el.”

Papp Csaba állítása szerint az orosz elnöki hivatal nem tervezett látogatást Debrecenbe, nem hagyta jóvá azt, Papp számára az inkább tűnik „magánakciónak”. „Debrecen biztosan nem volt a programban. Ahhoz a TEK-nek meg az orosz titkosszolgálatnak le kellett volna zárnia a város bizonyos részeit, előzetesen biztonsági átvilágítást csinálni, ami nagyjából 45 nap. Ez nem történt meg” – folytatta Papp. Szerinte minimum három hónap bármilyen programot leszervezni az orosz elnöknek, még a legszerencsésebb esetben is. Elküldtük az ezzel kapcsolatos kérdéseinket Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivőnek is, amint kapunk választ, frissítjük a cikket.

Nem menedzser, inkább komisszár

Az úgynevezett politikai vállalkozó a mi történetünkben egy bizonyos Szitár-Csanádi Attila, akinek akkor találkoztunk a nevével, amikor háttérbeszélgetést folytattunk a magyar külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselőjével. „Egyik nap Kósa Lajos felhívta Szijjártó Pétert. Kósa elmondta neki, úgy tűnik, Putyin nemcsak Budapestre, de Debrecenbe is ellátogat” – mesélte ez a forrásunk. „És úgy tudtuk, hogy van valaki, aki kavar a háttérben. Egy Szitár-Csanádi Attila nevű férfi, egy hazai Roszatom-leányvállalat igazgatója” – folytatta a külügyminisztériumi tisztviselő.

Egy másik minisztériumi tisztviselő, aki ismerte a magyar–orosz diplomáciai levelezést, még több háttérinformációt árult el. „Semmilyen információt nem kaptunk a hivatalos diplomáciai csatornákon keresztül arról, hogy Putyin Debrecenbe utazna. Informálisan ugyanakkor hallottunk róla, hogy Szitár-Csanádi Attila minden követ megmozgat azért, hogy valahogy elvigye Putyint Debrecenbe. Nem volt köztünk és Szitár-Csanádi között semmilyen kommunikáció, minket egyáltalán nem kerestek meg” – folytatta ez a második minisztériumi forrásunk.

Természetesen megkerestük magát Szitár-Csanádi Attilát is a kérdéseinkkel, de nem válaszolt. Sem idén februárban, sem tavaly szeptemberben, amikor először próbáltunk kapcsolatba lépni vele.

Szitár-Csanádi Attila egy immár százszázalékos Roszatom-tulajdonban álló magyar gépgyártó vállalat, a Ganz EEG igazgatója, mely vállalat vízgépeket és atomerőművi berendezéseket állít elő. A Ganz EEG 5,2 milliárd forintos árbevételt produkált 2016-ban, termékeinek nagy többségét Oroszországba exportálta. Sikerült beszélnünk két olyan magyar üzleti forrással, akik személyesen bonyolítottak tárgyalást Szitár-Csanádival. Egyikük egy vállalkozó, aki Paks 2 beszállítója szeretett volna lenni, másikuk egy üzleti tanácsadó. Forrásaink gyakorlatilag a Roszatom magyarországi kapuőreként írták le Szitár-Csanádit. „Nem is annyira menedzsernek tűnik, hanem inkább komisszárnak, ő az oroszok politikai tisztje” – jellemezte egyik forrásunk a Ganz EEG igazgatóját. Szitár-Csanádiról és cégének a Paks 2 projektben való részvételéről a Direkt36 oknyomozó oldal is közölt egy részletes cikket.

„Magyarországon senki nem ismeri a valódi mechanizmusokat” – idézte fel egyik forrásunk Szitár-Csanádi mondását. Úgy festette le magát, mint az egyetlen személy, akinek hatalma van ahhoz, hogy magyar alvállalkozóknak segítsen hozzájutni a paksi bővítés esetleg egy kicsi kis szeletéhez. Azonban még Szitár-Csanádi is pesszimistának tűnt, néhány vállalkozót el is tántorított attól, hogy egyáltalán pályázzanak.

Bár az orosz–magyar projektmegállapodás kijelenti, hogy a paksi beruházás 40 százalékát magyar alvállalkozóknak kellene beszállítóként megvalósítaniuk, az egyik forrásunkkal való beszélgetés során Szitár-Csanádi ezt a célt politikai lózungnak minősítette. Forrásunk szerint az igazgató azt állította, hogy az oroszok valószínűleg „semmi lényeges” beszállítását nem engedik át a magyaroknak. Ez azt jelenti, hogy a reaktormag vagy primer kör (atomenergiai szakzsargonban a belső, magas hozzáadott értékű területeket jelenti, a reaktor és környéke, gőztermelés, turbinák, irányítástechnika stb.) csak az oroszok számára pálya.

Ugyancsak leültünk beszélgetni egy, a Paks 2 projektet közelről ismerő magyar forrással, aki Szitár-Csanádit „az oroszok bizalmasa” jelzővel illette, aki „végrehajtja mások döntéseit, de a döntéshozói szint azért nem az ő szintje”. Ez a beszélgetőpartnerünk azt is elmondta, hogy bár Szitár-Csanádi Moszkvában jól be van kötve, de nem Budapesten. „Kétlem, hogy Szitár-Csanádi egyáltalán járt volna a minisztérium épületében. Például én csak egyszer láttam valamilyen fogadáson” – folytatta a forrásunk.

De egészen addig nem is igazán értettük meg, mennyire jól van bekötve Szitár-Csanádi Moszkvában, amíg nem vizsgáltuk meg a családja szerepvállalását az orosz propagandaoperációkban. 

A Roszatom nem is annyira titkos szolgálatában

Az Atomenergiainfo.hu egy a nukleáris iparral foglalkozó kisebb híroldal, amit a Re:Baltica és az Átlátszó bizonyos magyar nyelvű, de orosz propagandát terjesztő szájtok vizsgálata során „astroturfing és lobbistaoldalként” jellemzett. Az oldal kiadójának egyik résztulajdonosa Szitár-Csanádi György, aki Szitár-Csanádi Attila fia, a neve pedig a Ganz EEG PR menedzsereként is felbukkant. „Ez a szájt az orosz atomipar magyar hangja. Szakmai szempontból az oldal rendben van. Sokszor ez az a hely, ahol a Roszatom közleményei a leggyorsabban megjelennek” – mondta a Paks 2 projektet közelről ismerő forrásunk.

A Ganz EEG a Roszatom orosz atomenergetikai konszern magyarországi leányvállalata egyik dolgozója az új novovoronyezsi atomerőmű számára készült négy nagy teljesítményű hűtővízszivattyú végszerelését végzi Budapesten 2016. június 15-én.
A Ganz EEG a Roszatom orosz atomenergetikai konszern magyarországi leányvállalata egyik dolgozója az új novovoronyezsi atomerőmű számára készült négy nagy teljesítményű hűtővízszivattyú végszerelését végzi Budapesten 2016. június 15-én.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Szitár-Csanádi György nem csupán az egyik tulajdonosa ennek az oldalnak, de rendszeresen készít arra propagandavideókat is. Ezek a videók az atomenergiát és nem meglepő módon a Roszatomot népszerűsítik.

Azonban nem ez az egyetlen orosz kötődésű multimédiás projekt, amihez a fiatalabb Szitár-Csanádinak köze van. Egy őt ismerő forrástól arról értesültünk, hogy Szitár-Csanádi György hosszú időn keresztül egy orosz diplomatának és feleségének dolgozott. Olyan megbízásokra alkalmazták, mint különféle magyar politikai és nyilvános események rögzítése, tüntetések és gyűlések levideózása, interjúk készítése politikai szereplőkkel.

Egy egykori magyar biztonsági tiszt anonimitást kérve elmondta, meglehetősen szokatlanok az ilyesféle megbízások egy rendes diplomatától. „A kémelhárítás-történet ugyanakkor ismer nagyon hasonló eseteket, de azok általában hírszerzői tevékenységhez kapcsolódnak” – tette hozzá forrásunk.

Megkerestük Szitár-Csanádi Györgyöt, hogy nyilatkozzon, és fedje fel nekünk ennek az orosz diplomatának a személyazonosságát, azonban nem válaszolt. Ahogy a budapesti orosz nagykövetség sem.

A Roszatom ugyancsak hallgatott és nem reagált a megkeresésünkre. A Roszatom magyar képviselőjét arról kérdeztük, szerepet vállalt-e bármelyik emberük akár abban a folyamatban, melynek eredményeként a Debreceni Egyetem kitüntette Putyint, akár egy lehetséges debreceni elnöki látogatás előkészületeiben. Elég nehéz elképzelni, hogy nem volt kapcsolat, mivel 2017 februárjában Szitár-Csanádi Roszatom által tulajdonolt cége hivatalosan is partnerségre lépett a Debreceni Egyetemmel a mérnökképzés támogatására.

Ez volt az a lépés, ami Magyarország legnagyobb egyetemét még mélyebbre vitte nemcsak az orosz nukleáris energia, de a Kreml titkos politikai machinációk világába is, hiszen gyakorlatilag erre hivatkozva adományozták a díszpolgári címet Putyinnak. Szilvássy Zoltán rektor tagadta megkeresésünkre, hogy egyeztetett volna Szitár-Csanádival Putyin kitüntetéséről. Szilvássy megkerülte azt a kérdésünket is, ami arra vonatkozott, maga az ötlet kitől eredt. Ehelyett azt válaszolta, hogy az egyetem szenátusa az ő saját előterjesztéséről szavazott, amikor odaítélte a díszpolgári címet Putyinnak. (A rektor egyébként azt is tagadta, hogy Orbán Viktor környezetéből jött volna az inspiráció, hogy Putyint ki kell tüntetni.)

Az egyetlen, amit Szilvássy elismert nekünk, hogy valóban Szitár-Csanádi Attila mutatta be őt a Roszatom felső vezetésének.

Brückner Gergely, az Index újságírója és Hava Nikita működött közre a cikkben.  A cikk egy, a visegrádi régió oknyomozó újságíróinak együttműködését elősegítő projekt (VSquare.org) keretében íródott, és egy többrészes sorozat második darabja, a magyar változatot a jóváhagyásukkal közöljük. A projektet a Fundacja Reporterów lengyel oknyomozó központ koordinálja, támogatója a National Endowment for Democracy amerikai non-profit szervezet.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Mondja el véleményét az Index tematikus Facebook-oldalán! Csatlakozzon!