Auguszta
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Festékügy: a Sándor-palotát ért kár pontos felmérését kérte a bíróság

unnamed (2)
2018.02.22. 10:57 Módosítva: 2018.02.22. 11:22

További vizsgálatot rendelt el a Sándor-palota összefestékezésének ügyében a Fővárosi Törvényszék csütörtökön. Gulyás Mártont és Varga Gergelyt tavaly első fokon garázdaságért ítélték el a spontán demonstráció alatt elkövetett vízfestékes akció miatt.

Surányi József bíró szerint azonban vannak vizsgálandó elemek az elsőfokú ítéletben: a bíróság rongálásban találta Gulyást és Vargát bűnösnek, noha az indoklásban már nincs rongálási kár.

Ezt az elsőfokú bíróság azzal magyarázta, hogy műemlék esetén szabálysértési mértéket nem meghaladó értéknél is el lehet követni a bűncselekményt. A másodfokon eljáró bíró szerint azonban ez csak részben igaz. Ezért a másodfokú bíróság megkeresi a sértett képviselőjét – a köztársasági elnök hivatalát –, hogy a károkozás mértékét igazoló számlákat küldje meg a bíróságnak.

A per így csak április 20-án folytatódik.

A választás utánra csúszik az ítélet

A bíróság jogerős ítélete már biztosan az április 8-i parlamenti választás után születik meg. „Nem gondolom, hogy a parlamenti választás eredménye befolyásolná a bíróság ítéletét" – mondta Gulyás Márton. A Közös Ország Mozgalom alapítója szerint a bíróságban még megvan az az autonóm mechanizmus, amelyet az ügyészség már nem tud felmutatni.

Ugyanakkor sajnálja, hogy „ez a valójában pimf ügy még mindig itt tart, egy év után is arról beszélünk, hogy 2-3 deci vízfesték milyen ívben repült, milyen és mekkora kárt okozhatott”, miközben az országban sokkal komolyabb bűncselekmények zajlanak, amelyekkel kapcsolatban az ügyészség nem tesz érdemi lépéseket.

Azt azért Gulyás megjegyezte, hogy az eltolt ítélethozatallal a bíróság talán megpróbálja lefejteni az ügyet a politikai kontextusról, más kérdés, hogy a cselekmény arról leválaszthatatlan, hiszen a vizsgált ügy épp politikai tiltakozásként lett végrehajtva.

Veszélyben voltak a rendőrök, vagy sem?

Az elsőfokú bíróságon az ügyészség még felvetette, hogy a rendőrök egészsége is veszélyeztetve lehetett a kifröccsenő festékektől. A bíróság ítélete e tekintetben sem egyértelmű, ahogyan az sem, keletkezett-e valódi anyagi kár vagy esztétikai kár az épületben. 

A másodfokon a bíró által elmondottak alapján azonban úgy tűnik, hivatalos személy veszélyeztetéséről már nincsen szó.

Mi történt a Sándor-palotánál?

Gulyás Márton és Varga Gergely tavaly áprilisban próbálta meg egy spontán demonstráción vízfestékkel megdobálni a Sándor-palotát. Az ellen tiltakoztak, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta a CEU-törvényt. Az akció közben Gulyást egy rendőr lefogta, úgyhogy a rendőr lett csupa festék, társa azonban eltalálta az épületet. Gulyást őrizetbe vették és nem is engedték szabadon, másnap tüntetők tiltakoztak a fogvatartása ellen. A másik elkövetőt/aktivistát később a lakásáról vittek be a rendőrök. A vádirat szerint a kiemelten védett nemzeti vagyonban 23 000 forint kár keletkezett.

Az ügy jogi érdekessége az volt, hogy az ügyészség a közleményében három emberről tett említést, ennyi kell a csoportos elkövetéshez, ám a Budapesti Nyomozó Ügyészség végül csak két személyt vett őrizetbe csoportosan és nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettének, valamint műemlék megrongálásával elkövetett rongálás bűntettének megalapozott gyanúja miatt.  A harmadik emberről, aki miatt jogilag már csoportosnak nevezhető a cselekmény, semmit nem tudnak a hatóságok.

Gulyás Márton a dobálást egy előző ügyének próbára bocsátási próbaideje alatt, „illetve más folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el", írja az ügyészség. Ő volt ugyanis az, aki 2016 februárjában leszerelte a Nemzeti Választási Irodáról a táblát, a „kopasz-ügy" miatti tiltakozásképpen. Abban az ügyben garázdaság miatt elítélték és próbára bocsátották. Mindez azt jelentette, hogy a festékdobálásnál az aktivista ügyei összeadódtak, hiszen ha a próbára bocsátás feltételeit megszegi valaki, akkor az a következő ügyében halmazatként, súlyosbító tényezőként jelentkezik, és a tárgyaláson – bár bizonyítási eljárás már nincs –, előveszik azt is.

Gulyást és társát pár nappal az ügy után vezetőszáron, bilincsben bíróság elé állították. Hogy ez miért vitatható mód, arról itt írtunk. Maratoni tárgyalás után őt 300, társát 200 óra közmunkára ítélték. Tudósításunkat az akkori perről itt olvashatják, az Index jogászának véleménycikkét pedig itt. Gulyás saját vlogján így reagált  az egészre. Elítélése után ő volt a következő nagyobb tüntetés egyik fő szónoka. Írtunk arról is, hogy 1989-ben enyhébb büntetés járt a festékezésért.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.