Jusztina
3 °C
16 °C

A Helsinki első fokon megnyerte a pert Rogán minisztériuma ellen

helsinki
2018.02.28. 12:33

Ma hozott elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék a Helsinki Bizottság kontra Miniszterelnök Kabinetiroda személyiségi jogi perben. 

A Magyar Helsinki Bizottság még októberben fordult bírósághoz a nemzeti konzultáció miatt, mivel szerintük a konzultációs íven szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. Az ív 5-ös pontja, illetve a tételmondathoz fűzött magyarázat név szerint említi a Helsinki Bizottságot, a Helsinki szerint hamis állítások között. A jogvédő szervezet beadványában azt kérte: a konzultáció megalkotásáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen nyolcmillió forint sérelmi díjat a szerintük félrevezető, valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt.

A bírósági ítélet most kimondta, hogy a konzultáció 5. pontjában foglaltakkal a minisztérium megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, és eltiltotta a további jogsértéstől. A nyolcmillió forint helyett azonban csak 2 milliót ítélt meg, illetve volt még néhány rész, amiben a benyújtott keresetnek nem adott helyt a bíróság.

A konzultációs ív 5-ös tételmondata úgy hangzott:

Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.

Az alatta található magyarázat pedig így:

Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.

Az első tárgyalási napon kiderült, hogy a Rogán-féle minisztérium többek között mivel védekezik a perben. A milliárdokból futtatott, hónapokig sulykolt állításokból ezt – a többiről egyelőre nem tudjuk, azokat nem perelte még senki –, tehát az 5-ös pontot úgy értékelték, hogy az csak vélemény, amit tűrnie kell a Helsinkinek.

Ezzel kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy ha véleménynek is minősülne, abban az esetben is a véleménynyilvánítás szabadsága még egy közügyet érintő fontos kérdésben sem terjedhet ki arra, hogy a felperes valós szakmai tevékenységét megkérdőjelezze, hiteltelenítse és a védett jogát sértse. A véleménnyel kapcsolatban a második tárgyaláson izgalmas vita alakult ki.

De a minisztériumnak csak a másodlagos védekezése volt ez a vélemény, mert első körben továbbra is tartják, hogy a konzultációban megfogalmazott szöveg valós tartalmi nyilatkozat.

A bíróság azonban azt mondta ki ma, hogy a Helsinkivel kapcsolatos azon állítás, amely szerint „védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat“,  hamis színben tünteti fel a civil szervezet valós jogvédő tevékenységét. Ugyanis jogvédő szervezetként nemzetközi egyezményekben meghatározott személyi körnek, a menedékkérőknek, menekülteknek és hontalanoknak nyújt jogi segítséget. A fenti kifejezés azonban az átlagolvasó számára úgy mutatta be a felperest, mint törvénytelenséget pártoló szervezetet és megütközést, felháborodást válthat ki, ami a szervezet hátrányos megítélését eredményezheti, és sérti a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.

A bíróság abban is a Helsinkinek adott igazat, hogy a konzultáció tételmondata alatti szövegben egy korábbi Helsinki-tanulmányból kivett szövegrészlet ebben a szövegkörnyezetben eltérő tartalmat kapott. (Erről itt tud több részletet elolvasni.) A Magyar Helsinki Bizottság ugyanis a menekültek, menedék kérők esetében tartja aggályosnak a jogellenes határátlépés miatti súlyos jogkövetkezmény alkalmazását, és nem minden bevándorlót, migránst érintően. Az alperes az állásfoglalásból kiragadott részlettel a felperes álláspontjával ellentétes közlést akart igazolni, ami alkalmas volt arra, hogy az olvasóban a valóságtól eltérő képet alakítson ki a felperesről és a tevékenységéről, amivel megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, írja a törvényszék.

A Helsinki beadványában azt is írta, hogy szerintük a kérdés első mondata („Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.“) a Helsinkire is vonatkozó állítás, amelyből arra lehet következtetni, hogy ő is enyhébb büntetést akarna elérni a migránsok által elkövetett bűncselekmények esetében. De a bíróság szerint ez nem a felperesre vonatkozó közlés volt, nem állapítható meg a közvetlen érintettsége.

A bíróság a Helsinki által megjelölt 8 000 000 Ft összegű sérelemdíj igényt eltúlzottnak találta, ezért a kabinetirodát 2 000 000 Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős, a Miniszterelnöki Kabinetiroda fellebbezett.