Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Simicska a KGB-utódnál: így kezdődött Orbán Putyinhoz dörgölőzése

2018.03.11. 19:37

„Két befolyásos magyar üzletember szállt fel egy Moszkvába tartó repülőgépre néhány héttel a 2010-es parlamenti választások előtt. Mindketten Orbán Viktor legszűkebb köréhez tartoztak. Az egyikük Simicska Lajos volt, Orbán régi barátja és hosszú ideig szoros gazdasági szövetségese a Fidesz építkezésében. A másik Nyerges Zsolt volt, aki az Orbán-házaspár barátjaként került be a Fidesz gazdasági holdudvarába mintegy 20 évvel ezelőtt, majd Simicska jobbkezeként vett részt a pártközeli cégbirodalom irányításában"

- kezdi cikkét a Direkt36. A 444.hu-n megjelenő anyag Orbán Putyinnal kiépített kapcsolatát tárja fel, benne sok érdekességgel. A cikk a fenti idézet után úgy folytatódik:

„Moszkvába érkezve a két üzletember az orosz főváros egyik leghírhedtebb helyének számító Ljubljanka térre ment. Az ott álló hatalmas, sárgás színű épület volt a rettegett szovjet titkosszolgálat, a KGB székháza, most pedig itt működik az FSZB néven ismert utódja. Ennek a szervezetnek az egyik magas rangú vezetőjével volt találkozója Simicskának és Nyergesnek."

A cikk szerint Simicskáék látogatása az orosz titkosszolgálatnál összefügg Orbán néhány hónappal korábbi oroszországi látogatásával, amikor is a kormányzásra készülő Orbán Putyinnal találkozott. Utóbbi a politikai kapcsolatfelvétel, Simicskáé látogatása pedig a gazdasági volt, írja a cikk. A látogatásról értelemszerűen sem Simicska sem Nyerges nem akart nyilatkozni. A lap forrásai szerint leginkább csak kapcsolatfelvétel volt, ahol az oroszok jelezték, hogy nyitottak az együttműködésre. Azt mindenesetre látjuk, hogy azóta milyen szoros lett a politikai és a gazdasági együttműködés a két ország, a két vezető között.

A lap által megkérdezett, az orosz-magyar-viszony alakulásának magyar oldalára rálátó források azt mondták, Orbán azzal magyarázza az oroszokhoz való közeledést, hogy így erősebb pozíciót alakíthat ki Magyarországnak nemzetközi szinten. Illetve: "a miniszterelnök az őt ismerők szerint kifejezetten élvezi a nagyhatalmak közötti manőverezést, aminek egyrészt az az oka, hogy a hazai belpolitikát már évek óta unalmasnak tartja, másrészt meg van győződve a saját rendkívüli vezetői képességeiről, és ezt szűkebb körben nyíltan hangoztatja is" - írja a Direkt36.

A cikk részletesen mutatja be, hogy milyen fordulatokon keresztül vezetett az út Orbán és Putyin együttműködésének szorosabbá válásához. Példaként említi, hogy míg Orbán 2008-ban keményen bírálta Oroszországot Grúzia lerohanásáért, 2009-re - többek között Matolcsy hatására -, már elhitte, hogy minden megváltozott a világban, és a keleti hatalmak felemelkednek, átveszik a vezető szerepet. Ráadásul: "imponáló volt neki az a társadalmi modell, amelyben létezik ugyan egy felső vállalkozói osztály, de ők a vezetőtől függnek, míg önálló egzisztenciával rendelkező szereplőből kevés van" - áll a cikkben. A cikk aztán egészen részletesen írja le Orbán következő, a választási győzelme után tett oroszországi látogatását is, tényleg érdemes elolvasni.

A cikkben leírják azt is, hogy Orbán már 2011-ben eldöntötte Simicska kiszorítását, hatalmának visszanyírását, de a végső szakítást csak a választások után akarta. Előkészületeket azonban folyamatosan tett: kezdődött a Mol-részvények visszavásárlásával, amihez Orbán ragaszkodott, Simicska pedig ellenezte, mert tudta, az az ő helyzetét fogja gyengíteni, hiszen Orbán közvetlenül jutott ezzel fontos gazdasági pozícióhoz. Később pedig a MET-biznisszel is Simicska kiszorítása felé tett lépést.  Aztán jött a paksi atomerőmű bővítése, és bár lobbiztak nemzetközi cégek különböző országokból, 2013-ban Orbán találkozott a Roszatommal és el is dőlt, hogy tender kiírása nélkül az oroszokat bízza meg ezzel. 

A teljes cikket itt tudja elolvasni.