Sajnáljuk, hogy a felkérés ellenére Orbán Viktor nem jött el

image uploaded from ios (4)
2018.03.12. 21:27
Négy miniszterelnök-jelöltet hívtak el a Független Diákparlament tagjai, hogy vitázzanak az oktatással kapcsolatos terveikről, három el is fogadta a meghívást, csak Orbán Viktor maradt távol. Így aztán az LMP-s Szél Bernadett, az MSZP-PM-es Karácsony Gergely és a jobbikos Vona Gábor beszélt - és legkevésbé sem vitázott - az oktatással kapcsolatos fontos kérdésekről hétfő este a budapesti Gödör Klubban.

Sajnáljuk, hogy a felkérés ellenére Orbán Viktor nem jött el

mondta a bevezetőben a Független Diákparlament (FDP) képviselője, majd ismertette a vita meglehetősen kötött szabályait a Gödör Klubban, ami dugig megtelt a miniszterelnök-jelöltek miatt. (Korábban a kormánypárt illegitimnek nevezte a FDP-t.)

A megszólalások sorrendjét a miniszterelnök-jelöltek jelenlétében sorsolással döntötték el a vita elején, majd négy kérdést boncolgattak a résztvevők másfél órán keresztül.

  • Melyek (lennének) az oktatási rendszer legfontosabb céljai?
  • Hogyan lehetne igazságos(abb) az oktatási rendszer?
  • Hogyan lehetséges felelős állampolgárokat nevelni?
  • Hogyan nézne ki egy valóban korszerű, 21. századi oktatási rendszer?

Minden jelölt két percet kapott, hogy kifejtse az álláspontját az adott kérdésben, ezután 1-1 percben reagálhattak egymásra. Fehér Alexandra, a beszélgetés diákparlamentes moderátora keményen be is tartatta a merev keretet, akár mondat közben is megakasztotta a politikusokat, így a jelöltek tényleg azonos időtartamban beszéltek, de elmaradt a valódi vita. Egymás után szólaltak fel a meghívottak, ám 

nem egymással, hanem egymás mellett beszéltek, pontosan koreografált udvarias rendben táncolták körül egymást.

Nem volt valódi különbség az oktatás általános céljával kapcsolatos álláspontjaik között: kevesebb tananyagot, kisebb osztálylétszámot, stresszmentes, gyerek- és élményközpontú oktatást, pedagógus béremelést ígérnek mindannyian. A 21. századi oktatást mindannyian digitális eszközök használatával, az adott osztályteremben kevesebb gyerekkel és több felnőttel, azaz a tanár mellett pedagógiai asszisztensekkel, segítőkkel támogatott oktatással képzelik el.

Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor
Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor
Fotó: Huszti István

Habár a jelenlegi oktatási rendszert, a fideszes újításokat mindannyian problémásnak tartják, a konkrét intézkedések szintjén (nem sok, de néhány) eltérő ötletük is volt:

  • Karácsony Gergely negyedével csökkentené a tananyagot, megadná a tanítás szabadságát, mert szerinte minden pedagógus a saját eszközeivel képes legjobban tanítani, megreformálná a pedagógusképzést, és nyolcévente egy évet pihentetné a pedagógusokat, akik olyankor tanítás helyett továbbképzéseken vehetnének részt.
  • Szél Bernadett új nemzeti alaptantervet, oktatási programcsomagokat hozna létre, amiből választhatnának a pedagógusok, a szülőknek is választási lehetőséget adna: különböző iskolaformákat - egyházit, civilt, alapítványit - látna szívesen egymás mellett, a tanárokat jelentősen tehermentesítené és a pályakezdők bérét háromszorosára növelné.
  • Vona Gábor is növelné a pedagógusok bérét, habár Szélnél csekélyebb mértékben, a diplomás átlagbérhez igazítaná a fizetéseket. Ő is csökkentené a túlterheltséget, és többször elmondta, azon dolgozna, hogy a gyerekek (például az ő hatodikos fia) ne stresszként éljék meg az iskolát. Csökkentené az osztálylétszámokat, a tananyagot, visszaadná az irányítást az oktatási szakembereknek és több jogot adna a diákönkormányzatoknak.

A jelöltek nagy egyetértésben beszéltek egymás mellett, bólogatva hallgatták egymás és az MTA szakértőjének kiváló gondolatait. Alig néhány valódi visszavágás történt: Szél Bernadett emlékeztette Karácsony Gergelyt, hogy már nem pusztán a Párbeszéd színeiben szerepel, hanem a Magyar Szocialista Pártéban is, aminek Szél szerint bőven van elszámolnivalója az oktatással kapcsolatban. „Sok kárt tettek, amikor kormányon voltak” – fogalmazott az LMP társelnöke. Karácsony Gergely pedig Vona Gáborral közölte, hogy két éve egészen más dolgokat mondott még. "Az emberek változnak, van bennem önkritikai képesség" - reagált a megjegyzésre a Jobbik vezetője. 

Mert például a jelöltek - így Vona Gábor is - határozottan egyetértettek abban, hogy nagyon fontos, hogy kivétel nélkül minden Magyarországon tanuló diák egyenlő esélyeket kapjon az oktatási rendszerben. Pár éve biztosan meglepetést okozott volna, hogy Vona Gábor közli egy nyilvános beszélgetésen, hogy

A társadalmi integráció közös cél.

Azt is hozzátette viszont, hogy nem tartja helyesnek a dogmatikus szegregációs vagy dogmatikus integrációt, szerinte a személyközpontú oktatás a cél, ami a különbségeket is képes látni és kezelni. 

Korábban a Jobbik javasolta a tankönyvpiac államosítását, az alapítványi iskolák megregulázását, a hit- és erkölcstan oktatás kötelezővé tételét, sorolta Karácsony Gergely a Fidesz oktatáspolitikájában jelen lévő, és a résztvevők által kifogásolt dolgokat, de Vona Gábor arra kérte a jelenlévőket, ne a régi, 2010-es, hanem a friss Jobbik-programot fogadják el, amely nagyban eltér a korábbitól, például a tankönyvpiac felszabadítását szorgalmazza.

A résztvevők a közönség soraiból és az online közönség által feltett kérdésekre is válaszoltak, például arra, hogy centralizált vagy decentralizált oktatásra van-e szükség. Karácsony Gergely szerint sem lehet választani a két modell között jó szívvel, Vona Gábor szerint is a kettő között van az ideális út, de a jelenlegi, szélsőségesen centralizált rendszert károsnak tartja. Szél Bernadett oktatási kerekasztallal képzelné el a decentralizált oktatást: "Perverz világban élünk, Budapestről mondják meg pártszimpátia alapján, hogy ki legyen az iskolaigazgató" - fogalmazott.

A Független Diákparlament nyilvános miniszterelnök-jelölti vitáján az LMP, az MSZP-PM és a Jobbik miniszterelnök-jelöltjei mellett Kormos Krisztián, a Független Diákparlament szóvivője és Gyarmathy Éva oktatásszakértő is részt vett (ő klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA tudományos főmunkatársa).