Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

50 ezres büntetést kapnak a spontán diáktüntetés résztvevői

O5A1621 1
2018.03.23. 05:20

Szabálysértési ügyben kapott idézést a rendőrségtől a február 23-i diáktüntetés néhány résztvevője, akik a demonstráció hivatalos lezárása után még vonultak az utcákon és folytatták a tüntetést. Az egyik diákot a KRESZ megsértése miatt akarják meghallgatni a rendőrségen, és ezzel nincs egyedül. Egy másik olvasónk pedig már meg is kapta a BRFK határozatát: 50 ezer forintra büntették a KRESZ gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályának megsértése miatt. Ugyanígy járt a Képszerkesztőség nevű fotóügynökség két munkatársa, az Index munkatársait pedig március 15-én este igazoltatták munka közben, de ők még nem kaptak határozatot.

Valószínűleg hasonlóan jár el a rendőrség azokkal szemben is, akik a március 15-i diáktüntetés hivatalos lezárása után a Rákóczi úton vonultak fel, néhányan rövid időre leültek a zebrára vagy az úttesten vonultak. Még a gyülekezési jog alapján is nehéz megítélni, hogy a rendőrség ebben az esetben vegzálja-e a fiatal tüntetőket vagy konzekvensen jár el a jogszabályok alapján. A hasonló esetek elkerülésére még az ilyen spontán vonulásoknál is érdemes néhány szabályt betartani

Február 23-án a Független Diákparlament szervezett felvonulást és tüntetést a magyar oktatás modernizálásáért. A bejelentett tüntetés több ezer résztvevője az Erzsébet térről a Bajcsy-Zsilinszky úton vonult a Kossuth térre, az útvonalat végig a rendőrség biztosította. A tüntetés teljesen békés volt. A Kossuth téren elhangzottak a beszédek, majd a szervezők bejelentették, hogy a rendezvény véget ért, mindenki menjen haza.

Az ezután történtek már más jogi megítélés alá esnek. Egy csoport, akiknek jelentős része nem is középiskolás diák volt, folytatta a tüntetést, amelyhez a diákok közül többen csatlakoztak. Ez a kb. 30 fős csoport az Alkotmány utcán vonult tovább, sokan az úttesten gyalogoltak. A rendőrök kísérték őket. A sok ember a szűk Vadász utcában sem tudott mind a járdán menni, így sokan az úttesten gyalogoltak. A Vadász utca végén zárták körül őket a rendőrök, majd egyenként igazoltatták őket közlekedési szabálysértés gyanújával.

A rendőrség az utóbbi időben szinte mindig így szüntette meg a tüntetések hivatalos befejezése után a kisebb csoportok további vonulását: amikor már kevesen maradtak, körbezárták őket, és az egyenkénti igazoltatással tulajdonképpen feloszlatták a maroknyi csoportot.

Szó sincs azonban arról, hogy egy tüntetés hivatalos befejezése után ne lehetne tovább tüntetni, és az ne élvezné a gyülekezési jog védelmét, mondta az Indexnek Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért gyülekezési jogi szakértője. Minden olyan eset a gyülekezési jog gyakorlásának minősül, amikor állampolgárok egy csoportja közösen gyakorolja véleménynyilvánítási szabadságát. Az olyan spontán gyülekezéseket, amelyeknek nincs szervezőjük, így nem is lehet bejelenteni azokat, spontán tüntetéseknek nevezzük – akkor is, amikor egy bejelentett rendezvény spontán módon folytatódik tovább. A rendőrségnek ilyenkor fel kell ismernie, hogy továbbra is a gyülekezési jog védelmi körébe tartozó esemény zajlik. Ha ez törvényes keretek között marad és megőrzi békés jellegét, a rendőrségnek nincs joga feloszlatni, továbbra is biztosítania kell az emberek békés felvonulását.

Csakhogy a spontán tüntetést nem szabályozza a gyülekezési törvény, ezért ilyenkor kétségtelenül nem könnyű meghatározni azt, mi a rendőrség kötelessége, mondta Hegyi Szabolcs. A február 23-i esetben végül a rendőrség a KRESZ megsértésére hivatkozva igazoltatta az embereket, és ez alapján indít szabálysértési eljárást. Ez azonban biztosan nem egyeztethető össze a rendőrségnek azzal a kötelességével, hogy csak a szükséges esetben és csak arányosan korlátozza a tüntetők jogait.

A közlekedés szempontja akkor releváns, ha viszonylag kevés résztvevő aránytalanul nagy fennakadást okozna. Ha például több ezer ember vonul fel spontán az utcán, és a tömeg az úttesten is megy, akkor a rendőrség elsődleges feladata a tüntetés biztosítása. Ha 10 vagy 20 ember akar elállni egy négysávos utat, a rendőrség arányos mértékben korlátozhatja a tüntetést. Felszólíthatja az embereket arra, hogy vonuljanak a járdára vagy kevesebb sávra és ezzel ne álljon le a közlekedés. Ám erre is csak akkor kerülhet sor, ha a rendőrség mindent megtesz azért, hogy kommunikáljon a tüntetőkkel.

Más megítélés alá esik az, amikor valaki szervezőnek nevezi ki magát, és ő határozza meg, merre menjen tovább a menet. Ekkor már nem beszélhetünk spontán tüntetésről. Ha van szervezője egy tüntetésnek, akkor az ő kötelessége, hogy minél hamarabb bejelentse ezt. Ezt a helyszínen is megteheti. A rendőrök innentől már vele tudnak kommunikálni, őt tekinthetik szervezőnek, és ebben az esetben már ő felel a rendezvény békés és törvényes lebonyolításáért. Ilyenkor az a szabály, hogy ha ez az ember szólni akar a csoporthoz, akkor azt csak a demonstráció egészével teheti meg, például hangosbeszélőn. Fontos viszont, hogy egy tömeg moderátora mindaddig nem szervező, amíg nem ő hozza meg a döntéseket, a rendőrség pedig nem jelölheti ki őt önkényesen „szervezőnek"

A februári diáktüntetés szervezői azt közölték: mindhárom eddig megtartott, több ezres diáktüntetés békés, előre bejelentett, törvényes és jó hangulatú volt. A szervezők kérték, hogy a rendezvény lezárása után senki ne kezdjen olyan magánakciókba, amelyek esetlegesen jogszabályba is ütközhetnek. Néhányan azonban ennek ellenére a diáktüntetés után a Kossuth térről vonulásba kezdtek, és másokat is erre buzdítottak, de szervezőként nem vállalták ennek jogi felelősségét, és nem is tájékoztatták megfelelően a csatlakozni kívánó diákokat, milyen következménnyel járhat a részvételük az úttesten való vonulásban, olvasható a közleményben.

Ennek ellenére a diáktüntetések szervezői szolidaritásból, a diákok összetartása jegyében, és a véleményszabadságban való hitük miatt úgy döntöttek, segíteni fognak a nehéz helyzetbe került résztvevőkön, akiket az  aránytalan rendőri fellépés során meghurcoltak:

Ezért pénzügyi alapot hoznak létre, amelyből kifizetik a diákok bírságát. 

(Borítókép: A tüntetés egyik résztvevőjét igazoltatják - fotó: Ajpek Orsi / Index)