Endre, Elek
17 °C
30 °C

Nem lett veszélyesebb hely a migránsoktól Nyugat-Európa

GettyImages-493896788
2018.04.04. 07:01

Nem látszik a gyilkossági statisztikából, hogy Nyugat-Európa veszélyesebb hellyé vált volna az elmúlt években a migráció miatt. A magyar kormány migránsellenességre épített kampányállításaira részben a magyar bűnügyi mutatók is rácáfolnak: a 100 ezer főre számított gyilkosságok száma Magyarországon magasabb, mint az életveszélyes helynek beállított Svédországban vagy bármely más, a bevándorlási célországnak tekintett nyugati országban. Ezzel együtt Magyarország kétségkívül a világ biztonságosabb országai között van – Nyugat-Európa azonban még inkább. A gyilkossági ráta eközben négyszer magasabb a migrációtól nem érintett Litvániában – ott is inkább a kivándorlás jelent gondot –, közel ugyanilyen magas Észtországban is, és a 90-es évekhez képest rohamosan javuló statisztikái ellenére még mindig súlyos a helyzet Oroszországban – és az ottani statisztikát sem a muzulmánok lakta kaukázusi térség rontja le, beleértve akár Csecsenföldet. 

Általában kevesebb a gyilkosság

A gyilkosságok számának csökkenése általánosan jellemző folyamat az elmúlt 20 évben. Nem csak Oroszországban – ahol 2000 körüli 22-es mutatóhoz képest harmadára csökkent a gyilkosságok száma, de Nyugaton is: 2003-ban Olaszországban másfélszer annyi gyilkosság volt, mint 2015-ben, de hasonló arányban csökkent ennyi idő alatt Németországban is és hosszú távon mérséklődés látszik Franciaországban is, a 2015-ös párizsi és a 2016-os nizzai terrortámadások ellenére. Kis ingásokkal Magyarországon is kimutatható a csökkenés: tavaly 176 gyilkosság történt a 2016-os 224 és a 2015-ös 205 után.

Az EU-ban az egy évben elkövetett gyilkosságok száma 2008 és 2015 között 20 százalékkal csökkent.

Igaz, Németországban az elmúlt két évben nőtt a gyilkosságok száma – de még mindig messze vannak a 2000-es évek elejétől és arányuk így is csak kétharmadát érik el a magyar mutatóknak. Alacsony bázisról nőtt az ausztriai gyilkosságok száma is 2016-ban 46, tavaly 54 – ám arányosan ez is csak alig harmada a magyarországi gyilkosságoknak. „A fenti adatokból kialakuló kép lényegében nem változik: Németországban 2015-ről 2016-ra tapasztalt 0,05-ös növekedés minden jel szerint köthető a bevándorláshoz (menekültekhez), de bőven beleférne a szokásos éves ingadozásokba is" – írta az adatokkal kapcsolatban Tomka Béla, a Szegedi Tudományegyetem Történeti Tanszékének legújabb korral foglalkozó társadalom- és gazdaságtörténész egyetemi tanára. 

Vannak romló mutatók is

2015–16-ban Németországban 0,7 százalékkal nőtt a regisztrált bűncselekmények száma, de bizonyos típusok látványosabban nőttek: a kábítószerhez kapcsolódók 7,1 százalékkal, az erőszakos bűncselekmények 6,7 százalékkal nőttek egy év alatt. A fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények 14 százalékkal nőttek – írta a Deutsche Welle.

Árnyalja a képet, hogy az erőszakos bűncselekmények növekedésében benne vannak a menedékkérőkkel szemben elkövetettek is. A német belügyminiszter ezért is beszélhetett arról, hogy nincs olyan csoport, amely külön okolható lenne a jelenségért, bizonyos területeken általánosan nőtt a feszültség.

Thomas de Maiziere viszont a lopások számának csökkenéséről is beszámolhatott, 2016-ban ez 4,4 százalékkal volt kevesebb az előző évinél.

Látványosan nőtt azonban a nemi erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények száma: 2008-hoz képest hét év alatt 50 százalékkal. Ebben azonban nagyobb szerepet játszik, hogy a korábbi évtizedekhez képest jóval nagyobb arányban jut el a hatóságokhoz az elkövetett bűncselekmény híre és jut el az ügy a bíróságokig. Ezzel magyarázható, hogy Svédországban a statisztika szerint akár tízszer annyi nemi erőszak lehet, mint Szerbiában vagy Görögországban, és négyszer annyi, mint Magyarországon.

A németországi adatok is azt mutatják, hogy a nemi erőszakos bűncselekmények elkövetői között a közel-keleit bevándorlók arányát a szélsőjobboldali portálok erősen felnagyítják – derült ki a Spiegel cikkéből, amely a megvizsgált 291 nemi erőszakkal kapcsolatos hírt, amely kifejezetten bevándorlásellenes oldalon jelent meg. Ebből – a szélsőjobboldali portál gyűjtésében lévő esethalmazból – valójában csak 59 esetet minősítettek a hatóságok nemi erőszaknak, ebből 18 esetben volt az elkövető migráns. 

A széles értelemben vett szexuális bűncselekmények száma összességében nem nőtt jelentősen Németországban 2012 (36 ezer) és 2016 között (37 400). Az elkövetők 9,1 százaléka a hatóságok szerint „migráns hátterű” – ebben azonban ugyanúgy benne vannak szerbek és ukránok, mint közel keletiek, utóbbiak aránya így még alacsonyabb –, a szexuális bűncselekmények 91 százalékát tehát továbbra is tősgyökeres helyiek követik el.

(Borítókép: Menekültek várakoznak a horvát-szlovén határon, 2015. októberében  Jeff J Mitchell / Getty Images Hungary)