Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Minden sarkon migránsokkal riogattak a szegény falvakban

minden-sarkon-migransokkal-riogattak-a-szegeny-falvakban-crop-15
2018.04.16. 13:37 Módosítva: 2018-04-16 13:43:50
Úgy tűnik, hiba nélkül működött a szegény falvakban a kormány migránsellenes kampánya. A félelem felülírta a hétköznapi megélhetési gondokat, tömegek rettegtek attól, hogy ha bejönnek az idegenek, az a kevés is elvész, ami eddig megvolt. A romák körében a kisebbségi vezetők is segítettek terjeszteni a kormány üzenetét, független média híján pedig nem is volt semmi, ami ezt ellensúlyozta volna. Szegény községekben működő civilekkel beszéltük át, hogyan húzta be a Fidesz a leginkább elesetteket. Az Abcúg riportja.

Hiába a budapesti visszaesés, a vidék letarolásával a Fidesz 2018-ban is kétharmados parlamenti többséget szerzett. A választások utáni elemzésekből jól látszik, hogy a kormánypárt elsősorban a falvakban tudta behúzni az újabb győzelmet:

  • a Fidesz 58 százalékot kapott a községekben, másfélszer többet, mint a fővárosban, jóval meghaladva a párt országos átlagát,
  • különösen jól sikerült a falusi mozgósítás, tömegével vittek szavazni olyanokat, akik négy éve otthon maradtak,
  • a Fidesz szavazóinak 67 százaléka községekből és nem megyei jogú városokból érkezett,
  • kiderült, hogy minél fejletlenebb egy település, az ott élők annál inkább a Fideszre szavaztak,
  • annyira, hogy az ország tíz legszegényebb településén élők szinte száz százalékban a kormányt támogatták.

Ez annak ellenére történt így, hogy a Fidesz szociálpolitikáját pont a szegényellenessége miatt szokás kritizálni. Nyolc éven át nem emelték a nyugdíjminimumot, így befagyasztottak egy sor, ehhez kötött juttatást. 2015-ben megszüntettek jó néhány, addig normatív alapon járó segélyt, és változatlanul hagyták a mindenkinek járó családi pótlékot és a gyest is. A középosztálynak kedvező családpolitikáról már sokszor, például itt írtunk. De nemcsak a legnagyobb nyomorban élőkről van szó. A szüleiket vagy fogyatékos gyerekeiket otthon ápolók is borzasztóan nehéz helyzetben vannak, és ha szegényeknél jobban kereső, “keményen dolgozó kisembereket” nézzük, az ő helyzetük is csak félig-meddig javult. A szociális dolgozók például különösen elégedetlenek lehetnek.

Jó, de akkor mégis hogyan tarolhatott ekkorát a Fidesz pont a fejletlen, szegények lakta falvakban? Az elmúlt napokban több magyarázat született erre, leginkább ezek:

  • sikeres volt a migránsellenes kampány,
  • a közmunkával sikerült lekenyerezni a szegényeket,
  • a Fidesz az alapos adatbázisán keresztül hatékonyan találta meg a részvételben bizonytalankodó, de alapvetően fideszes szimpatizánsokat.

Bizonyára mindegyikben van igazság, de kíváncsiak voltunk, mit gondolnak erről olyan szervezetek, amelyek évek óta jelen vannak szegény, leginkább roma közösségekben.

Még mindig a migránsok

Szerintük leginkább arról van szó, hogy a migránsellenes kampány évek alatt sem fulladt ki a falvakban.

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint annyira általános lett az egész, hogy előfordul, a gyerekek kerítéseken átugráló migránsokról költenek és énekelnek dalokat. Both Emőke, a bagi és a dányi romatelepen működő BAGázs igazgatója is azt mondta, intenzíven érezhető a félelem, “többen utalnak rá, hogy nem mernek későn hazaérni, mert félnek egy esetleges támadástól”.

Mindez ma már felülírja a közmunka elvesztésével kapcsolatos félelmeket is, legalábbis L. Ritók szerint ez inkább egy önkormányzati választáson merülhet fel az emberekben.

“A támogatottainknak fogalma sincs, ki az a Soros György, vagy hogy akár az Igazgyöngy is kapott támogatást a Nyílt Társadalom Alapítványtól” – mondta. Ezért őket nem is a civilellenes, vagy a Sorost középpontba állító kampánnyal sikerült megfogni, hanem “egyszerűen elhitték, hogy a Fidesz megvéd a nőerőszakoló migránsoktól”. Annak viszont helyben egyáltalán nem volt visszhangja, amikor Lázár János kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy “az országban javul a közbiztonság, mert többen ülnek börtönben, és mert a közmunka mellett nincs idejük lopni az embereknek”.

A tapasztalatok szerint a migránsokkal szembeni félelem fontosabb a hétköznapokban tapasztalt nehézségeknél is. “Aki mindennapos létbizonytalanságban él, az attól fél, hogy elbukja azt a keveset is, ami van. De nem csoda, hiszen azt hallja a hírekben, hogy az EU migránsokra fogja költeni a pénzt. Lehet, hogy tíz éve nem emelték a családi pótlékot, de még mindig van. Ha viszont bejönnek a migránsok, talán az sem lesz. Ettől félnek, azt pedig nem gondolják végig, hogy ha ugyanannyi jövedelmük van, miközben drágul a tej, azzal rosszabbul járnak” – mondta egy harmadik, szintén szegénységben élőkkel foglalkozó szakember.

Ráadásul a közmunka – bár rendszerszinten egy kudarc – sokak számára tényleg hozott néhány tízezer forint pluszt, amiért az emberek hálásak a kormánynak és a polgármesternek.

Az előbb idézett szakember úgy látja, mindezt részben a vidéki kormánypárti médiatúlsúly, részben pedig az ellenzéki pártok alkalmatlansága okozza, akik láthatóan képtelenek voltak bázist építeni. “A köztévé és a közrádió mellett csak a polgármester van ott információforrásként, aki szintén azt mondja, hogy a Fideszre kell szavazni, hiszen ők építettek utat, és ők védenek meg a migránsoktól”.

Both Emőke szerint is a média az egyik fő felelős, a Jobbikot leszámítva egyetlen ellenzéki párt sem ismert a szegények körében. “Úgy gondolják, a Fidesz és a Jobbik között kell választaniuk, és a romák nem akarnak a Jobbikra szavazni, mert rasszistának tartják. De mi csak a telepieket érjük el, tehát ez nem egy széleskörű tapasztalat”.

“A BAGázsban sokat dilemmáztunk azon, hogy a választást tabuként kezeljük-e vagy sem. Végül szűk körben szóba került, de csak minimálisan. Próbáltuk árnyalni a képet, például, hogy a migráns és a menekült nem ugyanaz. Senkinek sem akarjuk megmondani, hogy kire szavazzon, de utólag úgy látom, bővebben foglalkozhattunk volna állampolgársági ismeretekkel”.

A roma vezetőkre is szükség volt

L. Ritók úgy látja, a szegényeken belül a romákhoz a helyi kisebbségi önkormányzati vezetők is segítettek eljuttatni a kormányzati üzeneteket. “A roma közösség számára az általuk megválasztott vezetők szava számít, sokan, akinek nincs más információjuk, rájuk hallgatnak. Ha azt mondják, hogy a Fideszre kell szavazni, akkor úgy is tesznek majd” – mondta L. Ritók, aki a Berettyóújfalu környéki helyzetet ismeri közelről. “Nálunk ezt megtoldották egy bulizós összejövetellel is, amit fideszes kampánycélokra használtak”.

“Mindig annyira fontos a kisebbségi önkormányzati vezetői poszt a számukra, nagy harc dúl, ki legyen a vezetőség tagja. Olyankor azt érzik, mintha ez valódi befolyást jelentene. Pedig ez nem így van, hiszen nincs elegendő tudásuk ahhoz, hogy tényleg képviselni tudják a romák érdekeit. Egyszerűen betagozódnak az önkormányzatok függőségi rendszerébe, és vagy mindenre bólogatnak, vagy nem foglalkoznak a képviselettel. Nem rendelkeznek kellő ismerettel, nem ismerik az intézményrendszer szakzsargonját, nem tudnak jól fogalmazni, helyesen írni, nincs e-mail címük, csak a Facebookot használják. A rendszer nem is tekinti őket valós partnernek. Megtisztelve érzik magukat attól, hogy meghívják őket egy gyűlésre, mert ez nekik tényleg nagy lépés, de nem tudnak ténylegesen hozzátenni bármit a problémák megoldásához. Ennél nem jutottunk tovább a rendszerváltás óta. A részvételi demokrácia megfelelő megéléséhez még hosszú út vezet. Messze vagyunk attól, hogy ezt a kis falvak kisebbségi vezetői megértsék, és megtanulják”.

Ettől függetlenül az Igazgyöngynek hosszú évek munkája után sincs még olyan hatása a romák körében, mint az önkormányzati vezetőnek. Ez alól talán csak azok kivételek, akik közvetlenül az alapítvány roma munkatársai. “Közösségfejlesztő munkát végzünk, de mi nem vagyunk romák. A romákat a roma kollégáinkon keresztül tudjuk elérni, őket próbáljuk olyan helyzetbe hozni, hogy kulcspozícióba kerüljenek a közösségben. De a mi üzenetünk még nem olyan erős, mint az a rendszerváltás óta létező üzenet, hogy a romáknak van egy települési vezetője, aki évente hoz 200 ezer forintot, amiből egy-két cigánybál szervezhető. Mi látjuk a hosszú távú megtérülést, ők pedig a pillanatnyi eseményeket élik meg”.

A választások óta sokan kritizálják az Igazgyöngyöt, amiért Toldon nőtt a Fidesz támogatottsága, de L. Ritók szerint ezt totális félreértés az ő számlájukra írni. “A mi dolgunk, hogy képessé tegyük az embereket, hogy maguk döntsenek a sorsukról, és maguk szervezzék az életüket. Nem manipulálhatjuk őket”.

Ugyanígy attól is óva int, hogy a Fidesz kétharmadát egyszerűen ráfogják a romákra. “Évek óta mondom, hogy ez egy félelmetesen érintetlenül hagyott társadalmi csoport. Mi tehetünk róla, hogy úgy nőttek fel, hogy fogalmuk sincs a világról, sokan azt sem tudják, hogy a tanácsháza már nem tanácsháza. A Fidesz rácsatlakozott erre a tudatlanságra, megvezette őket, ezért felháborít, ha őket okolják”.

Még szép, hogy a Fideszre szavaztunk

Beszéltünk egy megyei roma kisebbségi elnökkel, Barna Attilával is, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzatot vezeti. Azt mondta, ő maga a Fideszre szavazott, és erre biztatott mindenkit a környezetében. Szerinte a kormány egyrészt a családpolitikája miatt népszerű a szegények körében. “A családi adókedvezményt és a családi otthonteremtési kedvezményt a hátrányos helyzetűek is ki tudják használni” – mondta. Úgy látja, a hátrányos helyzetű emberek egyre jobban élnek, köszönhetően például a közmunkának is.

Másrészt a szegények örülnek a migránsok távoltartásának, szerinte ugyanis attól tartanak, hogy ha bejönnének, akkor elvennék a munkát. “Azért mentek el szavazni a kistelepüléseken, hogy megmutassák, nem kérnek a migránsokból. Más a kultúrájuk, más az identitásuk”. Úgy látja, arra nincs esély, hogy a kormány esetleg a romák ellen fordítaná a migránsellenes kampányát.

Arra a felvetésre, hogy Magyarországon nem sok migráns él, pláne nem Borsod megyében, Barna azt mondta, 2015-ben pontosan lehetett látni, hogy milyenek ők, és nem alaptalan a félelem, hogy a migránsok erőszakosak lennének. Bár Magyarországon nem volt ilyen eset, Barna szerint a külföldi példák eljutottak a szegénységben élőkhöz is. “A Facebookon és a tévében terjednek ezek a hírek” – mondta. Barna maga is próbál tájékozódni ezen a téren, általában az M1-et nézi, amit hiteles forrásnak tart.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.