Salamon
12 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Egyre több gyereknek fáj a feje az iskolai stressz miatt

DSC 5198
2018.04.27. 12:28
Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástól. Miközben az okok sokfélék lehetnek, az egyik leggyakoribb közülük az iskolai stressz okozta szorongás: az 11-18 éves diákok egészségükkel kapcsolatos magatartását vizsgáló kutatások szerint is a fejfájás a leggyakoribb pszichoszomatikus panasz, amit ráadásul a probléma globális kezelése helyett legtöbbször gyógyszerszedéssel csak tünetileg kezelnek a diákok. Az Abcúg cikke.

“Egyre gyakrabban kerülnek pszichoszomatikus eredetű fejfájástól szenvedő gyerekek mese- és művészetterápiás csoportjainkba”

– mondták a beteg gyerekeknek pszichológiai segítséget nyújtó, budapesti székhelyű Mosoly Alapítvány munkatársai az alapítvány áprilisi eleji sajtóeseményén, ahol mi is ott voltunk.

“Ők már azok a gyerekek, akiknek a visszatérő fejfájására nem sikerült neurológiai vagy más szervi okot találni, ezért feltételezhető, hogy a fejfájásuknak lelki okai vannak”

– magyarázta az Abcúgnak Majoros Andrea, a Mosoly Alapítványnál gyermekpszichodráma csoportokat vezető egyik terapeuta.

Majoros 8 éve dolgozik az alapítványnál, az itt végzett munkája mellett gyermek- és klinikai szakpszichológus a Budai Gyermekkórház Neurológiai Osztályán, innen érkezik a Mosolyhoz a fejfájós gyerekek egy jelentős része.

Mint a hasmenés vagy a bepisilés

A pszichoszomatikus szó a testi és a lelki folyamatok összekapcsolódására utal, a pszichoszomatikus betegségeket a kibillent lelki állapot okozza. A fejfájás csak az egyik pszichoszomatikus tünet, ebbe a kategóriába tartozik még az idegesség miatti hasfájás, de példa rá még a szorongás okozta vizelési inger.

“A gyerekek jó része leginkább a teljesítménykényszer miatt szorong”

– magyarázta Majoros Andrea, mire vezethető vissza gyakran a pszichés eredetű gyermekkori fejfájás, hozzátéve: pszichológusként neki és kollégáinak csak hipotéziseik vannak az okokról.

A Mosoly Alapítványnál csoportos terápiát leginkább kisebbeknek, 11-12 éves korig tartanak, és a pszichológus szerint már náluk is megjelenik a magas elvárások miatti szorongás, ami a fejfájás egyik oka lehet.

Az elvárásokat persze a szülők is generálhatják: az ő perfekcionizmusuk is nyomasztóan hathat a gyerekre, de Majoros Andrea szerint a teljesítménykényszer akkor is felléphet, ha a szüleik nem hajtják a gyerekeiket.

“Elég, ha rajtuk azt látják a gyerekek, hogy ők maguk sem tudnak hibázni” – magyarázta Majoros. A fejfájás szerinte gyakori tünet lehet beilleszkedési problémákkal küzdő gyerekeknél is, mivel otthon lehet vele maradni az iskolából. “A lényeg, hogy mindenképpen egy jelzés, hogy változtatni kell valamin, amit a szülőknek észre kell venniük”.

...hogy lelazuljanak

Az iskolai túlterheltség olyan rendszerszintű probléma, amin egy ponton túl egyénileg mérsékelni nem igazán lehet. Ilyenkor jönnek képbe azok a módszerek, amik segíthetnek enyhíteni a gyerekek szorongását.

Az egyik ilyen módszer a már említett gyermekpszichodráma, ami abban próbál segíteni a gyerekeknek, hogy lelazuljanak, és például a fejfájás, mint visszatérő probléma okozta dühös feszültségtől megszabaduljanak, amikor játszanak. A módszer arra is alkalmas, hogy a betegségük, állapotuk miatt a közösségeikben szélre szorult gyerekek önbizalmát helyreállítsa.

A foglalkozások során egy – vagy több – közösen felépített történetet játszanak el a csoport tagjai, amiben olyan szerepbe bújhatnak a gyerekek, amilyenbe szeretnének.

“Sokszor hosszú folyamat eredménye, mire egy gyerek késznek érzi magát rá, hogy bejelentkezzen a főhős szerepére a játékban, pedig alkalomról alkalomra láttuk, hogy ő az, aki behozza ezeket a karaktereket. Tehát vágyik a szerepre, csak épp a szereposztásnál sosem meri vállalni őket” – hozott egy példát Majoros Andrea, hogy bemutassa, milyen fejlődési utak vannak a terápia során.

“Az is éppen ilyen fontos, hogy egy játékban a gonosz szerepe is megjelenjen. Ha a gyerekek nem szeretnék magukra venni ezt, akkor mi csoportvezetők játsszuk el” – tette hozzá. “Fontos, hogy a negatív érzelmeiket is legitimnek éljék meg. Hiszen a betegségük, visszatérő fájdalmaik miatt ezek sokkal inkább részei az életüknek, mint más gyerekeknek”.

A kamaszok meg csak a bogyókat kapkodják

A fejfájás más pszichoszomatikus tünetekkel: hasfájással, hátfájással együtt, a kamasz gyerekeknél is gyakori probléma – derül ki az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása ( Health Behavior of School-aged Children – HBSC) című kutatásból, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együttműködésével európai és Észak-amerikai országok kutatói végeznek.

A HBSC 48 országban, 11-18 éves korú gyerekek és fiatalok körében vizsgálódik, a nyolcvanas évek óta pedig Magyarország is részt vesz a kutatásban. A vizsgálat négyévente ismétlődik, most épp a kérdőívezés zajlik, a legújabb kutatási eredmények 2019 őszére várhatók.

A magyar HBSC kutatócsoportban Költő András pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar adjunktusa foglalkozik a serdülők mentális és szexuális egészségével. Az Abcúgnak elmondta: a kutatás külön fejezetet szentel arra, hogy milyen hatása van az iskolai környezetnek a gyerekek, kamaszok testi-lelki egészségére. A kutatásban 5., 7, 9. és 11. osztályos tanulók vesznek részt, a minta pedig országosan reprezentatív: a legutóbbi, 2014-es kutatásban több mint hatezer, különböző típusú iskolában tanuló diák vett részt.

A kutatás eredményei szerint az előző, 2010-es eredményekhez képest főleg a 7. és a 9. osztályos diákok körében nőtt több mint 10 százalékkal a gyakran kedvetlen, ideges, fáradt és ingerlékeny tanulók aránya.

A gyakori fáradtság előfordulása 9. és 11. osztályban, értelemszerűen az iskolai leterheltség növekedésével együtt növekszik, figyelemre méltó azonban, hogy már a megkérdezett 5. osztályosok körülbelül harmada is panaszkodott róla, hogy hetente többszöri fáradtnak érzi magát.

Ami a leggyakoribb pszichoszomatikus tüneteket illeti: sokat elmond, hogy a kutatás szerint a fejfájás az a tünet, ami miatt a legtöbben egy hónapban többször is bevesznek gyógyszert.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt hónapban milyen panaszra vettek be legalább egyszer gyógyszert, a megkérdezett diákok 48,6 százaléka mondta hogy fejfájásra, 31,1 százalékuk, hogy hasfájásra, és ezután 7,6 százalékkal következik az idegesség és 6,4 százalékkal az alvási problémák. A fiatalok 24 százaléka jelölt meg egyéb problémákat a gyógyszerszedés okaként.

Költő András szerint a túlzottan gyakori gyógyszerszedés komoly probléma: 2010-hez képest 8 százalékkal több diák vett be gyógyszert a megadott egy hónapos időszakban. Különösen a fejfájásra és a többi pszichoszomatikus tünetre igaz, hogy ahelyett, hogy globálisan kezdenének valamit a problémával a szülők vagy idősebb kamaszok esetében maguk a gyerekek, csak a tüneti, gyógyszeres megoldásra hagyatkoznak.

Nem tudni, mekkora az iskolai terhelés szerepe

“Nehéz arról pontos képet kapni, hogy mennyiben felelős az iskolai terhelés a pszichoszomatikus tünetek megjelenésében, és a terhelés változásáról, esetleges növekedéséről is csak szubjektív képet tudunk kapni a gyerekektől”

– magyarázta Költő András. Azaz a valódi terhelés és az érzékelt terhelés nem feltétlenül ugyanakkora a gyerekeknél.

“Az alapján, amit a kutatási eredményekből látunk, a magyar diákok nem érzik úgy, hogy az iskolai terhelésük jelentősen növekedett volna a 2014-es adatokhoz képest, a kérdésekre adott válaszokban nem jelenik ez meg. Az alapvető jogok biztosának hivatala által végzett vizsgálat azonban kimutatta, hogy növekszik a terhelés – akár csak az egy nap tanulásra fordított órák számát nézve -, csak maguk a megkérdezett diákok nem élték ezt meg fokozódó terhelésként”

– magyarázta a pszichológus.

Az egészségpszichológiai kutatások szerint a fiatalok rendszeresen visszatérő fejfájását gyakran hajlamosak elhanyagolni az orvosok, a gyerekek sokszor neurológiai kivizsgálásra sem jutnak el, hogy kiderüljön, mi okozza a tünetet. Ez persze összefügg azzal, hogy Magyarországon szerinte mind a gyermekneurológus, mind a gyermekpszichológus hiányszakmának minősülnek.

A magyar iskolákból mindeközben szinte teljesen hiányzik a stresszcsökkentő, relaxációs technikák tanítása, megismertetése. Pedig 2016-ban épp az Orbán Viktorral és az emberierőforrás-miniszter Balog Zoltánnal jó kapcsolatot ápoló Bagdy Emőke, ismert klinikai pszichológus szorgalmazta nyilvánosan, hogy a relaxációs gyakorlatok valamilyen formában épüljenek be a heti tanrendbe.

“A tanórákba épített stresszkezelés oldaná a gyermekek szorongását, már heti egy órányi relaxáció is sokat jelenthetne a túlterhelt környezetben”

– nyilatkozta majdnem két évvel ezelőtt Bagdy, aki azt is javasolta, hogy a testnevelés órákon alternatív mozgásformákat: relaxáció, jóga, tánc, kreatív mozgást is gyakorolhassanak a gyerekek.

A heti 5 testnevelés órából egyet erre szentelni kézenfekvő megoldás lenne, de sem Költő András, sem Majoros Andrea nem tud róla, hogy a kezdeményezésből országos szinten megvalósult volna valami.