Júlia, Rita
13 °C
26 °C

Szabadon költhették a pártok a pénzt a kampányban Facebookon

2018.04.27. 13:20

A 24.hu írt cikket arról, hogy a kampányban egyébként elég durván használt Facebookkal nem tud mit kezdeni az Állami Számvevőszék, így az ott elköltött pénzt egyáltalán nem tudja ellenőrizni. Pedig a kampányköltéseket más esetekben nagyon komolyan veszi. A lap azt írja:

  • "Az Állami Számvevőszék nem tekinti sajtóterméknek sem a Facebookot, sem a Google oldalait, ezért kihagyta őket a pártreklámok listázásából.
  • A pártok akkora összeget írhatnak be a két világcégnél elköltött pénzeik bevallásába, amekkorát akarnak, mert nem lehet szabályszerűen ellenőrizni.

Arról már írtunk hosszabban, hogy a kormány a kampányban hogyan terítette a gyűlöletet a Facebookon. Hogyan lepték el a Youtube mellett a Facebookot a kétes hátterű és valóságtartalmú hirdetések, amelyekben az Európára veselkedő migránsveszélyre hívják fel a figyelmet, sokszor manipulált vagy szándékosan kontextusából kiragadott felvételekkel. A jelenség nem egyedülálló, az amerikai választást ugyanilyen módszerekkel befolyásolták Oroszországból, azonban a magyar hirdetéseket sem a kormány, sem az érintett közösségi oldalak nem ellenőrzik.

De emellett az ellenzék is próbált a Facebookon minél több embert elérni, és volt szép számmal olyan oldal és hirdetés, ami sokszor minimális valóságtartalommal sem rendelkezett, akár Orbánról személyesen, akár a Fideszről.

És az is látható volt, hogy maguk a politikusok is erősen használták a Facebookot: hirdetett posztokkal, vagy éppen bécsi bejelentkezéssel.

A 24.hu azt írja, hogy a választási törvény szerint:

"politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette."

"Az ÁSZ viszont nem vette nyilvántartásba sem a legnagyobb, 5 és fél milliós magyar felhasználói eléréssel rendelkező Facebookot, sem a Youtube-t birtokló Google-t".

A törvény szerint maximum 995 millió forintot költhet kampányra egy-egy párt, és ezzel el is kell számolni az ÁSZ felé. Ennek része, hogy az ÁSZ előre bekéri, hogy melyik sajtótermék mennyiért jelentet meg politikai hirdetéseket. A 24.hu kérdésére az ÁSZ azt írta, hogy "a két nagy hirdetésfelvevő nem tartozik a magyar sajtótörvény hatálya alá, ezért nem kellett beküldeniük az ellenőrizhető árjegyzéket, és ezért nem vonatkozik rájuk a beküldés elmulasztása esetén életbe lépő reklámtilalom sem" - áll a cikkben.

És bár azt is írták, hogy a jelölteknek és pártoknak minden kampánykiadásról be kell számolniuk, de ez gyakorlatilag ellenőrizhetetlen a Facebook esetében, hiszen bármit beírhatnak a pártok, nem lehet ellenőrizni, és nem is lehet mivel összevetni az összegeket.

"A 24.hu információi szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda tavaly októberben a Soros-konzultáció reklámozására közel 100 milliót költött a Facebookon és a Youtube-on. Egy ehhez hasonló összeg jelentős tétel lenne egy-egy párt korlátozott kampány-költségvetésében, amelybe az online és a nyomtatott sajtómegjelenések mellett az utcai reklámok és a kampány események költségeinek is bele kell férnie" - írják

Az Állami Számvevőszék a cikk megjelenése után azt írta, "a vonatkozó törvényi előírás szerint az ÁSZ azon, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartásában szereplő sajtótermékek hirdetési árjegyzékeit tette közzé a honlapján, amelyek határidőben megküldték azt az Állami Számvevőszék részére. Mindebből következően a cikkben szereplő mondat, miszerint: „Az Állami Számvevőszék nem tekinti sajtóterméknek sem a Facebookot, sem a Google oldalait, ezért kihagyta őket a pártreklámok listázásából” nem felel meg a valóságnak, ugyanis az ÁSZ-nak nincs lehetősége olyan hirdetési felületet nyilvántartásba venni, amely a médiatörvény szerint nem minősül sajtóterméknek, valamint előzőleg nem küldött árjegyzéket az Állami Számvevőszék részére."