Sosem volt ennyire punnyadt a május 1-je

image uploaded from ios
2018.05.01. 22:51 Módosítva: 2018.05.01. 22:52
Bő három héttel a Fidesz sorrendben harmadik kétharmados győzelme után világos volt, hogy május 1-jének idén nem a hagyományos baloldali, munkásünnep-jellege fog kidomborodni. De az enerváltság, amit a mai budapesti majálisokon láttunk, még így is meglepő volt.

Pedig ha valahol, a választás után a baloldalon keletkezett űr, legalábbis a választók frusztráltak a pártjaik töketlenkedése és az abból fakadó kínos eredmény miatt. Az elkövetkező 1-2 év legnagyobb kérdése az, hogy melyik párt tudja magát az új baloldali erővé kinőni, ha egyáltalán lesz ilyen. Egy május 1-i erődemonstráció jó lehetőség a bejelentkezésre egy ilyen szerepre, most ilyet nem láttunk.

Akik el se indultak

A Fidesz hagyományosan sosem ünnepel május 1-én. A Jobbik szokott lenni a kakukktojás, bár a pártnak a néppártosodás ellenére nincs baloldali ambíciója. 2004 óta idén először nem rendeztek ünnepséget a Hajógyári szigeten, mivel egyszerűen nem maradt rá pénzük. A 660 milliós ÁSZ-bírsággal sújtott, egyben a története legnagyobb politikai krízisét élő párttól persze az lett volna a csoda, ha Vona Gábor visszavonulása után és a jövő hétvégi tisztújítás előtt bárki bármit mond - márpedig egy pártmajális nehezen elképzelhető politikusok és beszédek nélkül.

A DK is lemondott a hagyományos május 1-i városligeti kisszínpadról és a kötelező, gyújtó hangú Gyurcsány-beszédről. Ők inkább sajtótájékoztatót tartottak Rákospalotán, mert a kerületi polgármester Hajdu László egyéni mandátumot nyert a választókerületben, így ott nemsokára időközi polgármester-választást tartanak. Ismét kiderült, hogy a DK egyszemélyes párt, és az a személy nem Hajdu László, aki olyanokat beszélt, hogy "a munkát ünnepeljük, azt a munkát, amelyet ma sokaknak nem jut megélni".

AZ MSZP volt is, meg nem is

A szocialisták majálisán nem volt se színpad, se beszéd. A Városliget nagy része az építkezések miatt zárva van, a négynapos hétvégére kitelepülő vurstli és a majálisozók így kicsi helyre zsúfolódtak össze. Egyelőre ők is a sebeiket nyalogatják, viszont náluk a szakpolitikai kérdéseket tárgyaló fórumsátorban legalább akadt egy érdekes felszólalás.

Nem Ujhelyi Istváné, aki abban bízik, hogy a jogállam megcsonkítása miatt Magyarországot végre pénzügyileg is jól megrendszabályozza az EU, és az ilyen információk terjesztéséhez kért segítséget. Nem is Hiller Istváné, aki az orbáni centralizációt szidta.

Hanem az MSZP budapesti szervezetét vezető Kunhalmi Ágnesé, aki már bejelentkezett az elnöki posztra, amiről június közepén dönt majd a párt. Kunhalmi a Fidesz ekézése meleltt ugyanis arról is beszélt, hogy egységes baloldalra van szükség. Orbán 10 éve alatt egységet teremtett a jobboldalon, míg a baloldal szétzilálódott, az MSZP meg egyenesen szétszakadt.

Szerinte az összefogás nem hogy butaság, hanem pont az alapfeltétel: nincs értelme szakpolitikai célkitűzésekről beszélni, amíg nem épül fel az egységes, erős baloldal. Hogy ez a gyakorlatban és a többi párt tekintetében hogy nézne ki, arról Kunhalmi nem beszélt, de ő legalább mondott valamit az stratégiája alapjáról, amennyiben elnökké választják.

Elsőként lehet, hogy legközelebbi szövetségesükkel, a Párbeszéddel fog meggyűlni a bajuk, ugyanis a Karácsony Gergely-vezette formáció a Ligetben is ott volt, de a Római parton tartotta az igazi rendezvényét, így demonstrálva az MSZP-hez fűződő kapcsolatának átláthatatlanságát. 

Az LMP megmutatta, milyen az a majális, amit jobb lett volna nem megszervezni 

Az LMP Gellért-hegyi rendezvénye inkább jógatábora emlékeztetett, mint politikai megmozdulásra, bár lehet, hogy ez is volt a cél. Nem volt ott sem Szél Bernadett, sem Hadházy Ákos. Érdeklődők is csak pár tucatnyian lézengtek. Végül Csárdi Antal és Vágó Gábor beszélgetett Demeter Márta és Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettesekkel a hogyan továbbról.

Miképp lehet a parlamenti bojkott helyett olyan parlamenti felfogással megjelenni az Országházban, amely alkalmas stratégia lehet a NER 3.0-ban – tette fel ugyanezt a kérdést Vágó. Demeter szerint elsősorban konkrét problémák bemutatásával, amelyekre konkrét válaszokat követelhetnek ki. Ehhez csatlakozott Csárdi is, mondván, a konkrét problémák megfogalmazása a cél, hogy azokra konkrét megoldást kínálva sikerüljön bevonni az embereket a politikába.

A teendő tehát a problémák megismerése, azok megjelenítése a parlamentben, végül pedig a helyi közösségek megerősítése, igényt és képességet teremtve ezzel arra, hogy ne csak általánosságban legyen szó az orbáni NER korrupciójáról, hanem, hogy konkrétan „a helyi kiskirályok” közpénzköltéseit is ellenőrizzék. Csárdi szerint megvan a társadalomban az erő, csak ezt fel kell ébreszteni és a tudatos állampolgárok "úgy elsöprik az orbáni NER-t, oligarchástul, jogszabályostul, mintha soha nem is lett volna.

A Momentum új jeligéje: a cselekvés

Míg az LMP tehát, ha jól értettük, elősorban a parlamenti munkán erősítene, a nap egyetlen értelmezhető politikai rendezvényét prezentáló, de az Országgyűlésbe nem bejutó Momentum ezt ha akarná, se tudná megtenni.

Sokan a Momentumra se voltak kíváncsiak, a Szabadság térről a Köröndre átsétáló demonstráció végére úgy 1000-1500 ember gyűlhetett össze. Pedig a Momentum volt az egyetlen párt, amelyik valódi politikai demonstrációt tartott, ahol tényleg politikai beszédek hangzottak el.

Orbán Viktor a nőknek tett ajánlatára a monentumos Cseh Katalin reagált a színpadon. Ő szerelemből szeretne gyereket szülni és nem Orbán Viktor kormányának. Utána "meglepetésvendégként" a diáktüntető Gyetvai Viktor következett, aki arról beszélt, hogy a Fidesz leváltásához egységes ellenzék kell, de olyan, akik érdemben képviselnek.

"Ne azon menjen a verseny, hogy ki tud nagyobbat mondani a Fideszre": Gyetvai szerint Fidesz utáni hiteles programra, nemzeti minimumra van szükség az aljas rendszerrel szemben, és cselekedni kell, nem csak beülni a parlamentbe a fizetésért – jelentette ki Gyetvai.

A momentumos Soproni Tamás szintén a személyes cselekvés fontosságáról beszélt. Arról, hogy "a Fidesz háborúban áll Magyarországgal, és mindenkivel, aki szerint az ország helye az EU-ban van". Ezért "békével, a valóság megmutatásával kell visszavezetni azokat, akiket megfertőzött a Fidesz propagandagépezete" – mondta Soproni, aki szerint nem elég elmenni szavazni, hanem fel kell állni a fotelből és a valóságot kell terjeszteni, akár úgy, hogy mindenki a fizetése egy százalékát egy saját maga által kiválasztott független lapnak utalja.

A másik meglepetésvendég Márki-Zay Péter volt. Hódmezővásárhely polgármestere röviden szólalt csak fel: saját februári meglepetésgyőzelme és az áprilisi Fidesz-kétharmad kapcsán arról beszélt, hogy meghaladottá vált a jobb- és baloldal különállása – "innentől a tisztesség és a tisztességtelenség között kell választani".

Végül a Momentum elnöke, Fekete-Győr András következett, aki lényegében azt ígérte, hogy a párt kész elvégezni azt a munkát, amit a baloldal az elmúlt tíz évben elszabotált. Mozgalmi politikát ígért, közösségi cselekvést, ahol mindegy, ki milyen pólóban (kárpátiásban vagy szivárványosban) tüntetett az elmúlt hetek ellenzéki tömegdemonstrációin, mert csak egy széles közösséggel lehet "atomonként" és "téglánként" lebontani a Fidesz rendszerét.

Ehhez pedig elsősorban a vidéket, a kis falvakat kell a Fidesztől visszaszerezni, "amihez meg kell alakítania cselekvés kis köreit". Ezzel nyilvánvalóan Orbán Viktorra és polgári körök a 2002-ben meghirdetett mozgalmára utalt.

(Borítókép: Május elsejei kínálat a Városliget egy standján. Fotó: Bakró-Nagy Ferenc / Index)