Eufrozina, Kende
4 °C
15 °C

Elmagyarázta a Kúria elnöke a levélszavazatos döntésüket

DMOHA20180130014
2018.05.07. 20:12

Orbán Viktor szerint a Kúria elvett a Fidesztől egy képviselői helyet, ezért aztán a Fidesz szokatlanul keményen bírálja a legfelsőbb bírósági szervet. A fideszes támadás oka egy, a levélszavazatokat érintő döntés, amelyben az NVI és az NVB is benne van, és végül a Kúria is. És Orbán a három közül épp a Kúriát támadja. Egész pontosan úgy fogalmazott:  "Úgy gondolom, hogy a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához"

Az egészről ebben a cikkünkben írtunk részletesen, érdemes elolvasni, de nagyon röviden az történt, hogy az NVI és az NVB is úgy találta, hogy a 4360 levélszavazat, amelyeknek egy részénél sérült volt a válaszboríték biztonsági sávja, illetve nagy részüknél nem a kiküldött, hivatalos válaszborítékban érkeztek, hanem saját kézzel felcímzett sima borítékban, tehát úgy gondolták, ezek így érvénytelenek. A Fidesz, akit leginkább érintett a döntés, megtámadta ezt a Kúriánál, de a Kúria és a választási bizottság és választási iroda döntését osztotta, szerintük nem volt így garantálható, hogy a nem hivatalos borítékokban küldött levélszavazatokat nem bontotta fel valaki utólag. 

A választási eljárási ügyekben ugyan a Kúria mondja ki a végső szót, a végzés ellen nincs helye további felülvizsgálatnak, a Fidesz azonban egy úgynevezett alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság pedig ugyan elutasította a fideszes panaszt (mert ténykérdést érintő ügyben nem tud mit tenni), de indoklásában a Kúria ellen, a Fidesz álláspontja mellett foglalt állást. Szerintük a választási törvény nem zárja ki külön, hogy saját borítékban érkezzen vissza a szavazat.

Darák Péter, a Kúria elnöke az EchoTv vendége volt, ahol a Kúria döntéséről, részletekről, illetve az AB indoklásáról kérdezték. Az első kérdés rögtön az volt, hogy valóban beavatkoztak-e a választásba.

Bárki kritizálhat, még Orbán is

A Kúria elnöke azt mondta, hogy egyre gyakrabban érkeznek visszajelzések a Kúria munkájával kapcsolatban, sőt, ezek egyre erőteljesebbek, de ehhez joga van mindenkinek, még Orbán Viktor miniszterelnöknek is. A beavatkozás azonban jogi értelemben éppen a munkájukat jelenti, alkotmányos felhatalmazással felügyelik a választás törvényességét, illetve a felmerülő eseményeket kötelességük felülvizsgálni.

A kérdés, hogy politikailag motivált döntést hoztak-e, pedig nem megválaszolható szerinte, a bíráknak saját szakmai döntéseik vannak, amit pedig a sajtó felhoz a politikai motiváltság alátámasztására, azok vitathatók. Hangsúlyozta, hogy a Kúria gyors eljárásban bírálja el a választási eseményeket, és rengeteg ügyben kellett rövid idő alatt döntést hozniuk. A levélszavazatok Darák szerint pedig azért izgalmas része a választási rendszernek, mert az új problémákat hozott be a rendszerbe. 

A Kúria elnöke elmondta, a levélszavazat tulajdonképpen egy választási irat, aminek több része van. Itt van ugye a hivatalos választási boríték, és abba kell belehelyezni a belső borítékot, amiben a szavazólap van, illetve egy azonosító nyilatkozatot. Ha a biztonsági csík sérül, akkor nem lehet ellenőrizni, hogy valaki nem nyúlt-e hozzá, azaz ez a csík biztosítja, hogy nem nyúlt bele senki.

A nem lezárt boríték fogalma

Darák szerint pont ez a lényeg, hogy a nem hivatalos, biztonsági sávval nem ellátott, sima posta borítékoknál egész egyszerűen nem lehet ellenőrizni, hogy felbontották-e vagy nem. Majd azt mondta, a szabályok nem mondják ki konkrétan, hogy a sima boríték érvénytelen, de azt mondja viszont, hogy a nem lezárt boríték érvénytelen. És mivel ellenőrizhetetlen egy ilyen borítéknál, hogy azt felbontották-e vagy nem, így az lehet akár felbontott boríték is.

Darák szerint tehát a bíróság értelmezte a nem lezárt boríték fogalmát, és korábbi döntéseket, illetve bírósági tapasztalatot egybevetve úgy látta, hogy az ilyen boríték nem garantálja a szavazat érintetlenségét. Nem tudja tehát senki garantálni ezeknél, hogy abban nem cseréltek ki semmit.

Darák szerint itt három fórum (NVI, NVB, Kúria) egybehangzóan foglalt állást, majd az Alkotmánybíróság, a csatolt megjegyzéseitől függetlenül alapvetően azt mondta, hogy nem tartozik rá ez az ügy. De azt nyugtalanítónak nevezte, hogy az AB felfogása ellentétben áll a másik három fórum álláspontjával. Az ő dolga pedig, hogy erre valamit kitaláljon. Szerinte két megoldás volt, az egyik, hogy megtárgyalják az AB-vel, hogy melyik az elfogadható, a másik, hogy nem jutnak dűlőre, és akkor jogalkotásnak kell következnie.

A műsorvezető megkérdezte, hogy ha az AB azt mondta, hogy nemcsak a hivatalos válaszboríték lehet elfogadható, akkor végül is a Kúria kvázi jogot alkotott ezzel a döntésével. Darák erre azt mondta, az AB az alkotmányjogi panaszt nem bírálta el érdemben, érdemi vizsgálat nélkül hárította el, és amíg nem kerül elé egy olyan ügy, ami AB-tanácskozáson tisztázható, addig bizonytalanság van.

A műsorvezető felvetette, hogy volt olyan, például Kárpátalján, ahol azért nem használták a hivatalos válaszborítékot, mert azzal lebukhattak volna, és azt kockáztatták volna, hogy elveszítik ukrán állampolgárságukat. Darák erre azt mondta, ha a magyar jogokon kívüli akadály merül fel, arra ki kell találni valamit, de minden olyan problémát, ami összefüggésbe hozható ezeknek a levélszavazatoknak az érvényességével, azt nem lehet három nap alatt mindent kivizsgálni.

Szerencsétlen megfogalmazás

A kormány szerint egyértelműen politikai döntést hozott a Kúria, hiszen - mint azt az AB-határozatból sejteni lehet - nem azt kérdezte a választási irodától, hogy a döntésük befolyásolja-e úgy általában a mandátumeloszlást, hanem konkrétan a Fidesz mandátumainak száma változik-e. Az erre vonatkozó kérdésre Darák azt mondta, hogy a felülvizsgálati kérelem után a Kúriának, mivel az első napon nem tudja, hogy mi lesz a döntés, így mindkét lehetőségre fel kell készülnie, és ehhez minden információra szüksége van. De a kérdésfeltevés konkrétságáról úgy fogalmazott:

Esetleg egy szerencsétlen megfogalmazást tartalmazott a megkeresés, ez benne van, de szükséges volt.

Az Alkotmánybíróság is utal egyébként erre a megkeresésre, és úgy, hogy az valamilyen "látszatot keltett", Darák erre azt mondta, hogy nem tudja, hogy egy AB-határozatban mennyire van helye ilyen nehezen megfogható fogalmakra, mint hogy valami valamilyen látszatot kelt.

Az EchoTv munkatársa akkor feltette a Kúria elnökének azt a laza kérdést, hogy nem lehet-e, hogy a Kúrián belül komoly problémák vannak, és hogy lesz-e belső vizsgálat a "házuk táján". Erre Darák elmondta, hogy a magyar alkotmányos rend a bírák kinevezését jogállami módon szabályozza, a bírák munkáját pedig érdemben az alkotmányos rend, a jogszabályok, és saját lelkiismeretük határozzák meg. A Kúria elnöke pedig az ítélkezésbe nem szólhat bele. Ő maximum kollégiumi értekezletet hívhat össze, ahol a bírák áttekintik az összes ügyet és konklúziókat fogalmaznak meg.

Hogy jogi szempontból abszolút nem egyértelmű az eset, azt Stumpf István alkotmánybíró párhuzamos indoklása is bizonyítja. Orbán egykori kancelláriaminisztere ezúttal nem a Fidesz, hanem a Kúria álláspontját osztotta: szerinte a törvény "határozott névelő használatával utal a válaszborítékra, csak e formátumban teszi lehetővé a levélszavazat eljuttatását, más formában nem. Ez nem pusztán egy ténykérdés, hanem törvényi előírásból származó jogi követelmény." Vagyis Stumpf egyetértett abban, hogy az AB-nek el kellett utasítani a Fidesz panaszát, de éppen azért, mert szerinte a Fidesznek nincs igaza.

(Borítókép:  Darák Péter a Kúria elnöke az Országos Bírói Tanács alakuló ülésén a Kúria épületében 2018. január 30-án - f otó: Mohai Balázs / MTI)