Olivér
4 °C
8 °C

Elmagyarázta a Kúria elnöke a levélszavazatos döntésüket

DMOHA20180130014
2018.05.07. 20:12

Orbán Viktor szerint a Kúria elvett a Fidesztől egy képviselői helyet, ezért aztán a Fidesz szokatlanul keményen bírálja a legfelsőbb bírósági szervet. A fideszes támadás oka egy, a levélszavazatokat érintő döntés, amelyben az NVI és az NVB is benne van, és végül a Kúria is. És Orbán a három közül épp a Kúriát támadja. Egész pontosan úgy fogalmazott:  "Úgy gondolom, hogy a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához"

Az egészről ebben a cikkünkben írtunk részletesen, érdemes elolvasni, de nagyon röviden az történt, hogy az NVI és az NVB is úgy találta, hogy a 4360 levélszavazat, amelyeknek egy részénél sérült volt a válaszboríték biztonsági sávja, illetve nagy részüknél nem a kiküldött, hivatalos válaszborítékban érkeztek, hanem saját kézzel felcímzett sima borítékban, tehát úgy gondolták, ezek így érvénytelenek. A Fidesz, akit leginkább érintett a döntés, megtámadta ezt a Kúriánál, de a Kúria és a választási bizottság és választási iroda döntését osztotta, szerintük nem volt így garantálható, hogy a nem hivatalos borítékokban küldött levélszavazatokat nem bontotta fel valaki utólag. 

A választási eljárási ügyekben ugyan a Kúria mondja ki a végső szót, a végzés ellen nincs helye további felülvizsgálatnak, a Fidesz azonban egy úgynevezett alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság pedig ugyan elutasította a fideszes panaszt (mert ténykérdést érintő ügyben nem tud mit tenni), de indoklásában a Kúria ellen, a Fidesz álláspontja mellett foglalt állást. Szerintük a választási törvény nem zárja ki külön, hogy saját borítékban érkezzen vissza a szavazat.

Darák Péter, a Kúria elnöke az EchoTv vendége volt, ahol a Kúria döntéséről, részletekről, illetve az AB indoklásáról kérdezték. Az első kérdés rögtön az volt, hogy valóban beavatkoztak-e a választásba.

Bárki kritizálhat, még Orbán is

A Kúria elnöke azt mondta, hogy egyre gyakrabban érkeznek visszajelzések a Kúria munkájával kapcsolatban, sőt, ezek egyre erőteljesebbek, de ehhez joga van mindenkinek, még Orbán Viktor miniszterelnöknek is. A beavatkozás azonban jogi értelemben éppen a munkájukat jelenti, alkotmányos felhatalmazással felügyelik a választás törvényességét, illetve a felmerülő eseményeket kötelességük felülvizsgálni.

A kérdés, hogy politikailag motivált döntést hoztak-e, pedig nem megválaszolható szerinte, a bíráknak saját szakmai döntéseik vannak, amit pedig a sajtó felhoz a politikai motiváltság alátámasztására, azok vitathatók. Hangsúlyozta, hogy a Kúria gyors eljárásban bírálja el a választási eseményeket, és rengeteg ügyben kellett rövid idő alatt döntést hozniuk. A levélszavazatok Darák szerint pedig azért izgalmas része a választási rendszernek, mert az új problémákat hozott be a rendszerbe. 

A Kúria elnöke elmondta, a levélszavazat tulajdonképpen egy választási irat, aminek több része van. Itt van ugye a hivatalos választási boríték, és abba kell belehelyezni a belső borítékot, amiben a szavazólap van, illetve egy azonosító nyilatkozatot. Ha a biztonsági csík sérül, akkor nem lehet ellenőrizni, hogy valaki nem nyúlt-e hozzá, azaz ez a csík biztosítja, hogy nem nyúlt bele senki.

A nem lezárt boríték fogalma

Darák szerint pont ez a lényeg, hogy a nem hivatalos, biztonsági sávval nem ellátott, sima posta borítékoknál egész egyszerűen nem lehet ellenőrizni, hogy felbontották-e vagy nem. Majd azt mondta, a szabályok nem mondják ki konkrétan, hogy a sima boríték érvénytelen, de azt mondja viszont, hogy a nem lezárt boríték érvénytelen. És mivel ellenőrizhetetlen egy ilyen borítéknál, hogy azt felbontották-e vagy nem, így az lehet akár felbontott boríték is.

Darák szerint tehát a bíróság értelmezte a nem lezárt boríték fogalmát, és korábbi döntéseket, illetve bírósági tapasztalatot egybevetve úgy látta, hogy az ilyen boríték nem garantálja a szavazat érintetlenségét. Nem tudja tehát senki garantálni ezeknél, hogy abban nem cseréltek ki semmit.

Darák szerint itt három fórum (NVI, NVB, Kúria) egybehangzóan foglalt állást, majd az Alkotmánybíróság, a csatolt megjegyzéseitől függetlenül alapvetően azt mondta, hogy nem tartozik rá ez az ügy. De azt nyugtalanítónak nevezte, hogy az AB felfogása ellentétben áll a másik három fórum álláspontjával. Az ő dolga pedig, hogy erre valamit kitaláljon. Szerinte két megoldás volt, az egyik, hogy megtárgyalják az AB-vel, hogy melyik az elfogadható, a másik, hogy nem jutnak dűlőre, és akkor jogalkotásnak kell következnie.

A műsorvezető megkérdezte, hogy ha az AB azt mondta, hogy nemcsak a hivatalos válaszboríték lehet elfogadható, akkor végül is a Kúria kvázi jogot alkotott ezzel a döntésével. Darák erre azt mondta, az AB az alkotmányjogi panaszt nem bírálta el érdemben, érdemi vizsgálat nélkül hárította el, és amíg nem kerül elé egy olyan ügy, ami AB-tanácskozáson tisztázható, addig bizonytalanság van.

A műsorvezető felvetette, hogy volt olyan, például Kárpátalján, ahol azért nem használták a hivatalos válaszborítékot, mert azzal lebukhattak volna, és azt kockáztatták volna, hogy elveszítik ukrán állampolgárságukat. Darák erre azt mondta, ha a magyar jogokon kívüli akadály merül fel, arra ki kell találni valamit, de minden olyan problémát, ami összefüggésbe hozható ezeknek a levélszavazatoknak az érvényességével, azt nem lehet három nap alatt mindent kivizsgálni.

Szerencsétlen megfogalmazás

A kormány szerint egyértelműen politikai döntést hozott a Kúria, hiszen - mint azt az AB-határozatból sejteni lehet - nem azt kérdezte a választási irodától, hogy a döntésük befolyásolja-e úgy általában a mandátumeloszlást, hanem konkrétan a Fidesz mandátumainak száma változik-e. Az erre vonatkozó kérdésre Darák azt mondta, hogy a felülvizsgálati kérelem után a Kúriának, mivel az első napon nem tudja, hogy mi lesz a döntés, így mindkét lehetőségre fel kell készülnie, és ehhez minden információra szüksége van. De a kérdésfeltevés konkrétságáról úgy fogalmazott:

Esetleg egy szerencsétlen megfogalmazást tartalmazott a megkeresés, ez benne van, de szükséges volt.

Az Alkotmánybíróság is utal egyébként erre a megkeresésre, és úgy, hogy az valamilyen "látszatot keltett", Darák erre azt mondta, hogy nem tudja, hogy egy AB-határozatban mennyire van helye ilyen nehezen megfogható fogalmakra, mint hogy valami valamilyen látszatot kelt.

Az EchoTv munkatársa akkor feltette a Kúria elnökének azt a laza kérdést, hogy nem lehet-e, hogy a Kúrián belül komoly problémák vannak, és hogy lesz-e belső vizsgálat a "házuk táján". Erre Darák elmondta, hogy a magyar alkotmányos rend a bírák kinevezését jogállami módon szabályozza, a bírák munkáját pedig érdemben az alkotmányos rend, a jogszabályok, és saját lelkiismeretük határozzák meg. A Kúria elnöke pedig az ítélkezésbe nem szólhat bele. Ő maximum kollégiumi értekezletet hívhat össze, ahol a bírák áttekintik az összes ügyet és konklúziókat fogalmaznak meg.

Hogy jogi szempontból abszolút nem egyértelmű az eset, azt Stumpf István alkotmánybíró párhuzamos indoklása is bizonyítja. Orbán egykori kancelláriaminisztere ezúttal nem a Fidesz, hanem a Kúria álláspontját osztotta: szerinte a törvény "határozott névelő használatával utal a válaszborítékra, csak e formátumban teszi lehetővé a levélszavazat eljuttatását, más formában nem. Ez nem pusztán egy ténykérdés, hanem törvényi előírásból származó jogi követelmény." Vagyis Stumpf egyetértett abban, hogy az AB-nek el kellett utasítani a Fidesz panaszát, de éppen azért, mert szerinte a Fidesznek nincs igaza.

(Borítókép:  Darák Péter a Kúria elnöke az Országos Bírói Tanács alakuló ülésén a Kúria épületében 2018. január 30-án - f otó: Mohai Balázs / MTI)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?