Jusztina
1 °C
16 °C

Orbán vadiúj anyagból szőtte a negyedik kabátját

1
2018.05.07. 06:59 Módosítva: 2018-05-07 11:51:23
„Mindig a kabáthoz keressük a gombot, nem a gombhoz a kabátot" – mondta Orbán Viktor arról, mi alapján válogatta minisztereit az új kormányába. Nemsokára elkezdi a munkát az új Orbán-kormány, amelynek nemcsak az az újdonsága, hogy sok benne a civil miniszter, hanem a struktúra is jócskán változik. Orbán most igazán kézbe veszi a kormányzást.

Pár nap múlva megalakul Orbán Viktor negyedik kormánya. A miniszterek névsora már ismert, és a kormányzás struktúrájáról is tudhatunk néhány információt. Így az eddigi támpontok alapján már tudunk beszélni arról, hogy miben is ígérkezik másnak ez a kormányzati a ciklus az előzőekhez képest.

2014-ben Orbán Viktor és a Fidesz azzal a jelszóval (minimalista kormányprogrammal) kampányolt, hogy „folytatjuk”. Ezúttal véletlenül sem ejtettek ki a szájukon ilyet fideszes vezetők a kampányban. Nem véletlenül: az eddig jelekből is láthatjuk, hogy Orbán nem az eddigi gyakorlatot akarja folytatni.

Semmi nem marad úgy, ahogy eddig volt, ez valóban új kormányzás lesz. Ehhez új eszközök, új formák és részben új emberek kellenek.

Rogán Antal, az Orbánhoz egyik legközelebb álló miniszter jelentette ki ezt pár nappal az április 8-i választási győzelem után. Majd szép sorban jöttek a konkrétumok: Lázár János, Balog Zoltán és Kósa Lajos kiszállása, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megszüntetése, politikában eddig ismeretlen és járatlan szereplők miniszteri felkérése.

Vegyük is sorra, milyen újdonságokat és különbségeket látunk már most az eddigi orbáni kormányzáshoz képest.

1. Orbán legsajátabb kormánya

Orbán negyedik győzelme és az ezt követő kormányalakítás alapvetően különbözik az eddigiektől. Bár a kulisszák mögé mindig csak politikusi háttérbeszélgetések és szivárogtatások alapján láthatunk, kijelenthető, hogy Orbánnak most van a legnagyobb mozgástere, hogy megtervezze a ciklust, és saját képére formálja a kormányzását.

Orbánnak 1998-ban koalíciós tárgyalásokat kellett folytatnia kisebb részben az MDF-fel, nagyobb részben a Torgyán József-féle FKgP-vel, és olyan kisgazdákat is be kellett emelnie a kormányába, mint Szabó János, Pepó Pál vagy maga Torgyán József.

2010-ben – bár erről a nyilvánosság csak mérsékelten értesülhetett – az akkor még hű szövetségese, Simicska Lajos és a Fidesz gazdasági érdekei határozták meg több ponton a kormány összetételét és struktúráját. Szóbeszédekből tudjuk, hogy nem egy államtitkár előbb számolt be a helyzetről Simicskának, mint a miniszterének vagy a miniszterelnöknek. Olyan vezetők kerültek az államigazgatásba az első kétharmados ciklusban, akik lojálisabbak voltak Simicskához, mint Orbán Viktorhoz (Vida Ildikó ekkor lett NAV-elnök, majd 2011-ben Németh Lászlóné fejlesztési miniszter.)

A 2014-es kormányalakítást megelőzően Orbánnak és Simicskának – mint az utóbbitól megtudtuk – volt két beszélgetése, amely kettejük szakításával végződött. Így a 2014-es kormány összeállításánál prioritássá vált kiszűrni Simicska Lajos embereit. Így lett fejlesztési miniszter Seszták Miklós, akinek legfőbb eposzi jelzője az lett, hogy biztosan nem Simicska-ember. Majd a 2014-es ciklusban Orbánnak azzal is kellett törődnie, hogy a Fideszen belüli hatalmi harcokat is kezelje, így emelte be Rogánt a frakcióból a kormányba, ám a közigazgatásban végzett munkájával nélkülözhetetlenné váló Lázár János ellenállása miatt itt is változtatni kellett a koncepcióján a miniszterelnöknek (emlékezetes, hogy Lázár ultimátumot adott Orbánnak, hogy távozik, ha Rogán a Miniszterelnökségre kerül, így kapott Rogán külön minisztériumot).

2018 újdonsága, hogy a mostani jelek szerint Orbánnak ezúttal senkivel nem kellett egyezkednie. Különösebb kompromisszumok nélkül sakkozhatott pozíciókkal, struktúrával, titulusokkal, nevekkel. A kormány, illetve a kormányzás, amit látni fogunk, a leginkább fog hasonlítani Orbán elképzeléseihez.

2. Orbán teljes erővel irányít

„Most úgy látom, a következő időszakban nem lesz olyan fejlemény, ami elvonja az energiáimat a kormány irányításától.” Orbán Viktor a pénteki Kossuth rádiós interjújában beszélt arról, hogy tervei szerint a következő években minden energiáját a kormányának szentelheti.

Orbán példákat is említett, hogy az eddigi ciklusokban mi kötötte le az energiáit: a Bokros-csomag „kiküszöbölése” 1998 után, a gazdasági válság kezelése és az alkotmányozás 2010 után, illetve a migrációs krízis kezelése 2014 után. Most viszont Orbán teljesen kézbe veheti az irányítást, ami az eddigi ciklusok alatt logikusan tehát nem történt meg.

Orbán a nyilatkozatában (és korábban Rogán Antal is) különbséget tett a kormány vezetése és irányítása között. Bár a köznyelv szinonimaként kezeli a kettőt, a közigazgatási jogban (Orbán márpedig jogász) élesen elválik a két fogalom. A legfőbb differencia, hogy az irányítás a szervezetre kívülről ható – és az egész szervezetrendszerben szisztematikusan érvényesülő – igazgatást jelent, míg a vezetés a szervezeten belüli igazgatás.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Orbán a struktúrában is érvényesíteni akarja a számára kedves modellt: megszabja a feladatokat, az elérendő célokat az egyes területeken, a kijelölt vezetőnek pedig ezt végig kell vinnie a szervezetben, Orbán pedig a kiszabott határidő elteltével ellenőrzi az eredményt. A vezetési modellben, ha valami nem teljesül, a vezetőnek magának kell kézbe vennie a dolgot és döntenie róla. Az elmúlt ciklusokban márpedig láttunk jó néhány példát arra, hogy csak akkor oldódik meg a probléma, ha Orbán veszi kézbe. (Például a budapesti közlekedés ügyét hiába tárgyalta Lázár János Tarlós Istvánnal, folyamatosan felcsúszott miniszterelnöki szintre a probléma, és Orbánnak kellett Tarlóssal letárgyalnia a részletkérdéseket is.)

Orbán a Kossuth rádióban úgy fogalmazta meg az elképzelését, hogy most lehetőség nyílik arra, hogy „konkrét feladatszabásokat adjak, és annak betartását ellenőrizni tudjam”. Ennek a legfőbb eszköze pedig egy újonnan létrehozott közigazgatási központ lesz: a Miniszterelnöki Kormányiroda.

3. Gondosan szétválasztva a közigazgatási és politikai irányítás

Ez a bizonyos Miniszterelnöki Kormányiroda, amelyet a hírek szerint Biró Marcell fog vezetni, komoly szerepet fog betölteni Orbán Viktor új struktúrájában. Orbán Viktor azt mondta erről az egységről, amely közvetlenül az ő irányítása alatt fog működni, hogy a közigazgatási államtitkárok koordinálása lesz a feladata, ide rendelik a kormányzati ellenőrzéseket végző Kehit, és itt lesz egy egységes hírszerzési központ.

Természetesen eddig is létezett egy fő közigazgatási egyeztető fórum, úgy hívták, hogy „kát”, vagyis közigazgatási államtitkári értekezlet. Itt fésülték össze az összes kormányzati előterjesztést, és itt vizsgálták meg, hogy jól illeszkedik-e kormány jogi, politikai elképzeléseihez. A kátot mindig a kancellária közigazgatási államtitkára vezette, aki értelemszerűen a miniszternek volt alárendelve. (Elméletileg tehát a miniszter politikai megfontolásai is befolyásolhatták a közigazgatási döntéseket.) Mostantól azonban egy miniszterelnöknek közvetlenül alárendelt kormányiroda végzi a közigazgatási koordinációt, a napi kormányzati munka szervezését, a döntések előkészítését és azok végrehajtását.

Ezt a kormányirodát pedig gondosan elválasztják a politikai irányítás legfőbb szervezetétől a miniszterelnöki kabinetirodától, amelyet továbbra is miniszterként Rogán Antal vezet. Vagyis a politikai és a közigazgatási irányítás két központja is közvetlenül Orbán Viktor alatt dolgozik.

A kormányiroda és a kabinetiroda mellé pedig harmadik pillérként jön a Miniszterelnökség, Gulyás Gergely vezetésével, aki számos – de Lázár minisztériuméhoz képest azért kevesebb – szakterületet felügyelve dolgozik majd. Gulyás minisztériumához tartozik majd a kormányzati stratégiaalkotás, és olyan, a kormánypolitika szempontjából kulcsfontosságú területeken hoznak létre a minisztériumon belül államtitkárságokat, mint az európai uniós ügyek, a területi közigazgatás, a Budapestet és az agglomerációt érintő ügyek, illetve a városok és falvak fejlesztése. (A szóban forgó területek vezetőit Gulyás a hétvégi Mandiner-interjújában be is mutatta.)

4. Ennyi civil miniszter még nem volt

A negyedik Orbán-kormány egyik feltűnő különlegessége, hogy több miniszter is civilként ül bele a bársonyszékbe. Különösen úgy szembetűnő a politikai kezdők aránya, hogy olyan tapasztalt, harcedzett politikusok távoznak a kormányból, mint Lázár János, Kósa Lajos vagy Balog Zoltán. (Ők lényegesebb feladat nélkül is maradnak – legalábbis egyelőre.)

Orbán Viktor a rádióinterjújában a miniszterek kiválasztásával kapcsolatban megjegyezte, hogy „a feladatokhoz kell válogatni az embereket, nem pedig az emberekhez a feladatokat”. Majd elismerte, hogy a kormány fele valóban nem „profi politikus", a kormány fele „a politikán kívül gyűjtötte össze tudását, elismertségét".

Ha a miniszterek névsorára tekintünk, láthatjuk, hogy több kormánytag nemhogy kívülről érkezik, hanem lényegében semmilyen politikai tapasztalata, pláne háttere nincsen. Az Emmi élére érkező Kásler Miklós kórházigazgatóként dolgozott, a honvédelmi miniszternek felkért Benkő Tibor a vezérkari főnöki posztról érkezik, Bártfai-Mager Andrea közgazdászként került fontos gazdasági döntéshozói pozíciókba, és kormánybiztosként sem került a politikai harcok előterébe.

Orbán szerint a politikába érkező civilek esetén probléma lehet, hogy

az akadémia, a szellem, a kultúra, a tudomány világa mélyen különbözik a politikától.

Ez ugyanis itt „ez a harcosok klubja", a riválisok azonnal támadnak, és akit ez hátráltat, annak nem is szabad belépni ide. Orbán nyilvánvalóan biztos abban, hogy az ő kiválasztottjai képesek felnőni a feladathoz.

A civil minisztereknek ugyanakkor az előbb említett hátrányok mellett kétségtelenül vannak előnyei is, amelyek miatt kiválóan illeszkednek Orbán elképzeléseihez: ők nem fajsúlyos politikai szereplők, könnyebben irányíthatóak, és könnyebben le is cserélhetőek, mint a pártpolitikusok. Orbán kezét tehát semmilyen pártpolitikai megfontolás nem fogja megkötni, ami nagy előny lehet.

Az új kormány további – előzőektől nem független – újdonsága, hogy már most, megalakulása előtt kialakulni látszik egy miniszteri rangsor. Vagyis már most vannak miniszterebb miniszterek. Orbán bejelentette, hogy az általános helyettese a pártszövetségi működésnek megfelelően továbbra is Semjén Zsolt, emellett pedig két miniszterelnök-helyettest nevez ki: Pintér Sándor a nemzetbiztonságért, Varga Mihály pedig a gazdasági stabilitásért felel majd. Ők fogják vezetni majd a kormányzati kabineteket.

5. Már látszanak a kormányzás hangsúlyai

Rogán Antal pár nappal ezelőtt ugyanis bejelentette, hogy a kormány továbbra is kabinetstruktúrában dolgozik majd, és az eddig stratégiai és gazdasági kabinet mellett kiemelt szerepet kap a nemzetbiztonsági kabinet. Vagyis a stratégiai-politikai tervezés mellett (ezt Gulyás Gergely és Rogán Antal végzi majd) a gazdasági és a nemzetbiztonsági tervezés határozza meg a negyedik Orbán-kormány politikáját.

Ezek persze nagyon általánosan hangzanak, de Orbán máris kezdi tartalommal megtölteni ezt a struktúrát. A migráció például továbbra is a kormány politikájának fókuszában marad – ezért a nemzetbiztonság felemelése és egy katona kinevezése honvédelmi miniszternek. A migrációval szembeállítható lesz a gazdasági stabilitás, illetve a kutatás-fejlesztés támogatása, ezért nem véletlen, hogy Palkovics László személyében nemzeti innovációs és technológiai miniszter lesz a kormányban. Miközben az oktatásnak és az egészségügynek (ezek az ellenzék slágertémái) továbbra sincs külön tárcája. Ez utóbbi területeket egy civil kórházigazgatóra, Kásler Miklósra bízta Orbán, ahogy azt is, hogy az ellenzéki kampányokat ezekben a témákban tompítsa, kezelje.

Mindig a kabáthoz keressük a gombot, nem a gombhoz a kabátot

– mondta a kormányzati személyek kiválasztásának szempontjairól Orbán. Nemsokára a gyakorlatban is kiderül, hogy néz ki Orbán vadonatúj, negyedik kabátja.

(Címlap- és borítókép: szarvas / Index)

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.