Vilhelmina
11 °C
28 °C

Nincs ítélet a Dózsa-Pruck-ügyben, Schmidt Máriáék a 0-10%-ba kapaszkodnak

Image uploaded from iOS (1)
2018.05.24. 14:20
Egy hét múlva ítéletet hirdet a bíróság abban a banalitása és tényekhez való viszonya miatt a magyar emlékezetpolitika egészét szimbolizáló ügyben, amely 1956 kapcsán mostanában láthatólag leginkább izgatja a magyar közvéleményt: Pruck Pál vagy Dózsa László szerepel vajon a forradalom 60. évfordulójára készített óriásplakátokon? A csütörtöki tárgyalást a bíró különösebb indoklás nélkül néhány perc után berekesztette, az ítélethozatalt egy héttel elhalasztotta.

Bár minden szakértő és számos bizonyíték szerint tévedtek, Schmidt Máriáék továbbra is megpróbálják elkerülni, hogy bocsánatot kelljen kérniük a megsértett leszármazottaktól.

A sztori unalomig ismert: az ‘56-os óriásplakáton Schmidt Mária vezette közalapítvány Dózsa László nevét írták egy fotó alá , amelyen egy sapkás gyerek áll fegyverrel a vállán. Később jelentkeztek egy 2000-ben elhunyt férfi rokonai, hogy ez tévedés, a képen az ő hozzátartozójuk, Pruck Pál szerepel . Ezt a verziót meglehetősen valószínűvé tette, hogy már 1956-ban is az ő neve szerepelt a képen: a fotót ugyanis a LIFE magazin fotósa lőtte a forradalom napjaiban, a képaláírásban a kissrác neve alatt pedig ott állt: Pruck Pál. A képről még a rendszerváltás előtt maga Pruck is nyilatkozott a Népszabadságban és egy dokumentumfilmben is .

Az ügy ezzel véget is érhetett volna, de nem így történt; egy sima bocsi helyett Schmidt Mária és a sajtója politikai háborút kreált az önmagában azért nem túl jelentős ügyből. Kiátkozták a Dózsa sztoriját megkérdőjelező, a fotón szereplő srácot Pruck Pálként azonosító történészeket, saját berkeikben belső ellenséget és árulót kerestek, nem utolsósorban pedig Pruckot kezdték gyalázni, mondván köztörvényes bűnöző volt, akit a rendszerváltás előtt arra használtak, hogy befeketítse ‘56-ot.

A pert a még 2000-ben elhunyt Pruck Pál lánya indította, azt kérve a bíróságtól, hogy állapítsa meg: az 1956-os közalapítvány megsértette édesapja kegyeleti jogát és kötelezzék az alperest, hogy legalább utólag Pruck Pál nevét tüntessék fel Dózsáé helyett. Igaz, utóbbi a gyakorlatban már nehezen kivitelezhető: a forradalom 60. évfordulója óta más másfél év eltelt, a Nagy Lajos király úton lévő óriásplakátról pedig Zugló önkormányzata tüntette el időközben Dózsa László nevét, miután a színész szavahihetőségével kapcsolatban már számos kétség merült fel.

A rövidre zárt csütörtöki tárgyaláson minden fél fenntartotta a keresetét. A szakértői vélemények korábban a Pruck-család álláspontját erősítették meg: a kirendelt antropológus szakértő Pruck későbbi fotói alapján 90-100 százalékos valószínűséggel megállapította, hogy az 1956-os felvételen Pruck Pál szerepel.

Mint most kiderült, Schmidt Máriáék védője ebbe a „90-100 százalékba” kapaszkodik, és azt hangsúlyozza, hogy még ha majdnem bizonyos is a szakértő, ez csak majdnem, ami nem elég ahhoz, hogy a bíróság döntő bizonyítékként vegye figyelembe az álláspontját. Ugyanígy vitatja, hogy a korábbi tárgyalási napokon tanúként beidézett történész szakértők, az 1956-os Intézetet vezető, illetve ott dolgozó Rainer M. János és Eörsi László bármit bizonyított volna – ők szintén egyértelműen azt állapították meg, hogy a képen Pruck van, nem Dózsa László. Korábban egyébként a fotón lévő fiút először Dózsaként azonosító Horváth Miklós (ő készpénznek vette Dózsa László szavait, nem tudva, hogy azzal kapcsolatban komoly kétségek vethetőek fel), Schmidt Mária korábbi munkatársa is elismerte a bíróságon, hogy már tévedett. Ennek ellenére Schmidt Máriáék ügyvédje fenntartja, hogy szerinte kétséges és ellentmondásos tanúvallomások voltak, amelyek nem bizonyítanak semmit.

Az ítéletet a bíró egy héttel, május 31-re halasztotta.

(Borítókép: Pruck Pál lánya Csőkéné Pruck Erika (j) és ügyvédje (j2) - fotó: Huszti István / Index)