Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

93 embert ítéltek el takarékszövetkezeti csalás miatt

2018.05.28. 15:47

Elsőfokon kilencvenhárom embert ítélt el csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt hétfőn, nem jogerősen a Debreceni Járásbíróság  közölte a Debreceni Törvényszék sajtószóvivője az MTI-vel.

Az ügy három vádlottjának közreműködésével 90 ember jutott hamis adatokkal 310 ezer és 800 ezer forint közötti hitelhez.

Az elsőrendű vádlott, V-né K. J. 2010 nyarától különböző fórumokon hirdette, hogy akár a bankközi adós- és hitelinformációs rendszerben (BAR) szereplő emberek számára is tud személyi kölcsönt szerezni. Hitelközvetítőként szoros kapcsolatot épített ki a Debrecenben is működő egyik takarékszövetkezet ügyintézőjével és pénztárosával, az ügy másod-, és harmadrendű vádlottjával. Segítségükkel ki tudta játszani a hitelbírálathoz szükséges ellenőrzést.

A szerződő felek személyes okmányairól fénymásolat készült, az ezeken lévő születési adatokban egy-egy számot átírtak, a hiteligénylés során a meghamisított adatokat rögzítették, ezek kerültek be a kölcsönszerződésekbe is. A hitelbírálatok előtt a bankfiók vezetője ellenőrizte, hogy az illető szerepel-e a BAR-listán, de a hamis adatok miatt a rendszer nem jelzett találatot.

J. B. ügyintézőként az esetek jelentős részében az elsőrendű vádlottól vette át a hiteligénylő adatlapokat és a dokumentumokat, a hiteligénylők sokszor jelen sem voltak. Az iratokat, a személyi és munkáltatói adatokat a másodrendű vádlott szándékosan nem ellenőrizte. A pozitív hitelbírálat után, kifizetés előtt a pénztárosnak is ellenőriznie kellett volna az ügyfél személyes adatait, de ezt S. J-né harmadrendű vádlott sem tette meg. Többször volt példa arra, hogy a kölcsönt nem is az ügyfeleknek, hanem az elsőrendű vádlottnak adta oda. A vádlottak megtévesztették a takarékszövetkezet fiókvezetőjét és a hitelbírálatot végző munkatársát is.

Az ügyfelek jelentős részének nem volt állandó munkahelye, rendszeres jövedelme, és általában tartoztak más bankoknak, ezért nem feleltek meg a feltételeknek.

Tisztában voltak azzal, hogy legálisan nem jutnának hitelhez. Ezért hamis munkáltatói igazolást nyújtottak be, a BAR-listások pedig úgy nyilatkoztak, hogy nincs banki tartozásuk. Így kivétel nélkül valamennyiüknek pozitívan bírálták el a hitelkérelmét.

A kölcsön kifizetésekor "ügyintézési díjként" valamennyien nagyobb összeget fizettek ki az elsőrendű vádlottnak. Volt, aki 540 ezer forint személyi kölcsönéből 60 ezret adott a kezesnek, 300 ezret pedig az elsőrendű vádlottnak, így neki végül a felvett hitel harmadrésze, 180 ezer forint maradt.

A három vádlott összesen 54 hitelszerződést kötött, ezek alapján a takarékszövetkezet több mint 25 millió forintot fizetett ki az ügyfeleknek, akik később csak a hitelek töredékét törlesztették.

A bíróság

  • V-né K. J. elsőrendű vádlottat halmazati büntetésül 4 év letöltendő szabadságvesztésre,
  • a másod- és a harmadrendű vádlottat, J. B-tés S. J.-nét 2-2 év szabadságvesztésre, 4-4 év próbaidőre felfüggesztve, 10-10 évr eltiltásra a pénzügyi ügyintézői foglalkozástól,

4 vádlottat 10 hónap és 1 év 8 hónap közötti szabadságvesztésre,

13 vádlottat többszázezres pénzbüntetésre,

13 vádlottat megrovásra,

60 vádlottat pedig 2 évre próbára bocsátásra ítélte.