Erzsébet
1 °C
4 °C

A gyülekezési jogot csorbítaná az alaptörvény módosítása?

D MTZ20130704059
2018.05.30. 12:08 Módosítva: 2018-05-30 13:39:49
Olyan jogot akar védelmébe venni a Fidesz a gyülekezési jog korlátozásának árán, amely a jelenlegi szabályozás mellett is védhető. Azzal azonban, hogy a magánszféra védelmére való hivatkozást az alaptörvénybe is beemelné, a kormánypárt indokolatlanul nagy mozgásteret ad a rendőrségnek a tüntetések előzetes betiltására.

A tegnap benyújtott alkotmánymódosítási javaslat idevágó része a magánszféra védelmét részesíti előnyben a véleménynyilvánítás szabadságával és a gyülekezési jog védelmével szemben. A két alapjog ütközése azokban a helyzetekben lesz irányadó, ahol egy demonstráció megzavarja mások  otthoni nyugalmát. 

Ez kerül be az Alaptörvénybe

  1. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
  2. Az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében.

Ez egybevág Gulyás Gergely múlt héten felvetett javaslatával. Az új kancelláriaminiszter szerint a módosítás elvágja a lehetőségét, hogy politikusok otthona közelében bárki tüntetést tartson.

Elvileg mulasztást pótolnak

Az alaptörvény módosítása nem a semmiből jött: a gyülekezési jog és a magánszféra védelmét az Alkotmánybíróság (AB) 2016-os döntése nyomán kellett összhangba hozni.

Az apropót még egy 2014 decemberre tervezett tüntetés adta, amelyet a Nem Adom a Házam tartott volna a devizahitelesek védelmében Orbán Viktor háza előtt. A rendőrség tiltó rendelkezését a szervezők megfellebbezték, ám a bíróság helyben hagyta és végül az AB is kimondta: a tiltás nem volt alkotmánysértő – viszont 2016 végéig a magánszféra és a gyülekezési jog szabályozását harmonizálni kellene.

Az AB akkori döntésével szemben Stumpf István különvéleményt írt. A Fidesz által árulónak tekintett alkotmánybíró szerint a bíróság tiltással egyetértő rendelkezését meg kellett volna semmisíteni, már csak azért is, mert a korábbi gyakorlat lehetővé tette, hogy a politikusok háza előtt tüntetéseket tartsanak – még ha ennek megakadályozására Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc idején is történtek rendőrségi kísérletek, amelyeket azonban a bíróságok keresztülhúztak.

Hiába volt Stumpf és még két kollégája különvéleménye – amelyben Stumpfék vitatták azt is, hogy az AB kellően megindokolta az alapjogok közti ellentmondások feloldásának szükségességét –, 2016-os AB-határozat azt jelentette, hogy a parlamentnek fel kell számolnia a mulasztásos alkotmánysértést. Sőt, kellett volna, már 2016-ban.

Tényleg csak a mulasztást pótolják?

A kormánytöbbséget a gyülekezési jog korlátozásakor elsősorban a mulasztásos alkotmánysértés orvoslása vezérli – mondja a kormány. Ezzel azonban van egy fogalmi probléma.

Az AB ugyanis egy ilyen mulasztás megállapításakor nem azt mondja, hogy a jogalkotónak az Alaptörvényt kell módosítania, hanem hogy a jogszabályi környezetet kell összhangba hozni az Alaptörvénnyel. A kormány tehát, amikor az Alaptörvény módosításakor az AB-re mutogat, épp azt a gyanút erősíti, hogy valójában egyéb ok áll a lépés hátterében.

De azt az érvet is könnyű ellenőrizni, hogy az AB útmutatását követik. Ez akkor hihető, ha a kormány a többi hasonló alkotmánysértő mulasztás pótlását is a szívén viseli. Az Alkotmánybíróság honlapja alapján azonban könnyű meggyőződni róla, hogy erről szó sincs.

A testület számon tartja a jogalkotói mulasztásokat (mulasztásos alkotmánysértéseket): összesen 18-at találtunk, amelynek már lejárt a határideje, az elsőt 1996-ból. Íme néhány fontosnak tűnő mulasztás, az AB-határozat évszámával:

  • 1996: Magyarország máig nem tett eleget az 1947-es Párizsi Békeszerződésből fakadó kötelezettségének a háború alatt kifosztott állampolgárai kártalanítására.
  • 2003: Nem történt meg a Benes-dekrétumokkal Csehszlovákiából Magyarországra telepített magyarok kárpótlása.
  • 2014: A gyülekezési törvény (egyebek mellett) nem tartalmazza a gyülekezések békés jellegének biztosítására vonatkozó szabályokat. Különösen árulkodó, hogy az AB tehát egy másik, a gyülekezési jogot érintő mulasztást is számon tart, ám azt a kormánytöbbség még most, a szabályozás átalakításakor sem orvosolja.
  • 2017: A választási eljárásról szóló törvényt ki kell egészíteni, mert a választási hatóságok és a felülvizsgálati bíróság tájékoztatási feladatainak szabályozása hiányos.
  • 2017: Az adózók a személyi jövedelemadójuk egy százalékát továbbra is csak a politikai szempontok alapján kiválasztott egyházaknak ajánlhatják fel, nem választhatnak az összes közül.

Így indokol a kormány 

Az alkotmánymódosításhoz fűzött indoklás nem tartalmaz valódi érvet, hogy miért tartja fontosabbnak a kormány az otthon háborítatlanságát a gyülekezési jog és a véleményszabadság védelménél. Pedig épp ez lenne a lényeg, hiszen Magyarországon nagyon ritkák a politikusok otthonainál tartott demonstrációk. Az indoklás azt emeli ki, hogy

a véleménynyilvánítás szabadságának és a gyülekezési jog gyakorlásának külső korlátja lehet mások magán- és családi életének, valamint otthonának nyugalma.

a magánszféra fokozottan védendő.    

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
A gyülekezési jogot csorbítaná az alaptörvény módosítása?

A magánszférát eddig is védte a törvény, most az Alkotmánybíróság kezét is megkötné a Fidesz.

425 · May 30, 2018 12:08pm Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

Hogy miért? Csak. "Mert az otthon nyugalma – »a fáradt emberek utolsó mentsvára – az a tér, ahova az emberek visszahúzódhatnak a mindennapi nyüzsgés elől – idézi az indoklás a 2016-os AB-határozat nyomán az USA Legfelsőbb Bíróságának (SCOTUS) 80-as évek beli döntéseit.

Ami nem csak azért érdekes, mert az alkotmányozó a magyar Alaptörvény indoklásakor szokatlan módon az amerikai esetjogra hivatkozik. Hanem azért is, mert a második esetben a SCOTUS épp azzal indokolta egy milwaukee-i kisváros egyik lakónegyedénél a demonstrációkat betiltó helyi rendelet alkotmányosságát kimondó döntését, hogy a jogszabály csak arra a konkrét helyre vonatkozik, ezért nem aránytalanul korlátozó. A kormány javaslatában azonban nincs ilyen területi megszorítás.

Védik, ami védett

„Ez egy felesleges módosítási javaslat, mert a hatályos gyülekezési törvény is lehetővé teszi, hogy a rendőrség feloszlasson egy tüntetést, ha az sérti a szomszédok magánszférához való jogát” – mondta Hegyi Szabolcs. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője szerint éppen ezért a szigorítási tervezet „igazán rosszhiszeműnek tekinthető, minden valószínűség szerint inkább a véleménynyilvánítás szabadságának megkurtítását szolgálja.”

Mindezt úgy, hogy a magánlakás védelme és sérthetetlensége ma is alkotmányos alapjog, nincs arról tehát szó, hogy eddig ezt nem illette volna védelem. De ez a védelem nem foglal magába mindenféle zavarásmentességet, a tüntetésen kívül is számos zavaró hatást kell elviselniük az otthonukban tartózkodóknak, elvégre a lakás közelében lehet forgalmi zaj, vagy építkezési munkák zaja, a járókelők hangja is behallatszik, nyitott ablaknál akár be is lehet pillantani. 

„A gyülekezési jog is alapjog, ennek gyakorlása szinte mindig együtt jár bizonyos zavaró hatással. A vonulás fennakadást okozhat, rigmusok messzire hallatszanak, de önmagában az, hogy zavaró hatás kíséri a tüntetéseket, még nem ok a korlátozásra.” Hegyi szerint ettől éppúgy nem sérül a lakók joga, mint ahogy a forgalmi zajtól sem sérül. 

Alulmaradhat a gyülekezési jog 

Kétségtelen, hogy a rendőrség a magánszféra védelme érdekében jelenleg nem tilthat be egy tüntetést előre, hanem csak közbeléphet, amennyiben a demonstráció olyan irányt venne, amely már sérti a magánszférát: jogsértés veszélye esetén figyelmezteti a szervezőt vagy a tömeget, végső esetben pedig feloszlathatja a tüntetést.

Ez azonban változhat. Hegyi szerint jó eséllyel a gyülekezési törvényt is módosítani fogja a kormánypárt, ha az alaptörvény módosítására is sor kerül. Félő, hogy a magánszféra védelmének biztosítása a gyülekezési jog csorbításával fog járni. 

A korlátozás meghatározásának módja még kérdéses. Ám nem valószínű, hogy földrajzi meghatározással tiltanák a politikusok otthona előtti tüntetést – kimondva például, hogy lakóövezetben nem lehet tüntetni, hiszen ennek pontos definíciója nehézkes volna – sokkal esélyesebb, hogy a rendőrség a jelenleg meglévő két hivatkozás mellé, a jövőben

a magánszféra védelmének biztosítását is felhasználhatja jogalapul a tüntetések megakadályozására.

Jelenleg a rendőrség a tüntetés előzetes megakadályozásakor hivatkozhat arra, hogy:

  • a közlekedés más útvonalon nem biztosítható;
  • a bíróság és a népképviseleti szervek zavartalan működése súlyos veszélynek lenne kitéve.

Ha ehhez jön ezentúl a magánszféra védelme, „az elég szélesre nyithatja az önkényes jogalkalmazás kapuját” – vélte Hegyi. Elvégre nemigen van olyan terület, amelynek a közelében ne volna magánlakás, a rendőrség tehát a környéken lakók jogaira hivatkozva bármelyik tüntetésre ráfoghatná, hogy sérti a magánszférát.

Elvileg egy ilyen gyakorlat megnehezíthetné a kormánypárti tüntetések megtartását is, ám a gond éppen ott lehet, hogy sok múlik a rendőrség mérlegelésén, ha a tiltás hivatkozási alapja nincs pontosan körbehatárolva.

Igaz, a jelenlegi szabályozás a hatékony jogorvoslat lehetőségét is biztosítja: az előzetes rendőrségi tiltás ellen benyújtott fellebbezésről a bíróságnak három napon belül döntenie kell.

Ha azonban a gyülekezési törvényt nem módosítják és a hatékony jogorvoslat lehetősége meg is marad, a bírói gyakorlat, amely eddig többször felülírta a rendőrségi tiltást, akkor is alapvetően megváltozhat – ha csak az alaptörvénybe emelik be a magánszféra védelmét a gyülekezési jog korlátjaként. 

Persze a rendőrség döntésének bírósági helybenhagyása után továbbra is lehet majd jogorvoslatért az AB-hoz fordulni, amely jelenleg erős jogként kezeli a véleménynyilvánítás szabadságát, így a gyülekezési jogot, és ritkán mondja ki, hogy más jog többet nyom a latban. Ám az AB kezét meg fogja kötni az alaptörvény tervezett módosítása, hiszen onnantól kezdve nagyobb eséllyel kell helybenhagynia a magánszféra védelmére hivatkozó, a tüntetést ennek alapján tiltó bírósági döntést.

A német politikusnak is van magánszférája

A német gyülekezési törvény szerint, amennyiben békésen és törvényesen teszik, előzetes bejelentés nélkül is szervezhetők összejövetelek, politikai rendezvények zárt helyen. A közterületen szervezett demonstrációkat, felvonulásokat a kezdés előtt 48 órán belül jelezni kell a rendőrségnek. A törvény Németországban is több lehetőséget ad a gyülekezés korlátozására: a törvénysértő, a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyeztető tüntetések megtilthatók vagy feloszlathatók. A parlament, a szövetségi gyűlés vagy az alkotmánybíróság közelében csak akkor tartható tüntetés, ha az nem zavarja meg a népképviseleti szervek és a bíróság működését (praktikusan hétvégén vagy amikor nincs parlamenti ülés).

Külön törvény nem rendelkezik arról, hogy magánlakások előtt vagy politikusok lakása előtt lehet-e tüntetést szervezni. Az elmúlt években volt már néhány hasonló eset, ilyenkor a szövetségi és a tartományi bíróság döntése az irányadó. 2012-ben például Dortmundban szélsőjobboldali és neonáci szervezetek akartak tüntetni közvetlenül politikusok háza előtt, a rendőrség azonban ehhez nem járult hozzá. Végül úgy rendelkeztek, hogy csak a magánlakásoktól kellő távolságban tarthatják meg a demonstrációt, és nem használhatnak hangosbeszélővel ellátott autót. Az ügy kapcsán kialakult vitában elhangzott, hogy egy tüntetést nem lehet arra használni, hogy valakit személyesen presszionáljanak vagy valakiben közvetlenül félelmet keltsenek, ez ugyanis a legrosszabb történelmi időket idézi.

A német bíróság egy hasonló esetben egy neonáci vezető privátszféráját is megvédte. 2011-ben antifasiszta csoportok akartak felvonulást szervezni Berlinben a német neonácik találkozóhelyének számító egyik kocsmához és egy fegyverkereskedéshez, amiket a neonáci párt (NPD) helyi vezetője üzemeltetett. A szervezők azonban az eseményre agitálva az interneten nyilvánosságra hozták a politikus lakcímét is, így a felvonulás során azt is útba akarták ejteni. A rendőrség végül csak olyan útvonalba egyezett bele, amely nem érinti a politikus lakását. Több hasonló bírósági ítéletre hivatkoztak, amelyek szerint mindenkinek joga van a privátszféra védelméhez, azaz egy olyan térhez, ahova az illető visszavonulhat úgy, hogy oda másnak nincs joga belépni és meg sem zavarhatja.

A tüntetés most sem szent tehén

A Fidesz kezdeményezésének indokoltságát tovább csorbítja, hogy a magánszféra védelme józan határokon belül most is megvalósul a tüntetések megtartásakor. Mást jelent ugyanis egy tüntetés zaja nappal, mást éjszaka, és azoknál a tüntetéseknél, ahol hangosítást használnak, már régóta az a gyakorlat, hogy a rendőség jelzi a bejelentőknek, milyen hanghatárértékeket kell betartani. „Ez is a magánszféra védelmére szolgál, de átlátható, konkrét és nem önkényes szempontokat alapján” – mondta a TASZ szakértője. „Egy alapjog korlátozásánál mindig nagyon pontosan körülírt felhatalmazást kell adni, hogy alkalmazása ne legyen önkényes. Ha túl általános a korlátozás, mint ami most van tervbe véve, azzal a rendőrség túl szabad kezet kap egy alapjog korlátozásában.”

Hozzászólna? Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.

Borítókép: Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége a lakossági devizahitel-szerződés semmisségének megállapítása iránt indított per ítélethirdetése után a kormányfő házához vonuló tüntetők között a budapesti Csipke utca és Cinege út kereszteződésénél 2013. július 4-én. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?