Árpád
-2 °C
4 °C

Schmidt Máriáék elvesztették a Pruck-pert

D NOE20161013024
2018.05.31. 15:33
A Fővárosi Törvényszék (egyelőre nem jogerősen) pontot tett a másfél éve húzódó Pruck/Dózsa-ügyre. A csütörtöki ítéletben a bíróság megállapította, hogy a Terror Háza megsértette a néhai Pruck Pál kegyelethez való jogait.

A bíróság Schmidt Máriáékat bocsánatkérésre, a Dózsa Lászlóra utaló feliratok eltüntetésére, helyére az 56-os fénykép alá Pruck Pál nevének kiírására kötelezte. A változtatásokat a Terror Háza összes vonatkozó kiadványában, honlapján, az épületben kiállított képen is végre kell hajtani, ahogy a Nagy Lajos király úti hatalmas épületfestéshez is oda kell utólag írniuk Pruck Pál nevét. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy az 1956-os fényképen valóban Pruck szerepelt, nem pedig Dózsa László. Minden perköltséget a Terror Házának kell viselnie.

A sztori unalomig ismert: az ‘56-os óriásplakáton Schmidt Mária vezette közalapítvány Dózsa László nevét írta egy fotó alá, amelyen egy sapkás gyerek áll fegyverrel a vállán. Később jelentkeztek egy 2000-ben elhunyt férfi rokonai, hogy ez tévedés, a képen az ő hozzátartozójuk, Pruck Pál szerepel. Ezt a verziót az is valószínűvé tette, hogy már 1956-ban, az eredeti megjelenéskor is az ő neve volt a kép alatt: a fotót ugyanis a LIFE magazin fotósa lőtte a forradalom napjaiban, a képaláírásban pedig ott állt: Pruck Pál. A képről még a rendszerváltás előtt maga Pruck is nyilatkozott a Népszabadságban és egy dokumentumfilmben is.

Egy nagyon kicsit normálisabb világban a történet itt véget is ért volna. Nem így történt; ahelyett, hogy az óriásplakátért felelő Terror Háza egyszerűen azt mondta volna, szorri, átírjuk a nevet, beleálltak az egyre tarthatatlanabb álláspontjukba, folyamatos muníciót adva a Schmidt Máriáékkal nem szimpatizálóknak, és nyitottak egy olyan frontot, ami eleve vesztesnek tűnt.

Elkezdtek másokat sértegetni, mindenekelőtt Pruck Pált, a szakmán belül kiátkozták azokat a történészeket, akik igazat adtak Prucknak, majd belső ellenséget és árulókat kerestek, és rátolták a felelősséget saját korábbi emberükre. Az egész csörtét ideológiai harccá alakították át, ahol azért kellett a tényekkel nem törődve Dózsához ragaszkodni, mert “ő egész életében kiállt a forradalom mellett”, szemben Pruckkal, “aki megtagadta azt és a kádári propaganda szolgálatába állt”.

A pert a még 2000-ben elhunyt Pruck Pál lánya indította. “Édesapánk soha nem kapott kitüntetést, igaz, nem is várta el. Ő csak egy srác volt, és nem volt hős. De ő van azon a képen, amelyet most Dózsa László a magáénak tart. Milyen alapon? Megkérdezték tőle? A tisztelt emlékbizottság nem vizsgálta meg pontosan, hogy ki van a képen?” - írta az ügy kirobbanásakor Schmidt Máriáéknak.

Ő csak annyit szeretett volna, hogy kijavítsák a nevet. Ehelyett a fideszes pártsajtó, az 56-os szabadságharcosokat már nevében is politikai eszközként használó Pesti Srácok támadta meg Pruck Pált, és Schmidt Mária is köztörvényes bűnözőzésbe és MSZMP-zésbe kezdett.

Mocskolódás helyett elég lett volna annyit mondani, bocsánat, tévedtünk, kijavítjuk. De nem, ez nem megy maguknak, inkább lebűnözőzik, bemocskolják az embert

- reagált Pruck lánya.

Mindenki ellenség

Aki megkérdőjelezte, hogy Dózsa van a fotón, az a közalapítvány szemében a baloldali propagandát szolgálja. Így kerültek szembe a Fidesztől egyébként is távol álló 1956-os Intézet munkatársaival, akik Schmidt Mária szerint Dózsán keresztül a hajdani pesti srácok szabadságszeretetét akarták megtámadni.

Az eset a mai emlékezetpolitika csődjét és alapvető kudarcát jelzi. Menedzsmentje most, 2016-ban megalkotta egy hatvan év előtti, zavarba ejtően sokszínű forradalom egydimenziós képét

- nyilatkozta Schmidt Máriáékról az 1956-os Intézetet vezető Rainer M. János.

Az intézet kutatói a botrány kirobbanása után vizsgálták meg alaposabban, hogy ki van a 60 éves fotón. Ezt tulajdonképpen a Pesti Srácok kezdeményezte, de miután a történészek megállapították, hogy az illető Pruck Pál, Schmidt Mária nem fogadta el a véleményüket. Amikor pedig a történészek megszólaltak az ügyben, munkáltatójuktól írásbeli figyelmeztetést kaptak – szakmai berkekben általános volt a nézet, hogy ezt Schmidt Mária követelte ki nekik.

Házon belül a Schmidt Mária által vezetett közalapítvány korábbi munkatársára, Horváth Miklósra igyekezett tolni a felelősséget. Vele hangos kiabálásba torkollott a tárgyaláson a főigazgató asszony szópárbaja. Nem könnyű megérteni, pontosan miért is akarták Horváth-tal elvitetni a balhét: nagyjából egyszerre azért, mert 1. nem járt el kellő gondossággal; 2. mert később beismerte a tévedését, és Schmidt Mária helyett bocsánatot kért Pruck családjától; 3. végül mert erről nem beszélt eléggé nyilvánosan – miközben Horváth szerint neki nem is volt nyilatkozattételi joga.

Ez így teljesen életszerűtlen

A Fővárosi Törvényszék ezek után a csütörtöki ítélethirdetésében egyértelműen a Pruck-családnak adott igazat. Helyt adtak az 1956-os Intézet történészeinek és a kirendelt antropológus szakértőnek, akik egyaránt arra jutottak, hogy Pruck van az ominózus fotón. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy Pruck Pálnak 1986-ban semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy ok nélkül elismerje részvételét a forradalomban, mégis megtette.

Egyik bizonyíték sem volt önmagában perdöntő, de a vizsgált fényképek hasonlósága, Pruck Pál saját nyilatkozata és a Life folyóiratban szereplő képaláírás együttesen nem hagyott kétséget afelől, hogy Pruck Pál szerepelt a képen.

– indokolta a bíró az ítéletet.

Ezek alapján a bíróságnak az a véleménye, hogy kizárólag Pruck Pál szerepelhet a képen.

„Különben azt kellene gondolni, hogy a fotós 1956-ban egy olyan Dózsa Lászlóról készített képet, aki a megszólalásig hasonlított Pruck Pálra, Dózsa valamiért Pruck nevét mondta a fotósnak, végül pedig Pruck Pál 26 évvel később értelmetlenül azt állította, hogy ő van a képen, amin egy hasonmása szerepelt, aki azt mondta, ő Pruck Pál. Ez így együtt teljesen életszerűtlen” – fogalmazott a bíró.

Az ítélet minden fontos pontban a felperesnek adott igazat. Az alperes azzal, hogy Pruck helyett Dózsa nevét és születési adatait adta meg, megsértette néhai Pruck Pál kegyelethez való jogát – jelentette ki a Fővárosi törvényszék bírája. Az egyetlen kivétel, hogy a felperes kérésével szemben nem kifejezetten Schmidt Mária személyes aláírását írta elő a bocsánatkérő levélhez, mert jogilag nem a történész-üzletasszony volt az alperes, hanem a közalapítványa. A perköltséget szintén a közalapítvány, végső soron a magyar adófizetők állják.

Szembejött a valóság

Miközben a kormány sok milliárd forintot adott a 1956-os emlékévre, a kétes pénzszórásokon kívül a 60. évforduló leginkább a halszagú Magyarországról és egy notórius önfényező színész fantasztikus sztorijairól maradt emlékezetes, illetve arról a politikai harcról, amit Schmidt Máriáék egy önmagában meglehetősen pimf hiba elismerése helyett produkáltak. Igaz, ez a magatartás jól passzol abba az ideológiába, melyben nincs is más, mint ideológiai harc, ahol a szakmai függetlenség egyenlő a liberális véleményterrorral, visszavonulásnak helye nincs, az identitásunk pedig azon alapszik, hogy bevédjük azokat, akiket megtámadtak.

Dózsa Lászlót Orbán Viktor csak azért is beemelte a legnagyobb 56-os hősök közé, annak ellenére, hogy ekkor már minden olyan információ ismert volt, melyek alapvetően kérdőjelezték meg Dózsa történetét – az ő szabadságharca ugyanis csak a saját elmondásán alapszik, több eleme pedig ellentmond az ismert történeti tényeknek.

Az ő hősies víziói jól illeszkednek azonban abba a virtuális emlékezetpolitikába, mely tartalmilag nem feltétlenül akar sokat közölni a múltról, amit azonban igen, azt bárki és bármi ellenében, akkor is, ha közben mindenki szembejön az autópályán. Dózsa László és Pruck Pál ügyében a valóság ment perre a posztfaktuális újbeszéllel és az állami milliárdokból zajló mítoszépítéssel – első fokon nyert.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?