Kevesebb cigi, több olcsó tömény a romatelepeken

A romák egészségügyi helyzetéről szólt két előadás is egy minapi MTA-konferencián, a 444 számolt be róluk. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy hozott-e javulást az Európai Uniótól érkezett rengeteg pénz, a programok tucatjai 2004 óta. Az eredmények szerint

• a telepeken élő romák kevesebbet dohányoznak, de több alkoholt isznak, főleg olcsó töményet
• mindenki más egyre könnyebben jut hozzá szakorvosi ellátáshoz, ők nem,
• nőtt a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, és általában javultak a táplálkozási szokások a telepeken, mégis a roma gyerekek egyre túlsúlyosabbak.
• depressziósabbak, mint a nem romák, de ha az adatokat korrigálják a szegénységgel, már ugyanolyan számokat kapunk a két népességben
• az elmúlt évtizedben a magyarok átlagosan egyre képzettebbek lettek, kivéve a romák, az ő iskolázottságuk nem változott 2004 és 2015 között.
• önképük szerint egészségesebbek, mint egy évtizede

Érdekesség, hogy a kutatók szerint nem bizonyítható ugyan, de minden valószínűség szerint a kormányzati intézkedések hatására történtek a változások, legalábbis az időbeli egybeesés erre mutat. Mégpedig a csipszadó, a cigarettához jutás és cigarettázás szigorítása/drágítása, valamint a pálinkafőzés szabályainak enyhítése hozhatott ilyen tendenciákat.

A Debreceni Egyetem kutatói a 2004 és 2015 közötti időszakot vizsgálták. Mindkét időpontban végeztek egy kérdőíves felmérést több véletlenszerűen kiválasztott szegénytelepen (2015-ben egyébként 52 ezren éltek ilyen körülmények között), amelyet nagyrészt romák laknak. Aztán ezeket összehasonlították az általános magyar egészségfelmérésekkel.

Ami még kiderült: a magyarországi romák korfája nagyon eltér a többi magyar korfájától: a magyar népesség alapvetően öregszik, egyre kevesebb a fiatal, de a romáknál ez épp, hogy a fordítottja, sok a gyerek, de egyre kevesebb az idős. Utóbbi nem csak azt jelenti, hogy sok a fiatal, hanem azt is, hogy sok roma nem éri meg az öregkort. “A romák között alig van 65 év fölötti ember” - mondta Sándor János, a kutatás egyik készítője, a Debreceni Egyetem docense.

Ez összefüggésben lehet az oktatási lemaradásukkal is: az a magyar, akinek 30 éves korára legalább középfokú végzettsége van, várhatóan 9 évvel fog tovább élni, mint az, aki csak alacsonyabb iskolát végzett, állítják a kutatók.