Huba
17 °C
33 °C

A gyerekek borzalmasan gonosz teremtések

shutterstock 771061171
2018.06.04. 20:07
A magyar kamaszok húsz százalékát érinti a cyberbullying, tehát az internetes zaklatás és megszégyenítés. A bántalmazottak legtöbbször a szüleiknek sem beszélnek a történtekről. Az UNICEF Magyarország most #nemvagyegyedül néven kampányt indított, aminek célja, hogy az online zaklatás áldozatai felismerjék, nincsenek egyedül a bajban, és merjenek segítséget kérni. A programban hazai ismert emberek is részt vesznek, akik személyes videóüzenetben válaszolnak a zaklatás áldozatainak.

"Emlékezzetek arra, hogy nagyon szeretlek titeket. Mindent sajnálok." Ezt az üzenetet küldte családjának a 18 éves Brenda, akit iskolatársai a súlya miatt zaklattak. Hamis Facebook-profilokkal üzengettek neki, ahol csúnyának és kövérnek nevezték, és még azt is megkérdezték, miért van még mindig életben. A lány a rendőrségnek is jelezte a zaklatást, de ők azt mondták, nem tudnak vele mit kezdeni. Brenda végül 2016 decemberében a családja szeme láttára lőtte mellkason magát.

A 14 éves Amy-t iskolatársai zaklatták hosszú ideig, míg végül 2018 elején öngyilkos lett. A részleteket a szülők nem közölték, de az apa azt mondta, a lánya a világ gonoszságától akart elmenekülni. A zaklatókat még lánya temetésére is meghívta, hogy "legyenek tanúi az összeomlásnak, amit ők okoztak".

Rengeteg külföldi példát lehet találni arra, hogy a zaklatás áldozatait mennyire mélyen érinthetik a bántalmazások. A cyberbullying Magyarországon is egyre elterjedtebb, bár szakértők szerint itthon nincs dokumentált összefüggés az online zaklatás és a kamaszkori öngyilkosság között. A probléma viszont nagyon is létezik, gyakran mégsem történik az ügyben semmi. 

Mi az a cyberbullying?

A cyberbullying, ami magyarul leginkább internetes zaklatásként fordítható, alapjaiban ugyanúgy működik, mint a klasszikus iskolai bántalmazás: a zaklató erős, negatív tartalmat közvetít rendszeresen a bántalmazottnak, miközben a hatalmát fitogtatja.

Az interneten viszont leggyakrabban mindez anonim módon, arctalanul történik, tehát a bántalmazó nem vállalja fel magát.

Hazai kutatások szerint a teljes magyar populáció 79 százaléka internetezik. Ebből a 10-18 évesek 88 százalékának van már valamilyen profilja a közösségi médiában.

20 százalékukat már zaklatták a neten, 10 százalék pedig maga is zaklatóvá vált.

A leggyakoribb módok az online zaklatásra:

  • valaki hamis profilt hoz létre, és ott posztol megszégyenítő dolgokat a te nevedben,
  • különféle módokon átszerkesztett képeket osztanak meg rólad, vagy épp olyat, amit te küldtél bizalmasan el valakinek,
  • verbálisan bántalmaznak a közösségi felületeken, általában név nélkül.

A diákok az internetes zaklatást még a fizikai zaklatásnál is súlyosabbnak tartják, mert

az még akkor sem ér véget, amikor kilépnek az iskolakapun.

Folytatódik az úton hazafelé, otthon vacsora vagy tanulás közben, de gyakran még éjszaka sem hagynak aludni. A képeket le lehet menteni, és újra feltölteni, újabb és újabb profilokat lehet létrehozni, ráadásul azt sem lehet megmondani, hány emberhez jutott el a megalázó poszt, aminek sokkal több tanúja van, mint egy nem internetes zaklatásnak.

Jellemzően egyre lejjebb tolódik az az életkor, az internetes bántalmazás már a kiskamaszok körében is megjelenik, jelenleg ez tíz éves kor alatt van, mondja Kovács Anna Sára, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa. Ez persze az okostelefonok és más kütyük elterjedésével hozható összefüggésbe, na meg azzal, hogy a szülő minél korábban adja ezeket a gyereke kezébe.

"A gyerekek nem ismerik az online kommunikáció határait, nem tudják, hogy mi az, ami már fáj a másiknak. Kiskamaszok próbálgatják a saját szárnyaikat, hogy meddig tudnak elmenni" - mondja Kovács Anna Sára.

Nem vagy egyedül

"Hatan vagyunk tesók, általánosban sokan bántottak. Volt egy fiú, aki állandóan vert, és én nem tudtam kitől segítséget kérni" - meséli Vecsei H. Miklós színész, aki az egyik arca az UNICEF #nemvagyegyedül kampányának, aminek célja, hogy az online bántalmazás fiatal áldozatai felismerjék, nincsenek egyedül, és van kihez fordulni a bajban. Vecsei egykor szintén áldozat volt, most az UNICEF-fel közösen próbál segíteni a bántalmazottakon. "Természetesen fontos a segítségnyújtás az életemben, hiszen a színház is valamilyen szinten az. Most arra akarom rávezetni azokat a fiatalokat, akik megkeresnek, hogy merjenek önmaguk lenni. Ebben szerencsére szakemberek is a segítségünkre lesznek."

A #nemvagyegyedül kampányhoz csatlakozott még többek között Puskás Peti, Dukai Regina, Magyarósi Csaba és Siklósi Örs az AWS-ből.

Az UNICEF Magyarország létrehozott egy weboldalt, ahol a gyerekek megadnak egy becenevet és egy e-mail címet, és ahol leírják a problémáikat, majd kiválaszthatják, melyik ismert embertől szeretnének tanácsot kapni, aki pedig személyes videóüzenetben válaszol a megadott elérhetőségen keresztül. Az üzenetet az UNICEF juttatja el a kiválasztott hírességhez, így nem kell attól tartani, hogy a bántalmazott története nyilvánosságra kerül.

Ez utóbbi azért is fontos, mert sok gyerek még a közvetlen környezetének sem mer beszélni arról, mi történik vele, sőt,

általában a szülő az utolsó, akinek szólnának.

Ennek több oka is van:

  • sokan szégyennek és titkolnivalónak élik meg, hogy áldozattá váltak. Ha valaki áldozat, akkor az a gyerekek szemében lúzer, és nem akarják ezzel elkeseríteni a saját szüleiket;
  • gyakran a szülő is szégyenletes dologként éli meg, hogy a gyerekéből bántalmazott lett. Dr. Jármi Éva pszichológus és az ELTE PPK adjunktusa szerint ugyanis a szülők sokkal inkább cikibbnek gondolják azt, ha a gyerekük az áldozat, nem pedig a zaklató;
  • árulkodónak bélyegzik, és így még inkább zaklatják, ezért a gyermekjogi munkatárs szerint fontos megtanítani a gyereknek az árulkodás és a segítségkérés közötti különbséget;
  • félnek a büntetéstől, hogy a szülők eltiltják őket az internettől és a telefontól;
  • azt feltételezik, hogy a szüleik nem veszik őket komolyan, vagy hogy őket hibáztatnák a történtekért.

"A legegyszerűbb példa erre: valakinek a pucér fotójával élnek vissza. A lány odamegy a szülőhöz, hogy »anya, elküldtem ezt a képet, és most azon röhög a fél iskola«, akkor az anya első mondata az lesz, »hogy lehettél ilyen hülye?«" - mondja Jármi Éva.

Gyakran a szülő és az iskola észre sem veszi, hogy valamilyen probléma van a gyerekkel, pedig az UNICEF gyermekjogi munkatársa szerint vannak árulkodó jelek: szétszórttá válnak, nincs kedvük iskolába menni, aki addig nagyszájú volt, az elkezd magába fordulni, de ez fordítva is igaz, gyakran válik harsánnyá az, aki addig csendes volt. Kovács Anna Sára szerint "fontos, hogy ne úgy menjünk el ezek mellett, hogy ez csak a kamaszkor, és legyintünk, hanem igenis vegyük komolyan."

A szakértők megegyeznek abban, hogy az áldozat gyakran továbbviszi az iskolás korában elszenvedett traumát a felnőttkorára is, ezt nevezik tanult tehetetlenségnek: ők azt tanulják meg, hogy ha velük így bánnak, akkor biztos ezt érdemlik, és szerintük amúgy sem tesz senki semmit az érdekükben. 

Az áldozatok súlyosabb esetekben a hibát magukban keresve önkárosító magatartást is felvehetnek, vagdosni kezdhetik magukat, kritikus esetben akár öngyilkosságot is elkövethetnek, bár Magyarországon ez a jelenség nem olyan gyakori.

"Itthon nincs olyan világosan dokumentált eset, amikor a zaklatás és a serdülőkori öngyilkosság kapcsolatba hozható lenne. Azoknál a legmagasabb az öngyilkossági kockázat, akik mindkét oldalon - tehát interneten és offline is - zaklatásnak vannak kitéve, és nincs társas támogató körük" - állítja a pszichológus. Az UNICEF gyermekjogi munkatársa szerint Magyarországon évente 25-30 tinédzserkorú lesz öngyilkos, de a háttérben húzódó okokat nem tudni.

Kiből lesz a bántalmazó?

"Sajnos én a bántalmazó részhez tartoztam. A gyerekek borzalmasan gonosz teremtések, én is az voltam, csúfolódtam, kritizáltam. Más közösségben persze engem is csúfoltak. Felnőttként aztán belegondolsz, hogy ennek semmi értelme. Most az unokaöcséimnek próbálom azt tanítani, hogy be kell vonni a kitaszítottakat a közösségbe. A mi zenekarunk körül is szerencsére sok a kitaszított, de általában pont azok fordulnak a rock és a metál felé, akik valamiért nem találják a világban a helyüket" - mondja Siklósi Örs, az AWS zenekar énekese.

A szakértők szerint több oka is van annak, hogy miért kezd el egy gyerek zaklatni vagy bántalmazni egy másikat:

  • demonstrálni vagy fitogtatni akarja a hatalmát és az erősségét,
  • szülők otthon becsmérlik, kritizálják, azt érzékeltetik a gyerekkel, hogy őt nem lehet szeretni vagy értékelni,
  • a zaklató saját felgyülemlett agresszióját próbálja valahogy kifejteni, vagy azt hiszi, így könnyebb megoldani a dolgokat.

Dr. Jármi Éva pszichológus és egyetemi adjunktus szerint a zaklatók sokszor nem növik ki a bántalmazó magatartást, és gyakran felnőttként is ugyanúgy viselkednek, például visszaélnek a hatalmi pozíciójukkal. "Azt gondolja, ha eddig azt tapasztalta, hogy ezzel a viselkedéssel sikerrel járt és mindig megúszta, akkor miért változtatna stratégiát?" - mondja.

Mit lehet tenni?

A szakértők szerint fontos, hogy az áldozat higgyen abban, hogy ő ki tud állni és meg tudja védeni saját magát nem agresszív módon. Segíteni kell neki abban, hogy meglássa saját értékeit, és fontos, hogy ott legyenek a társai, akik kiállnak mellette, amikor kell.

A szülők számára fontos, hogy megértsék és elfogadják az online világ térnyerését a mindennapi életben. Azzal nem tudják kontrollálni a helyzetet, ha elveszik a gyerektől az elektromos eszközöket, vagy belenéznek a közösségi profiljaikba, a probléma ugyanis ezzel nem oldódik meg. Ráadásul a gyerekeknek is joguk van a magánélethez, így azzal is kárt lehet okozni, ha ettől megfosztjuk őket.

Mit lehet tehát tenni? Beszélgetni. Nem számonkérve, hanem nyugodtan, hogy a gyerek azt tapasztalja, bármilyen helyzetben fordulhat a szüleihez.

A pszichológus szerint a szülő főképp az iskolán keresztül tud bármit is tenni, mert alapvetően az iskola a felelős azért, hogy kimondja, nem tűri az ilyen magatartást. Mindenféle büntetés helyett a bántalmazót jóvátételre kell kötelezni. A legfontosabb viszont az, hogy a néma tömeget is be kell vonni. Ugyanis az online bántalmazásról sem csak a zaklató és az áldozat tud, hanem több iskolatárs is. Őket kell mozgósítani, hogy ne tegyék a lovat a bántalmazók alá, hanem mondják azt: "figyelj, ez egyáltalán nem menő, amit te csinálsz".

Kihez lehet fordulni?

A #nemvagyegyedül kampány weboldalán kérhetsz tanácsot kedvencedtől, aki személyre szabott üzenetet küld majd neked.

A 116 111-es telefonszámon éjjel-nappal lehet hívni a Kék Vonal lelkisegély-vonalat. A hívás ingyenes és név nélküli.

Ha ön jogellenes, vagy kiskorúakra káros online tartalommal találkozik, olvassa el a témáról szóló cikkünket és használja a cikk végén található bejelentő felületet!