Viola
-6 °C
-2 °C

Fércmunka, lózung, bosszú, aljas, Észak-Korea - az ellenzék az alkotmánymódosításról

D NOE20180605005
2018.06.05. 15:17 Módosítva: 2018-06-05 15:24:28
Az alaptörvény hetedik módosítása a Fidesz szerint Magyarország védelméről szól, amiről nem is lenne illő politikai vitát csinálni. Az ellenzék azonban nagyon is bírálta az alkotmánymódosítást a parlamentben - olykor egymásnak is ellentmondó jelzőkkel.

Kedden tartották az alaptörvény hetedik módosításának általános vitáját a parlamentben. A kormány egy hete nyújtotta be a javaslatot, amely 10 cikkben és három témakört érintve változtatná meg az alaptörvényt. A módosítás, amelynek megszavazásához kétharmad kell, érinti:

  1. az illegális bevándorlás elleni küzdelmet: bekerülne a szövegbe, hogy "idegen népesség nem telepíthető be";
  2. a gyülekezési jog korlátozását: bekerülne, hogy "a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével";
  3. a közigazgatási bíróságok létrehozását: "A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben".

A hozzászólások sok újdonságot nem tartalmaztak, a kormánypártiak szükségesnek és helyesnek tartották a módosítást, míg az ellenzékiek mind elutasították és fölöslegesnek és/vagy károsnak tartották azt.

Fidesz: Nem illő politikai vitát csinálni

Trócsányi László igazságügyi miniszter azt mondta expozéjában, hogy "a globális migrációs folyamatok, az Európai Unióban előretörő föderalizációs törekvések és az egyén magánszféráját fenyegető kihívások" teszik szükségessé, hogy az alaptörvény pontosítsa a magyar állam egyes szervezeti és jogi kereteit.

Trócsányi szerint a javaslat aktuális kihívásokra ad "az alaptörvény szellemiségével, az európai alapértékekkel és a nemzetközi jog követelményeivel egyaránt összhangban álló válaszokat".

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta ezután, hogy a 2016-os kvótanépszavazás és az áprilisi országgyűlési választás után az Országgyűlésnek nyilvánvaló kötelezettségévé vált az alkotmánymódosítás. Kocsis szerint

Magyarország védelme, az ország kultúrájának megőrzése, a keresztény kultúra megerősítése, jövőnk biztonságának szavatolása olyan kötelesség, amelyet a választók a kormánypártokra róttak, és amiből politikai vitát sem illő csinálni.

Repkedtek a bíráló jelzők

Az ellenzéki vezérszónokok mégis politikai vitát csináltak ebből. Érdemes sorra venni, hogy az egyes ellenzéki képviselők milyen alapon kritizálták az alaptörvényt, ezek a bírálatok ugyanis olykor egymásnak mondanak. Az ellenzékiek egy része ugyanis puszta lózungnak tartja a alkotmánymódosítás szövegét, míg volt olyan képviselő, aki az észak-koreai diktatúra felé vezető út eszközeként festette le a javaslatot. Ellenzéki vélemények sűrítve, röviden:

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint a kormányoldal célja nem a konszenzus megteremtése, hanem, hogy a következő választásokon lehessen mutogatni: ki, mit nem támogatott. "Az elmúlt évek bevándorlással kapcsolatos retorikája nem volt keresztényi.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) kifogásolta, hogy a Fidesz a kampányidőszakot választotta az előterjesztés első változatának beterjesztését, és azt mondta: a kormányoldal ezzel gyűlöletkampányt teremtett. Szerinte sikerült Magyarországot teljes mértékben elszigetelni az elmúlt években. Jó hírnek nevezte, hogy a törvényjavaslat módosult (korábban sem az alkotmánymódosítást, sem a Stop Sorost nem ezzel a szöveggel nyújtották be), azonban fércmunkának nevezte azt. Megismételte pártja álláspontját: se szegény, se gazdag migráns ne telepedhessen le. A Jobbik ugyanakkor a pongyola megfogalmazásokat kijavítaná

Harangozó Tamás (MSZP): a hetedik alaptörvény-módosítás "részben nettó politikai hatalmi számítás végrehajtását szolgálja, részben pedig normatartalom nélküli politikai kommunikációs lózungokat rejt". Szerinte a módosítás a jogellenes bevándorlás megakadályozására teljesen alkalmatlan, ellenben a magyar embereket évszázadok alatt, véres küzdelmekben kiharcolt jogaiktól fosztja meg, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, illetve a bírói függetlenség tekintetében is. Az eddigi hat alkotmánymódosítás szerinte mind a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálta.

Harangozó Tamás bírálta, hogy a kormány az otthon nyugalmára való hivatkozással akarja korlátozni a gyülekezési jogot. Szerinte a tervezett szabályozás azt jelenti, hogy lakott területen nem lehet majd tüntetést tartani, "csak Ópusztaszeren vagy a Hortobágyon", de "azt is a csak csendben". Harangozó Tamás szerint a közigazgatási bírósági szervezetrendszer fejlesztése nem ördögtől való gondolat, azonban itt nem erről van szó, hanem arról, hogy a kormánytöbbség a Kúria közigazgatási ügyszakos bíráin akar bosszút állni, hogy megszabadulhasson a szakmailag autonóm bíráktól.

Arató Gergely (DK) szerint az alkotmánymódosítási javaslat aktuális politikai érdekeket szolgál, nem alkalmas az érdemi alkotmányozásra, csak "az európai értékek ellen vívott kultúrháború fegyvere". Az alkotmánymódosítás szerinte csak arra szolgál, hogy újabb ideológiai háborút lehessen indítani az EU ellen.

Szerinte a közigazgatási bírósági rendszer kialakításával a kormánytöbbség bosszút akar állni a Kúrián, mert neki kedvezőtlen döntéseket mert hozni. A közigazgatási bíróságokon nem lehet majd méltányos ítéletekre számítani szerinte. Kritizálta a magánszféra védelmére hivatkozó módosítási részt is, mert így - mondta - bármilyen tüntetés betiltható lesz.

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, az alaptörvény-módosítási javaslattal a kormány a kommunikációs hadjáratát akarja folytatni, az előterjesztés nem a megoldást célozza, a kormány csak gyűlöletpropagandát folytat. A gyülekezési joggal kapcsolatban tervezett passzust a politikus úgy értékelte: a kormány azért illesztette a javaslatba, hogy az ellenzék biztosan ne szavazza meg az indítványt. Ugyanis egy olyan gumiszabályról van szó - mondta -, amely alapján előállhat egy olyan helyzet, hogy lakott területen nem lehet majd tüntetést tartani. Az alkotmánymódosítási javaslatot az LMP nem támogatja.

Szabó Tímea (Párbeszéd) értelmezhetetlennek és alkalmazhatatlannak nevezte az alaptörvény hetedik módosítását. A javaslat egy jó része szerinte csak "politikai lózung", hogy eltereljék a figyelmet az ország valós problémáiról, az egészségügy szétveréséről, az évek óta nem emelkedő nyugdíjakról vagy a katasztrofális demográfiai mutatókról. Szabó Tímea szerint a gyülekezési joggal kapcsolatos módosítás nem oldja meg a problémát, nem felel meg az egyértelműség követelményének. Azzal egyetértenek, hogy éjszaka a kertvárosban ne lehessen "bömbizni", de lehet-e a Parlamenttel szemben lévő Alkotmány utcában tüntetni, ahol szintén vannak magánlakások? - kérdezte.

Szabó Tímea a törvényjavaslat "legaljasabb részének" az önálló közigazgatási bíráskodás létrehozását nevezte. Szerinte annak egyértelműen az a célja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök beváltja március 15-i "fenyegetéseit", jogi és politikai elégtételt vesz ellenségein. "Le akarnak számolni a bíróságokkal. Orbán Viktor egyszerűen Észak-Koreát akar csinálni Magyarországból" - jelentette ki Szabó.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!