Zoltán
10 °C
21 °C

Az Alkotmánybíróság felfüggesztette az eljárásait a Lex CEU-ról és civiltörvényről

000 N34XF
2018.06.05. 15:55

Az Európai Bíróságon (EUB) indult kötelezettségszegési eljárások lezáródásáig az AB felfüggesztette a felsőoktatási törvény módosítása (Lex CEU) és a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló (civil-)törvény alkotmányosságának vizsgálatát. Mindkét ügyben az országgyűlési képviselők egynegyede kérte az AB-től, hogy vizsgálja meg a jogszabályok alkotmányosságát. Ilyenkor az AB-t nem köti eljárási határidő.

Az AB a közleményben azzal indokolta a döntést, hogy az "európai jog lehetőség szerinti érvényesülését" szem előtt kívánja tartani. A végzésekkel Balsai István, Juhász Imre,  Salamon László  és Szívós Mária nem értett egyet, eltérő indokok miatt pedig Stumpf István.

Csak vakított az AB, hogy dolgoznak a lex CEU-n?

Az indoklás szerint "az indítványokban megjelölt alapjogok szoros tartalmi érintkezésben vannak az Európai Unió Chartájában rögzített alapjogokkal". Vagyis az AB lényegében azt mondta ki, hogy akkor dönt csak arról, hogy a két magyar törvény alkotmányos-e, ha az EUB eldöntötte, hogy azok sértik-e az uniós jogot. Pedig az AB 2016 őszén a Brüsszelnek átadott hatáskörök gyakorlása kapcsán a kvótaügyben épp a nemzeti önrendelkezés fontosságát nyilvánította ki.

Minderre nehéz más kézenfekvő magyarázatot találni, mint hogy a most tárgyalt két, politikailag nagyon kényes kérdésben az AB nem mer autonóm módon dönteni.

A mai döntéseknek az időzítése is érdekes, mert – miként arra Stumpf István alkotmánybíró a különvéleményében felhívta a figyelmet – a lex CEU ügyében az EUB eljárása fél évvel ezelőtt indult, és – szintén Stumpf szerint – az AB az ügyeket érdemben valójában még el sem kezdte tárgyalni.

Stumpf ez utóbbi megjegyzése azért is meghökkentő, mert 2017 május végén az AB eseti munkacsoportot állított fel, hogy kivételes esetként kezeljék az ügyet, ami ezek szerint épp azt a célt szolgálta, hogy elleplezzék, valójában semmit nem csinálnak.

Ez volt a kifogás a Lex CEU miatt 

A parlament 2017. április 4-én fogadta el a Soros György által alapított budapesti Central European University ellehetetlenítését célzó felsőoktatási törvénymódosítást, ami jól illeszkedett a Soros György elleni propaganda-hadjáratba. Kritikusai szerint a jogszabály aránytalanul, ezért alkotmányellenesen korlátozza az oktatás szabadságához fűződő alapjogot, továbbá sérti a jogbiztonság alkotmányos feltételeit, egyebek mellett azzal, hogy nem hagy elég időt az egyetemnek az új előírások teljesítésére (a törvény szeptemberben lépett hatályba). Április 21-én a képviselők negyede az AB-hoz fordult, hogy a testület mondja ki az alkotmánysértést.

A Civiltörvény szakmai megítélése se jobb

Az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el a külföldről (is) támogatott civil szervezeteket megbélyegző törvényt. Ez a törvény – szintén a Soros-, valamint a menekültellenes propaganda részeként – egyértelműen a kormánnyal szemben kritikus civilek ellen irányult. A célba vett szervezetek szerint a törvény aláássa a hitelességüket és a beléjük vetett bizalmat, ami sérti a jó hírnevükhöz, a magánszférájuk tiszteletben tartásához fűződő alkotmányos alapjogukat, továbbá a szabad véleménynyilvánítási és az egyesülési szabadságot is.

Augusztus végén panaszt nyújtottak be az AB-hez, miután július közepén 50 ellenzéki képviselő, részben hasonló indoklással ezt már megtette. Az ellenzéki képviselők beadványát az Alkotmánybíróság januárban napirendre vette és elkezdte tárgyalni, de döntenie azóta sem sikerült róla. A politikailag kényes ügyek alkotmánybírósági halogatásáról a választások előtt írtunk részletesebben.

Borítókép: A CEU épülete Budapesten. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP.