Kunhalmi Ágnes visszalép, de senkit nem támogat

Az MSZP (és a Párbeszéd) visszafogott választási szereplése ellenére is népszerű volt az MSZP elnöki pozíciója. A szocialisták 12 százalékos szereplése és a Fidesz újabb kétharmados győzelme után a választás estéjén lemondott Molnár Gyula és a teljes pártelnökség, így kiírták a tisztújítást.

A vasárnapi MSZP-kongresszus legnagyobb kérdései, hogy ki lesz az új elnök, és milyen irányba viszi (megmenti-e a széthullástól) a pártot. Most eggyel közelebb juthatunk a megfejtéshez, ugyanis újabb versenyző száll ki:

Ezt Kunhalmi jelentette be az Indexnek küldött nyilatkozatában, amelyből az is egyértelműen kiderül, hogy senkinek a javára nem szól a visszalépés. Kunhalmi csak a választmányi elnöki posztért indul vasárnap, erre most ő az egyetlen jelölt. (A szabályok szerint mindenki csak egyetlen pozícióért indulhat a pártban, vagyis Kunhalminak választania kellett.)  Mindez azt jelenti, hogy kétszereplőssé vált az elnökségért folytatott küzdelem.

• Mesterházy Attila volt MSZP-elnök és
• Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető

küzd tehát azért, hogy két évig vezesse a pártot. Az esélyeikre még visszatérünk, de érdemes látni előbb, mi vezetett Kunhalmi kiszállásához.

A választási vereség és Molnár Gyula lemondása után a pártelit egy része automatikusan Tóth Bertalanban látta a megoldást. Tóth, az egykori pécsi alpolgármester, 2016-ban, Tóbiás József távozása után lett az MSZP frakcióvezetője. Tóthot a pártban és a nyilvánosságban kevesen ismerték, de a pártbeli karrierjét olyan erős szocialista segítette, mint Puch László. A mostani elnökjelölti harcban viszont olyan ismertebb szocialisták támogatták, mint Molnár Zsolt, Ujhelyi István vagy az egykor Mesterházy mellett álló Harangozó Tamás.

Mesterházy Attilát – Tóthtal ellentétben – senkinek nem kell bemutatni párton belül és párton kívül sem. Mesterházy májusban tette nyilvánvalóvá, hogy újra vezetné az MSZP-t, és kritikusait azzal igyekezett leszerelni, hogy sokat tanult a korábbi elnöki időszakából. Mesterházy mögé felsorakoztak régi támogatói, például Szakács László és Gúr Nándor, és még az eleinte elnökségre pályázó Szanyi Tibor is hízelgően nyilatkozott róla. Mesterházy országjárása olyan jól sikerült, hogy a 2014-es kétharmados vereség ide vagy oda, komoly esélyessé lépett elő.

Kunhalmi Ágnesnek az előzőekkel szemben sem országos vezetői múltja, gyakorlata nem volt (budapesti elnökként szerezhetett vezetői gyakorlatot az elmúlt négy évben), sem pedig a pártelitből nem voltak fajsúlyos támogatói. A Medián által közölt mérés is mutatta, hogy a párttagok között nagyon ismert és népszerű, a belső elismertségén lendíthetett, hogy simán meg tudta nyerni a választókerületét.

Ám a kongresszuson a küldöttek szavaznak (főleg megyei delegáltak + parlamenti és EP-képviselők, tagozatvezetők), és a számolgatások alapján ebben a versenyben nem állt olyan jól. Más pártokra is jellemző, de az MSZP-re főleg, hogy a kongresszusi szavazáson nemcsak a népszerűség számít, hanem a belső alkuknak is nagy szerepük van. Ebből pedig az jött ki a belső becslések szerint, hogy Tóth és Mesterházy is több küldöttet tudott maga mellé állítani, csábítani, megnyerni.

Kunhalmi nem fogadja el a fennálló rendet

Kunhalmi az Indexnek küldött nyilatkozatában azt írta, a pártot illető terveit szerinte nyilvánvalóvá tette az elnökjelölti kampányában:

A következő évek egyik legfontosabb stratégiai célkitűzésének a hazai baloldal egységének újbóli megteremtését látom.

Szerinte amíg a baloldali szavazótábor szétesett, „addig soha nem fogjuk azt az érzetet kelteni – legyenek azok új, vagy hagyományos baloldali, erők –, hogy képesek lennénk jobb iskolákat, kórházakat vagy akár csak némi biztonságot, védelmet biztosítani az embereknek.

Ehhez pedig egy jelszót tudok elképzelni, mégpedig azt, hogy a baloldalon nincsenek többé ellenségek.

Kunhalmi azt írta: „Én nem fogadom el a jelenleg fennálló rendet a hazai politikában. Azért jelentkeztem elnöknek, mert változás kell, de a változtatás mindig sokkal több erőt és időt kíván, mint valamilyen meglévő múltbeli idea újrahasznosítása, vagy épp valaminek a puszta tagadása."

Kunhalmi szerint „a hitem és a koncepcióm világos a baloldali emberek előtt, és ennek hatékony képviseletét továbbra is biztosítani szeretném.

Ezért döntöttem úgy, hogy céljaimat nem feladva most a következő két évre az MSZP minden szervezetét és megyéjét tömörítő Országos Választmány elnökének jelentkezem a vasárnapi tisztújításon.

Azt szeretném, hogy a következő két évet ne csak az MSZP-n belüli szembenállások határozzák meg, hanem erős, cselekvőképes és mindenekelőtt együttműködő párt legyünk, amely az egész országnak képes lesz útitervet adni."

Kunhalmi senkit nem támogat

Kunhalmi visszalépésével az őt támogató küldötteknek arról kell dönteniük, hogy Tóthra vagy inkább Mesterházyra szavaznak. Kunhalmi ebben nem kíván iránymutatást adni nekik, senkit nem támogat. Ugyanakkor korábban beszélt arról, hogy nem a múltba, hátra, hanem előre kell vinni a párt ügyeit, ami nem éppen a Mesterházy-korszak újjáélesztésének támogatására utal.

Ujhelyi István vasárnap egy Facebook-bejegyzésben közölte, hogy nem indul a választmányi elnökségért, hanem elnökhelyettesnek jelölteti magát, és Tóthot szeretné elnöknek, Kunhalmit pedig választmányi elnöknek. Ezzel Ujhelyi azt az interpretációt kívánta erősíteni, hogy van egy nagy megegyezés Tóth, Kunhalmi és ő közötte. Nem tudjuk, milyen előzetes egyeztetés zajlott, mindenesetre Ujhelyi meghirdetett forgatókönyve jöhet be vasárnap.

Kunhalmi visszalépésével ugyanakkor – a belső erőviszonyokat ismerve – Tóth Bertalan erősödhet. Bárki is lesz azonban az elnök, a választmány élén várhatóan egy olyan Kunhalmi Ágnessel kell együttműködnie, akinek most már kimondott célja a teljes baloldal egyesítése.