Tekla
9 °C
20 °C

Stop Soros: a Nyílt Társadalom Alapítványok az Európai Bizottságtól várnak lépéseket

2018.06.21. 14:00 Módosítva: 2018-06-21 15:09:55

A Nyílt Társadalom Alapítványok határozottan elítélik az Országgyűlés által megszavazott „Stop Soros" törvényt, amely a börtönbüntetést is magában foglaló büntetőjogi szankciókat helyez kilátásba azon ügyvédek és civil szervezetek ellen, amelyek menekülteknek és bevándorlóknak nyújtanak segítséget. Közleményük szerint a törvénymódosító csomag ellentétes az EU jogszabályaival. Az alapítványok ezért

nyomatékosan kérik az Európai Bizottságot, hogy késedelem nélkül tegyen jogi lépéseket a magyar kormány ellen, az Európai Parlament tagjait pedig arra szólítják fel, hogy kérjék számon a magyar kormányon az Európai Unió alapelveinek megsértését.

A közlemény szerint az Országgyűlés által szerdán megszavazott törvény egy konkrét törvénysértéssel, az „illegális bevándorlás elősegítésével, támogatásával” egészíti ki a magyar büntető törvénykönyvet. Ezt azonban olyan módon fogalmazza meg, hogy a teljes egészében törvényes jogi és humanitárius munkát is börtönnel fenyegeti.

„Világos, hogy a migrációt a magyar kormány politikai figyelemelterelésnek szánja,” nyilatkozta Patrick Gaspard, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke. „Alapvető célja az, hogy megfélemlítse a civil társadalmat és elhallgattassa a független kritikusokat, köztük azokat is, akik a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatását élvezik". Az alapítványok  ebben a nehéz helyzetben is tovább támogatják azt a fontos munkát, amit ezek a szervezetek végeznek.

Az „illegális bevándorlás elősegítése, támogatása” mint vétség a magyar büntető törvénykönyv 353/A paragrafusának módosításában kapott helyet. Az új rendelkezés:

  • büntethetővé tesz minden „szervezett tevékenységet” amely a menedékkérők megsegítésére irányul – Magyarország területén, illetve a magyar határnál –, hogy törvényes jogukat gyakorolva menedékkérelmet nyújthassanak be vagy tartózkodási engedélyért folyamodjanak;
  • ezen tényállást nemcsak az egyes bevándorlókat közvetlenül segítő egyének meríthetik ki, de azok is, akik tájékoztató anyagokat készítenek és terjesztenek, és hálózatot hoznak létre vagy működtetnek ezen tevékenységek megvalósítására;
  • büntethetővé teszi a határellenőrzési tevékenység megszervezését; és
  • büntetéssel sújthat bárkit, aki a fenti tevékenységeket pénzzel támogatja.

James A. Goldston, az Open Society Justice Initiative (Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés) főigazgatója szerint a törvény nem azok ellen irányul, akik szándékosan jogellenes cselekedeteket támogatnak, mert az már eddig is bűntettnek minősült. Ehelyett olyan cselekedeteket tesz büntethetővé, amelyek a nemzetközi jog alapján nemcsak törvényesek, hanem kötelezőek is.

A törvény eredetileg olyan magyarországi független civil szervezetek ellen indított kormányzati kampány részeként látott napvilágot, amelyek többek között a menekültek törvényes jogait védik. Ezek a csoportok rámutattak, hogy a magyar kormány megpróbálja kiterjeszteni befolyását a bírói testületre, a médiára és a magyar társadalom más területeire. A törvénymódosítás félreérthetetlenül olyan nem kormányzati szervezetek és ügyvédek ellen irányul, akik tanácsaikkal segítik a bevándorlókat és a menekülteket, és Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak nyújtanak segítséget a magyar és a nemzetközi jogszabályok alapján őket megillető jogokkal kapcsolatban.  A törvény azokra is vonatkozik, akik például tolmácsolás, kiadványok publikálása és ezek pénzbeli támogatása útján nyújtanak segítséget harmadik országbeli állampolgároknak.

A Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés ügyvédeinek jogi elemzése szerint az új törvény megszegi az alábbi Európai Uniós menedékjogi jogszabályokat:

  • Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról kimondja, hogy a menedékkérőknek jogukban áll jogi és egyéb tanácsadást biztosító szervezetekkel kommunikálni, a határátkelő helyeken és a tranzitzónákban is.
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról kimondja az alapvető segítséghez való jogot addig, amíg a menedékjogi kérelmet elbírálják, a menedékjogi eljárásra vonatkozó információhoz való jogot és a jogi segítséget nyújtó csoportok megkeresésére vonatkozó jogot. A menedékkérők úgyszintén jogosultak ingyenes jogi segítségre és jogi képviseletre menekültügyi fellebbezési ügyekben, és jogukban áll, hogy szabadon fogadjanak el információt és tanácsot nem kormányzati szervektől és személyektől.
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve kimondja a tartózkodási engedélyre való jogot amennyiben a menedékjogra vagy a kiegészítő védelemre vonatkozó feltételek teljesülnek.
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EU irányelve az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról kimondja, hogy EU állampolgárok harmadik országbeli családtagjait tartózkodási engedély illeti meg. Emellett a S353/A módosítás az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokat is sérti, ideértve a szólás-és egyesülési szabadsághoz való jogot és a menedékjogot.

Kedden a magyar kormány új törvényjavaslatot nyújtott be, amely 25 százalékos adóval sújtaná a „bevándorlást támogató” csoportokat, olyan törvényes tevékenységeket is magában foglalva, mint például a bevándorlás pozitív aspektusainak terjesztése. Az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított az Európai Unió Bíróságán a kormány által tavaly bevezetett civil szervezet ellenes törvény miatt. A Bizottság vitatja azt a 2017-es külön törvényt is, amely a budapesti Közép-európai Egyetemet veszi célba, amelyet Soros György, a Nyílt Társadalom Alapítványok alapítója és elnöke hozott létre.

Az ET jelentéstevője megdöbbent

Aggodalomra ad okot a menekültek és migránsok megsegítésén tevékenykedő civil szervezeteket büntethetővé tevő, szerdán elfogadott magyar törvénycsomag - foglalt állást az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének e témában illetékes jelentéstevője az MTI híradása szerint.

A luxemburgi Yves Cruchten, aki a strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács tagországaiban tevékenykedő civil szervezetek munkájának korlátozásáról készített jelentést, közleményében úgy nyilatkozott, hogy a most elfogadott magyar szabályozás a nemzetközi emberi jogi normák, különösen a véleménynyilvánítási szabadság és az egyesülési jog, a különböző szervezetekhez való csatlakozás szabadságának szemszögéből vet fel problémákat.

A képviselő megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a szabályozást a menekültek világnapján fogadta el a magyar parlament. Elfogadására annak ellenére került sor, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése arra kérte Magyarországot, hogy a szavazással várja meg a Velencei Bizottság állásfoglalását.

Cruchten emlékeztetett arra is, hogy a közgyűlés emberi jogi bizottsága májusban elfogadta a fentebb említett témájú jelentését, amely arra szólítja fel Magyarországot, hogy tartózkodjon a "Stop Soros" - még egy korábbi, kevésbé szigorú változatának - megszavazásától. A jelentést jövő héten a közgyűlés plénuma is megvitatja.