Erzsébet
1 °C
4 °C

Miért nem megy úgy a német, mint az angol?

2018.06.26. 10:41

A hatodikosok több mint háromnegyede teljesítette a tantervekben előírt szintet angolból és németből, a nyolcadik évfolyamon azonban már komoly a különbségek mutatkoztak a két nyelv elsajátításában: 

míg angolból a nyolcadikosok majdnem kétharmada teljesített megfelelően, addig a németetül tanulóknak mindössze 42 százaléka ment át a teszten.

- derült ki az Oktatási Hivatal 2017-es idegen nyelvi mérésének adataiból (a tanulmányt az Eduline ismertette). A felmérésben részt vevő 172 831 diák 73 százalékának az angol, 27 százalékának a német volt az első választott nyelve. Az közös volt, hogy a "megfelelt"-hez a hat feladatban az összpontszámnak legalább hatvan százalékát kellett elérni.

A hatodikosok egy A1-es szintű feladatsort kaptak – aki ilyen szinten beszél angolul vagy németül, be tud mutatkozni, meg tud válaszolni és fel tud tenni egészen egyszerű kérdéseket, ismeri a nagyon alapvető fordulatokat. A nyolcadikosok ennél valamivel nehezebb, A2-es tesztet kaptak. Ezen a szinten a nyelvtanulók – elvileg – megértenek és használni tudnak olyan mondatokat és gyakori kifejezéseket, amelyek „alaptémákhoz”, például a családhoz, vásárláshoz, munkához kapcsolódnak, már tudnak beszélni saját magukról és szűkebb környezetükről.

Az angol és a német elsajátításában mutatkozó különbségen túl a felmérés másik fontos tanulsága az volt, hogy

Még mindig nem csökkent a kistelepülések óriási lemaradása.

Az előző évekhez hasonlóan ugyanis a budapesti, németül tanuló nyolcadikosok majdnem 60 százaléka megfelelt minősítést kapott az idegen nyelvi mérésen, míg a községekben élő kortársaiknak csak 38 százaléka teljesített megfelelően. Az angolnál is hasonló a helyzet: a budapesti nyolcadikosok 80 százaléka megfelelt a mérésen, a községekben ez az arány csak 54 százalék.

A 2017-es szövegértési és matematikai kompetenciaméréshez hasonlóan az idegen nyelvi mérés eredményei is az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi iskolákban a leggyengébbek.

A községekben élő szülők zöme ráadásul nem is dönthet szabadon arról, gyermeke milyen nyelvet tanuljon, mert a községi iskolák 80 százaléka csak egy idegen nyelvet oktat, minden harmadik csak németet. A tanulmány szerint az a tendencia is megfigyelhető, hogy

a községektől a nagyobb településtípusok felé haladva az angolul tanulók aránya nő, a németül tanulóké csökken. A községekben iskolába járóknak több mint egy harmada, míg a Budapesten iskolába járóknak csak az egyhatoda tanul németül.

Ami meg is magyarázza, miért az angol és a németül tanulók teszteredményében tapasztalható különbséget. Másfelől a német nyelv dominanciája a nyugat-magyarországi régióban jóval magasabb, mint például Budapesten (a fővárosban csak hat olyan iskola van, amely csak németórákat biztosít a diákoknak, míg Vas megyében a diákok 60 százaléka németül tanul), hiszen sok középiskolás osztrák egyetemet választ, sőt a munkavállalók egy része is ausztriai munkahelyre ingázik.

A csak németet oktató községi iskolák magas aránya azért fontos mutató, mert a diákok jelentős része középiskolásként is ugyanazt a nyelvet fogja tanulni, amit általános iskolásként elkezdett - a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban ugyanis továbbra is csak egy idegen nyelv oktatása kötelező, egyedül a gimnáziumokban jelenik meg egy második idegen nyelv a kilencedik évfolyamosok órarendjében. Vagyis a nem gimnáziumban továbbtanulók iskolai keretek között nem tanulnak majd angolt.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?