Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mit kapunk a tb-ért a kórházban? Egyre kevesebbet

taj
2018.07.02. 07:52
Hiába fizetünk tb-t, az már rég nem elég a normális egészségügyi ellátás fedezéséhez. Az egészségügyi kiadások egyharmadát ma már a lakosság maga fizeti meg. Most fölmerült, hogy ezt a pénzt egy kötelező állami kiegészítő egészségbiztosítással legálisan is be lehetne csatornázni az egészségügybe, hogy gyorsabb és jobb körülmények között gyógyulhassunk. Bár a szakma szerint erre szükség lehet, és folyik is ilyen gondolkodás kormánykörökben, ez a téma igazi forró krumpli a vizitdíjat vagy a több-biztosítós rendszert elutasító Fidesznek.

Mit kapunk ma a pénzünkért az egészségügyben? Aki dolgozik, és levonják a béréből az egészségbiztosítási járulékot, aki helyett az állam fizeti meg ezt, és aki maga fizeti be, az Magyarországon - elvileg - térítésmentes orvosi ellátásra jogosult. Ha beteg lesz, elmehet orvoshoz, szakrendelőbe, ha súlyosabb a helyzet, befeküdhet egy kórházba. Ez a lehetőség ma is adott, de amit a befizetett járulékért kapunk, az egyre kevesebb.

A vizsgálatokat elvégzik, csak nem azonnal, heteket kell várni egy ultrahangra. Néhány vizsgálat már nem is érhető el az állami egészségügyben, mert az azzal foglalkozó orvosok mind a magánszektorba vándoroltak. A nem életmentő műtéteket is végrehajtják, csak nem azonnal: itt is hónapokat vagy éppen éveket kell várni. Mindezt jobb vagy rosszabb állapotú egészségügyi intézményekben teszik, nagyok a különbségek vidék és főváros között - a vidék javára. A kórházakban adott nevetséges kosztról külön blogok szólnak, a beteget a hozzátartozók élelmezik, ő maga viszi a pizsamát, a kézmosót és a vécépapírt. 

Hiába fizet tehát az ember tb-t, általában újra a pénztárcájába kell nyúlnia, ha gyógyulni akar. Sokan még a hálapénztől remélnek előnyöket, más inkább elmegy egy magánklinikára, ahol hamarabb megvan minden, jobbak a körülmények és még emberként is beszélnek vele. Budapesten már legalább harminc magánklinika működik, ahol az állami kórházak orvosai a közszférabeli óradíjaik sokszorosáért rendelnek. Ezeknek a magánklinikáknak emiatt fontos szerepük van az orvosok itthon tartásában.

Hazánkban az egészségügyi kiadások kétharmada származik állami forrásból, a maradék egyharmadot már mi magunk fizetjük ki.

Becslések szerint hálapénzre 10-50 milliárd forintot adnak ki a magyarok egy évben, a magánklinikákon, magánrendelőkben pedig nagyságrendileg 300 milliárd forint fordul meg. Az utóbbi öt évben országosan mintegy kétmillió új páciens jelent meg a magánegészségügyben. Míg 2012-ben még csak a lakosság 37 százaléka, tavaly már a magyarok 57 százaléka vett igénybe valamilyen magánegészségügyi szolgáltatást. Az elmúlt években újabb és újabb beruházások indultak. A magas költségek miatt a magánszektor még jellemzően szakrendeléseket kínál, de Budapesten a Duna-parton már épül egy sokágyas magánkórház is.

Ugrik az adókedvezmény

A magánszektor fejlődését az elmúlt években jelentősen segítette a magán-egészségbiztosítások és az egészségpénztárak működése. Míg utóbbiak csak egyfajta előtakarékosságot jelentenek, amelyet adókedvezménnyel magánorvosnál lehet elkölteni, a munkáltatók a cafetéria keretében adókedvezménnyel köthettek kiegészítő egészségbiztosítást dolgozóiknak. Ők ennek köszönhetően privát rendelőkben kaphattak elvileg jobb és gyorsabb ellátást.

A 2019-es adócsomag tervezete azonban megszüntetné ezt a lehetőséget. Erre a lépésre most a szakmában is mindenki csak kapkodja a fejét. Különböző magyarázatok születtek arra, mi indokolhatja ezt a változtatást: 

  • Le akarják tisztítani a mára teljesen átláthatatlanná vált cafetéria-szolgáltatásokat. A cél az, hogy ezt a pénzt inkább bérben adják oda a dolgozóknak.
  • Egyesek szerint ez a lépés arra utal, hogy az állam ki akarja zárni a magánbiztosítókat, mert maga akar létrehozni valamilyen kötelező kiegészítő egészségbiztosítást.
  • Egy bennfentes forrásunk szerint viszont a tervezett adóváltoztatás csak a magánegészségügyön belül zajló harc egyik fejleménye. Az adókedvezménynek köszönhetően ugyanis az egyik egészségügyi vállalkozás túl nagy bevételre tett szert, miközben nem mindig hozta a megfelelő színvonalat. Ez zavarhatta a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó magánegészségügyi hálózatot, amely nem kiegészítő biztosítást, hanem csak foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást kínált a cégeknek.

Egy elszólás

Az ugyanakkor mindenkinek világos, hogy a magyar egészségügy már régóta fenntarthatatlan a társadalombiztosításból. Az új orvosi technológiák egyre drágábbak, túl sok a kórház, egyre több a hosszú kezelésre szoruló idős ember, miközben a befizetők száma egyre kevesebb. Információink szerint ezért a kormánypártok környékén is elindult a gondolkodás arról, milyen módon lehetne bevonni azokat a plusz forrásokat az egészségügybe, amit a lakosság már most is kifizet. 

A múlt héten tartották az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy című szaklap XII. országos konferenciáját. Ezen előadást tartott az OEP utódja, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgató-helyettese. Kiss Zsolt előadásában arról beszélt, hogy a hazai biztosítási rendszer esetében már az ajtón kopogtat a kiegészítő biztosítások rendszere. A sajtóbeszámolók szerint utalt arra, hogy ezzel kapcsolatosan javaslatok is készültek a Pénzügyminisztériumnak a NEAK-nál. Fontos alapelv azonban, szögezte le, hogy ezeket a kiegészítő biztosításokat is az állam kezelné, mindenkinek elérhetőnek kell lenniük, mert nem alakulhat ki a tehetősek és a szegények biztosítási rendszere.

Kiss Zsolt hétfőn részben visszakozott: a Magyar Hírlapnak azt mondta, nincs napirenden a kormányzatban a kiegészítő biztosítások kérdése. A NEAK-nál folyamatosan készülnek tervezetek, de olyat nem mondott az előadásában, hogy a NEAK már be is nyújtotta volna a koncepcióját erről a Pénzügyminisztériumnak. 

Nem párhuzamos, kiegészítő 

Mire szolgálhatna egy kiegészítő biztosítás? Ahogy a nevében is benne van, a kiegészítő biztosítás nem párhuzamos biztosítást jelent, azaz nem ad másik ellátást a tb helyett.  A lényege az, hogy a tb-ért járó egészségügyi alapellátáson kívül nyújt valamilyen plusz szolgáltatást. A mostani kiegészítő biztosítások például ilyeneket kínálnak:

  • gyorsabb ellátás a szakrendelőben
  • call center és orvosi vizsgálatok szervezése
  • gyorsabb labor- vagy ultrahangvizsgálat
  • egynapos műtétek
  • gyorsabb betegszállítás
  • jobb szoba egyes kórházakban
  • kisebb problémák esetén gyorsabb sürgősségi ellátás
  • rendszeres szűrővizsgálatok
  • drágább biztosítások súlyosabb betegségek esetén fedezik a második orvosi szakvélemény elkészítését vagy a külföldi gyógykezelést.  

Ha az állam vezetne be bármilyen általános kiegészítő biztosítást, az egy nagyon fontos változást mindenképpen hozna a magyar egészségügyben:

A kiegészítő biztosításért járó plusz szolgáltatások leírásával ugyanis végre hivatalosan is kimondanák, mi NEM jár a tb-ért.

Így végre jobban definiálódna, mit is jelent az egészségügyi törvényben az, hogy "minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz." Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár 2016-ban az Indexen azt írta, ezzel végre kimondható lenne például, hogy a társadalombiztosítás terhére csak a munkarend szerint beosztott orvos ad ellátást a területileg illetékes kórházban. Vagy azt, hogy hány éves korig jár altatás a mandulaműtéthez, a szülésnél jár-e a papás-mamás szoba, kádban szülés és választott orvos. A kiegészítő biztosítással nemcsak az orvosválasztást lehet legálisan megfizethetővé tenni, de az állami kórházakban már most is megvásárolható plusz szolgáltatások körét is. 

Német modell? Osztrák modell?

Többen emlegetik a németországi modellt, csakhogy az éppen ellentmond annak, amit az Orbán-kormány 2010 óta képvisel.  Németországban ugyanis duális rendszer működik: az ember alapból az ottani társadalombiztosítás rendszerébe kerül. Ha valaki jól keres, kiléphet a nemzeti kockázatközösségből, így orvosi ellátását csak a magánbiztosítása fedezi. Ez Németországban nem szakítja szét a társadalmat, mert ott a társadalombiztosítás rendszere is jóval magasabb színvonalat nyújt az itteninél.

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Mit kapunk a tb-ért a kórházban? Egyre kevesebbet

Van ellátás, vannak vizsgálatok, de egyre többet kell várni, egyre rosszabbak a körülmények. Az egészségügyi kiadások egyharmadát már most is saját zsebből álljuk. Sokat segítene a kiegészítő egészségbiztosítás, de ez forró krumpli az Orbán-kormánynak.

1910 · Jul 02, 2018 07:52am Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

Akkor már közelebb állhat a hazai elképzelésekhez az osztrák modell. Ebben  a mindenki számára kötelező állami betegbiztosítás mellett köthető kiegészítő (magán)biztosítás. Ezzel jobb szoba és orvosválasztás jár, és bizonyos ellátások díját így 70-80 százalékban az állami biztosítás, 20-30 százalékban a beteg kiegészítő biztosítása fedezi. 

Egyik forrásunk szerint már régebb óta készülnek különböző szakmai anyagok kiegészítő biztosítási konstrukciókról. A 2. Orbán-kormány idején készült Semmelweis-terv is utal arra, hogy "a magánforrások ellenőrzött és átlátható bevonása során szerepet kaphatnak a kiegészítő biztosítási konstrukciók is, különös tekintettel az önkéntes kölcsönös egészségpénztári mozgalomra". Többen hivatkoznak ma a Magyar Nemzeti Bankban 2016-ban készült versenyképességi jelentésre. Ebben több utalás olvasható a kiegészítő biztosítással kapcsolatos tervekre:

  • "Többletforrás biztosítása a magánforrások egészségügyi szektorba való beengedésével". Ez a megfogalmazás tehát nem az egészségügy privatizációjára utal, hanem épp arra, hogy azt az egyharmadot csatornázzák be az egészségügybe, amit a lakosság úgyis elkölt a gyógyulására. 
  • "Az öngondoskodás szerepe a jövőben egyre nagyobb mértékben fel fog értékelődni, különösen az állami nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás és az egészségügyi technológiák fejlődése (és drágulása) következtében". 
  • "Az egészséges életmód térnyerésével és a prevenció erősítésével jelentősen javítani lehetne a lakosság életminőségét és csökkenteni lehetne a korai halálozás negatív következményeit" Kásler Miklós, az új emberi erőforrás miniszter rögtön az országos szűrések beindításáról beszélt első nyilatkozataiban. A megelőzés és az egészségügyi források növelésének eleme a népegészségügyi termékadó is, amit a chipsek és cukros üdítők után 2017. január 1-jétől kiterjesztettek az édesítőszerrel készített sörökre és alkoholos frissítőkre, most pedig  a cigaretta árába épített "onkológiai adóról" beszélnek. 

Forró krumpli a politikának

Az MNB kérdésünkre azt közölte: a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi elemzésének egyik aspektusa az egészségügyi ellátórendszer vizsgálata, mert a lakosság egészségi állapota összefügg a munkaerő-termelékenység alakulásával. Az MNB válaszában egy szót nem ejt kiegészítő biztosításról, csak arról, hogy "Magyarország sikeres gazdasági felzárkózásához, a versenyképes gazdasági működéshez kiemelten fontos, hogy erősödjön az egészségügyi prevenció", és "ennek lehetséges elemei lehetnek a rendszeres szűrővizsgálatok számának növelése, valamint a munkahelyi és iskolai sportolás ösztönzése".

Érthető a titkolózás, mert politikai szempontból nézve nagyon veszélyes aknák vannak elrejtve ebben. Magánforrások, biztosítás - két forró krumpli a Fidesznek, amely  annak idején népszavazást indított a vizitdíj és az ápolási díj ellen, majd minden eszközzel tiltakozott a több-biztosítós egészségügyi rendszer bevezetése ellen.  

"Sokan vannak a miniszterelnök környezetében, akik a kiegészítő egészségbiztosítások mellett érvelnek, de mint olyan sok kérdésben, itt is a miniszterelnök szava lesz a döntő, és a kormányfő nem lelkesedik ezért" - mondta egy forrásunk. Szerinte a kormányfő itt is egyértelműen állami rendszerben gondolkodik. Ha igazán nagy államháztartási reform jön, még az is elképzelhető, hogy a címzett egészségbiztosítási járulék is megszűnik. Az ember egyszerűen adót fizet, a pénz befolyik a nagy kalapba, és majd az állam dönti el, mennyi pénzt fordít az egészségügyre.  

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)