Jenő
-3 °C
6 °C

Siker akkor van, ha a bírói kar ellen tud állni a hatalomnak

2018.07.04. 20:43
Sikeres történetek akkor vannak, ha a bírói kar hangot tud adni az ellenállásának, amikor a hatalom be akarja darálni, hangzott el azon a kerekasztal beszélgetésen, ahol a bírói függetlenség, illetve a politika és a bírói hatalom egészséges viszonyáról beszélgetett két egyetemi tanár, és egy bíró. És persze a konkrét helyzetről: a kétharmaddal túlhatalmat kapó OBH-elnök és az alapvetően a bírói hatalmi ág függetlenségét képviselő OBT közötti konfliktusról.

A beszélgetést az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete és az Országos Bírói Tanács szervezte. Akik beszélgettek:

  • Vadász Viktor fővárosi törvényszéki bíró, az OBT tagja,
  • Fleck Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK),
  • Bencze Mátyás tudományos munkatárs (MTA TK JTI), egyetemi tanár, dékánhelyettes (DE ÁJK).

A beszélgetésre meghívták Handó Tündét, az OBH elnökét és az igazságügy minisztert is, és bár ők személyesen nem jöttek el, az OBH-tól és a minisztériumból is ültek a hallgatóságban páran.

Az előzmény: a Fidesz a 2010-es kormányváltás után tovább centralizálta a bíróságok igazgatási rendszerét, és példátlan hatalmat adott a szervezeti ügyekben döntő csúcsszerv, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, a 2011-ben megválasztott Handó Tündének, aki nem mellesleg Szájer József fideszes EP-képviselő felesége. Bár a központosított működés továbbra is komoly veszélyeket jelentett, a bírói maradt lényegében az egyetlen olyan hatalmi ág, amit a nyomás ellenére nem sikerült teljesen bedarálni.

A bíróságok központosított igazgatása, Handó valódi, intézményi ellensúly nélküli hatalma azonban továbbra is magában hordozta a lehetőséget, hogy sérüljön a bíróságok függetlensége, az eljárások tisztessége, különösen mert a bírák – leginkább az előmenetelük szempontjából – függő helyzetben maradtak az OBH elnökétől. 

A kormány 2017-ben megint hozzányúlt a bíróságokhoz: a szaktárca átírta a bírói pályázatok értékelésének szabályait, így jóval könnyebben lehetnek bírók a közigazgatási tisztviselők, közülük is leginkább a középvezetők, akik között az elmúlt évek változásai és kontraszelekciója miatt sok a fideszes káder. A bíróságok felhígításáról ebben a cikkben írtunk részletesen.

A dolog viszont eljutott egy olyan szintre, ahol az OBH vezetőjét beperelte egy bíró, amiért szerinte a bírósági vezetők kinevezésekor visszaél a hatásköreivel, és csak azt nevezi ki vezetőnek, akit akar. A pert első fokon meg is nyerte. A perről, majd a másodfok elhalasztásának abszurd indokairól itt írtunk részletesebben. Ezzel párhuzamosan az Országos Bírói Tanács egy határozatában kimondta az OBH elnökéről, hogy sorozatosan visszaélt a hatalmával. Ezután Handó kijelentette, hogy mivel többen kiléptek az OBT-ből, azért az az ő értelmezése szerint működésképtelen, így illegitim. Az OBT szerint ez nem így van, végzik is a munkájukat.

És tökéletesen hozva az általános közéleti stílust, végül a politikusok, és propagandalapok sorozatos támadásai után maga Handó Tünde is magáévá tette a mindenre tökéletesen alkalmazható kommunikációt: a túlhatalmát, illetve a rendszer aránytalanságát kritizáló bírók Soros érdekeit szolgálják, sőt, hazaárulók. Itt nem nehéz érezni, hogy a dolog kilépett a szakmai mederből, erre próbált többek között reagálni ez a mai kerekasztal-beszélgetés, visszaterelve a témát a szakmai vita keretei közé. Handó Tünde neve egyetlen egyszer sem hangzott el.

Vadász Viktor, volt OBT tag egy olvasható méretű vitaindítóban foglalta össze, hogy szerinte hogyan is áll most az OBT és OBH viszonya, illetve, hogy hol, és miben van félreértés. Itt most arról beszélt többek között, hogy a bírói függetlenséget szervezeti és egyéni függetlenség határozza meg, a kettő nem elválasztható. Ha egy szervezeti rendszert megváltoztatunk, a bírák nem kezdenek máshogy ítélkezni, ha működik a szervezeti függetlenség. Ha azonban nem biztosítja azt, akkor az rövid időn belül kihathat a bírók egyéni függetlenségére is szerinte, mert a bíró elkezd igazodni, gondolkodik azon, hogy igazodnia kell valamihez. Majd elkezd félni attól, hogy retorziók érhetik, ha nem olyan döntést hoz. És ha a kinevezés sem szakmai alapon dől el, akkor le is cserélődik a bírói kar.

Vadászt kérdezték a most módosított alaptörvényről is, leginkább az úgynevezett különbíróságok létrehozásáról, de azt mondta, amíg nem ismertek a konkrét részletek, addig azt nem is szeretné véleményezni.

Az Országos Bírói Tanácsnál aggasztónak nevezte a sok lemondást, és krízishelyzetnek nevezte azt, hogy az Országos Bírói Hivatal vezetője illegitimnek titulálja őket.

A közönségből valaki feltette, hogy ezt a szintű konfliktust már nevezhetjük-e alkotmányos válságnak, és a három résztvevő másképp reagált, de Fleck Zoltán, egyetemi tanszékvezető szerint egyértelműen annak nevezhető. Szerinte alkotmányos krízis van jelenleg, a bírói hatalom nem tud konszolidáltan működni egy olyan helyzetben, ahol az egyik fél meg akarja szüntetni a másikat, ráadásul olyan hatalom van a kezében, hogy ezt meg is tudja tenni. Ha a bírói tanács nem tudja ellenőrizni az OBH-t és annak vezetőjét, akkor a hatalommegosztás összeomlik, anélkül nincs jogállam, ez alkotmányos válság egyértelműen, mondta Fleck.

Fleck szerint csak rendes jogalkotással lehet megoldani ezt a problémát. Ideális esetben a két hatalmi ágat együttműködésre kényszerítik jogszabályokkal. Mindkét felet, a politikai igazgatásit és a szakmai bírót abban kell érdekeltté tenni, hogy a fontos döntésekben konszenzus legyen. A bírói karnak pedig van egy legitim, demokratikusan megválasztott képviseleti szerve, az OBT. A jogalkotást pedig a bírói kar részvételével kell elvégezni, ennek képviselője az OBT. 

A jelenlegi rendszer Fleck szerint egyáltalán nem önkormányzati, hanem politikai. Kétharmaddal választották meg azt az OBH-elnököt, akinek hatalma érdemben nem korlátozható, és az OBT-nek nincs lényeges döntési hatásköre olyan kérdésekben, ami a bírói hatalom függetlenségét határozná meg. Ha nincs is ideális modell, de a hatalom megosztására kellene épülnie a rendszernek.

Fleck szerint, ha a parlament veszi át a bírói hatalom szerepét, az egy végzetes gondolat: azt mondani, hogy mivel van egy parlamenti többségünk, ezért mindenki, alacsonyabb legitimációs szintről indul - köztük a bírói vezetők -, ez a diktatúrák kialakulásának biztos útja.

A kilátások szempontjából nem volt túl optimista Fleck, aki szerint soha nem sikerült még igazán jó igazgatási modellt létrehozni, és sem a politikai kontextus, sem a kiegyensúlyozottság, sem a történelmi előzmények nem azt vetítik előre, hogy most majd sikerül. 

Bencze Mátyás azzal kezdte, hogy a kutatások azt mutatják, hogy a jogi szervezeti írott garanciákhoz képest nagyobb szerepet játszik, hogy az adott államban létezik-e politikai erőegyensúly a közhatalomban. Ahol van esélye mindenkori ellenzéki pártoknak, hogy hatalomra kerüljenek, a bírói függetlenség jobb, bátrabban hoznak az adott iránnyal szemben álló döntéseket a bírók, ha a jogi okfejtésükből ennek kell következni. De ilyenkor kevesebb is a politika eszköze, hogy befolyásolja új bíró kinevezésével, vagy nyugdíjazással a bíróságot. Egyszerűen nem érdeke senkinek torzítani a bíróságok rendszerét.

A beszélgetés végén Vadász Viktor azt mondta, nem jellemző, hogy bíróknak, OBT-tagoknak nyilvánossághoz kell fordulniuk, de van az a pont, amikor egyértelmű jelzést kell adni, "piros zászlót kell lobogtatni". Ez kötelessége és kötelessége is minden bírónak.

Fleck pedig úgy fogalmazott, hogy sikeres történetek akkor vannak, ha a bírói kar hangot tud adni az ellenállásnak, amikor a hatalom be akarja darálni őket. Ahogy láthattuk Lengyelországban például. Szerinte a bírói kar megnövekedett presztízzsel jön ki egy ilyenből.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?