Mária
18 °C
28 °C

Drasztikus eszközzel szüntetné meg a Fidesz a hosszú választási sorokat

DBZOL20180717034
2018.07.17. 11:13
Szigorodnak a kampánytámogatás visszafizetésére vonatkozó szabályok; fegyelmit kap a jegyző, ha elnyúlik a szavazás; betiltják a vadplakátolást; bármilyen borítékban visszaküldheti a szavazatát a határon túli. A parlament kedden döntött kétharmaddal. az új választási szabályokról.

Több ponton módosította a parlament a választási szabályokat. Az Országgyűlés a kétharmados és egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 134 igen és 34 nem szavazattal fogadta el.

  • Ahogy várható volt, a Fidesz, a KDNP, illetve a német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot. 
  • Az ellenzékből az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel voksolt.
  • A Jobbik képviselői nem szavaztak.

A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslat számos olyan elemet tartalmaz, amely megoldja vagy kezeli az elmúlt években felmerült problémákat.

A változtatás várható volt, miután a parlament alakuló ülésén a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda vezetője után maga Áder János köztársasági elnök is ezt sürgette. Emellett a választási kérdésekben végső szót kimondó Kúria is a jogszabályok változtatását javasolta.

Pálffy Ilona nem vette fel az egymilliós jutalmat

A felkészületlen újságírók továbbképzésére fordította volna egymillió forintos prémiumát, de aztán inkább nem vette azt fel a Nemzeti Választási Iroda vezetője. Pálffy Ilona a Zoom.hu-nak adott interjúban azt mondta, a rengeteg rosszindulatú támadás érte, nem akart újabbakra okot adni, ezért nem vette fel a jutalmát. Elárulta, tervezte a lemondását, de végül a maradás mellett döntött. 

Azt mondta, összesen 7,5 milliárd forintba került a választás lebonyolítása, 1,4 milliárddal költöttek kevesebbet a tervezettnél.

A legfontosabb változások

A most elfogadott csomagban a legfontosabb változások a következők:

  • Szigorúbb szabályok lépnek hatályba a kampánytámogatás visszafizetésére. A módosítás szerint a párt vezető tisztségviselői és listán állított, valamint egyéni választókerületi jelöltjei egyetemlegesen állnak helyt a kampánytámogatás visszafizetéséért, ha a lista nem éri el az 1 százalékot (ez a kamupártok mellett az Együttet is érintette áprilisban). Mindez gyakorlatilag ellehetetleníti a kamupártokat, ugyanis elég nehezen tudnak majd jelölteket magukhoz csábítani, hiszen mindenki a saját vagyonával felel majd a visszafizetendő összegért.
  • A módosítás emellett kimondja, hogy nem jogosult támogatásra az a jelölt vagy párt, amely korábban nem teljesítette a visszafizetési kötelezettségét, és az a párt sem, amelynek olyan tisztségviselője van, aki korábban nem teljesített.
  • Betiltják a vadplakátolást. A pártok vagy óriásplakátokon vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, a többi plakát törvényellenes lesz. Ez elég nehéz helyzetbe hozza majd az ellenzéki jelölteket, akik közül a legtöbben most is vadplakátokon hirdettek, mert óriásplakát-felületet vagy nem is kaptak, vagy nem tudták azokat megfizetni.
  • Szintén nehéz helyzetbe hozza az ellenzéket, hogy nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül "a közforgalom számára nyitva álló magánterületen". Itt például az áruházi parkolókról van szó, és egyértelműen azt a vitát rendezi, hogy a Momentum gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a Kúria korábban úgy döntött, gyűjthet, a jövőben ez tiltott lesz.
  • A most elfogadott törvény rendezi a Fidesz és a Kúria emlékezetes vitáját. A Fidesz most beleírja a törvénybe, hogy a határon túliak által küldött levélszavazatot a választó vagy a kiküldött „külső borítékba", vagy „bármely más, a Nemzeti Választási Iroda, vagy bármely külképviselet címére megcímzett borítékba" zárhatja. Vagyis bármilyen borítékban érkező szavazat érvényes lesz.
  • Szintén módosul az ajánlásoknál az a szabály, hogy a választási irodák rugalmasabban fogadhatják el a választók adatait. Például nem kell érvényteleníteni azt az ajánlást, ha egy választó lefelejti a „dr." előtagot a neve előtt.
  • A választás napján ezentúl csak 12 óráig lehet kérni mozgó urnát (az eddigi szabályozás szerint 15 óráig lehetett).
  • Megszűnik az a gyakorlat, hogy a bizottság tagjainak negyven nappal a választás előtt esküt kell tenniük, elég lesz három nappal előtte. Vagyis a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába.
  • Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz.
  • Az átjelentkezések miatt a szavazatszámláló bizottságok nagyobb létszámmal működhetnek.
  • És „az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kell megérkeznie a helyi választási irodához". Vagyis már a választás előtti szerdán látni fogják a választási irodák, hol mekkora tumultus várható, így az eddigi egy nap helyett több idejük lesz felkészülni.

Fegyelmit kap a jegyző, ha elnyúlik a szavazás

A törvényalkotási bizottság egy további módosítást is benyújtott a javaslathoz, amellyel elejét vennék a választás napján látott több órás soroknak. Az utolsó pillanatban előkerült ugyanis egy olyan javaslat, amely szerint a település jegyzője - aki egyben a helyi választási iroda vezetője - fegyelmi büntetést kaphat, ha a szavazás befejezésének hivatalos időpontja után harminc perccel még mindig nem tudták lezárni a voksolást. 

Vagyis ha a parlamenti választáson (amely hivatalosan 19 órakor ér véget) fél nyolc után is állnak a sorok, az NVI vezetője erről tájékoztatja az illetékes kormányhivatalt, amely "haladéktalanul fegyelmi eljárást kezdeményez a polgármesternél a jegyző ellen". A fegyelmi eljárás következménye pedig akár a jegyző menesztése lehet.

Ez egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító javaslat volt, mivel az önkormányzati törvényt is módosítani kellett hozzá. A parlament ezt szabályszerűnek találta, és elfogadta. Izgulhatnak tehát a sorban állással különösen érintetett budapesti kerületek (például a VI., a XI., a XIV. kerület) jegyzői, hogy legközelebb 19:30-ig véget érjen a szavazás az átjelentkezők szavazókörében is.

A törvény - a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adattartalmára vonatkozó melléklet kivételével - szeptember 1-jén lép hatályba.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.

(Borítókép:  A Fidesz-frakció szavaz. Elöl Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. július 17-én.  Fotó: Balogh Zoltán/MTI)