Minden orvosi karon emelkedett a ponthatár

Fontosabb részletek:

• Kihirdették a felvételi ponthatárokat a szeptemberben induló egyetemi szakokra.
• A népszerű szakok többségén tavalyhoz képest valamelyest csökkentek a ponthatárok.
• Az általános orvosi szakokon viszont mindenhol emelkedett a bejutási küszöb.
• Az orvosira a Semmelweisen 441 ponttal, Szegeden 427 ponttal lehetett bejutni.  
• Az ELTE pszichológia szakán és a programtervező informatikus szakon idén 10 ponttal magasabb a ponthatár 2017-hez képest.
• Az ELTE-n van az egyik idei rekord: a német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – latinnyelv és kultúra tanára szakpárra a maximális 500 pont kellett. 
• Több szakon az előre meghatározott minimumpontszám nem volt elég a bejutáshoz. 
• Közel 108 ezren jelentkeztek, 75 ezer diákot vettek fel.

A Felvi.hu-n megjelentek az idei felvételi ponthatárok. Cikkünkben táblázatban láthatja, hány ponttal lehetett bejutni idén néhány népszerűbb szakra. Összehasonlításként közöljük a tavalyi bejutási küszöböt is, amiből látható, hogy 2017-hez képest az egyes szakokon emelkedtek vagy csökkentek a pontszámok.

Az elérhető maximális pontszám a felvételin 500 pont. Minden esetben az állami (nem fizetős) alapképzések vagy osztatlan (5-6 éves) képzések pontszámait látja. A teljes lista itt nézhető meg. 

Az általunk kiválasztott népszerűbb szakok többségénél tavalyhoz képest csökkentek a ponthatárok. Nem így van ez az orvosi karokon: mind a négy orvosi egyetemen idén több kellett a bekerüléshez az általános orvos szakra, mint 2017-ben. Az ELTE pszichológia szakán és a programtervező informatikus szakon most 10 ponttal magasabb a határ, mint tavaly. 

A jelentkezők idén is több helyre jelentkezhettek. Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt: az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt. A felvételi ponthatárok önmagukban nem jelentenek semmit: amelyik szakon például alacsonyabb a bejutási küszöb, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy oda a gyengébb tudású diákokat veszik fel. A pontszámokat alapvetően az határozza meg, hogy egy szakon hány hely van és oda hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek.

Ha több magas pontszámú jelentkező írta be például a felvételi lapjára első helyen az adott szakot, ott magasabb lehet a ponthatár. Ha viszont erre a helyre sok diákot vesznek fel, akkor lejjebb kerülhet a küszöb. Felfelé módosíthatja a ponthatárt, ha valahol kevés a hely vagy nagyon kevesen jelentkeznek magas pontszámmal (lásd keretes írásunk az egyik idei "rekordról").  Előfordulhat az is, hogy egy szakra csak kevés állami ösztöndíjas hallgatót lehet felvenni, ezért ott eleve magasan húzzák meg a ponthatárt. A nagyobb létszámú szakoknál ezért inkább a felvettek átlagpontszámát érdemes figyelni. 

Idén az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkeztek a legtöbben, de ez is a legnagyobb egyetem a legtöbb hellyel. Összesen 9744 új hallgatót vettek fel, ezerrel többet, mint tavaly. Ez annak is köszönhető, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi tanárképző kara (Savaria Egyetemi Központ) tavaly az ELTE-hez csatlakozott, és az ELTE idén indította el a Gazdálkodástudományi Intézetét is, ahová 596 hallgatót vettek fel.

Az ELTE-n a legkelendőbb szakok között van a programtervező informatikus, a pszichológia, a jogász és a gyógypedagógia. A felvettek harmada a pedagógusképzésképzési területen kezdi meg tanulmányait. A legtöbb diákot az ELTE-n a programtervező informatikus szakra (531 hallgató), és a jogászképzésre (446 hallgató) vettek fel. 

Az ELTE-n átlagosan a legmagasabb pontszámra a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (404), a Gazdálkodástudományi Intézet (390) és az Állam- és Jogtudományi Kar (382) szakjaihoz volt szükség. Az alap- és osztatlan képzésekre felvett 7534 fő átlagpontszáma kereken 400 volt. 

A Budapesti Corvinus Egyetemre 3418 hallgatót vettek fel. Az új hallgatók közül ősszel 2539-en állami ösztöndíjasként (a tavalyinál közel 200-zal többen), 879-en pedig önköltségesként (tavalyhoz képest 110 fővel kevesebben) kezdhetik meg tanulmányaikat. A duális képzést folytató Székesfehérvári Campuson indított szakokon a tavalyi létszámhoz képest közel kétszer többen kezdhetik meg tanulmányaikat. A Corvinusra 425 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, és az önköltséges képzésekkel együtt is 412 feletti az átlag. Nyolc képzésen a jelentkezési átlagpontszám a 460 pontot is meghaladja, további 11 képzésen 440 pont feletti a bekerült hallgatók átlagpontszáma. A 470 pontot meghaladó extra átlagpontszámokkal a nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) és a nemzetközi tanulmányok (angol és magyar nyelven) szakokra vett fel hallgatókat az intézmény

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre 4789 új hallgatót vesznek fel. Az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma közel 416 pont. Az országos informatikushiány enyhítésére a két informatikus alapszakra 817 diák kerülhet be. Az új üzemmérnök-informatikus BProf (Bachelor of Profession) alapszakos hallgatók már két év után bekapcsolódhatnak a vállalatok projektjeibe, a harmadik év végén pedig diplomát kapnak, míg a mérnökinformatikus BSc-hallgatók vállalva a többletbefektetést, a mesterdiplomát (5,5 év) tűzik ki végcélnak.

A Semmelweis Egyetem hat karán összesen 2074 hallgató kezdheti meg tanulmányait magyar nyelvű képzésben. Közülük 122-en önköltséges formában tanulnak. Az Általános Orvostudományi Karra első helyen 1167-en szerettek volna bekerülni, ami 15 százalékkal több a tavalyi számnál és 6 százalékkal magasabb az elmúlt 5 év átlagánál. A sikeres felvételihez 441 pontra volt szükség az állami, és 460-ra az önköltséges képzésben, így összesen 381 főt vettek fel, akik közül hárman tanulnak majd önköltséges formában.

Az Egészségtudományi Karra tavalyhoz képest 70 fővel többet, 1224 hallgatót vettek fel. Ezekre a képzésekre jellemzően két-háromszoros a túljelentkezés, idén is a gyógytornász (435 pont) és a dietetika (418 pont) voltak a legnépszerűbb szakok négy-ötszörös túljelentkezéssel. A Fogorvostudományi Kar 100 hallgatót vehetett fel, közülük egy ember önköltséges képzésben tanul majd. A bejutáshoz 434 pontra volt szükség. A Gyógyszerésztudományi Karon 392 pontot kellett az állami képzésben.  

Idén 107 698-an adták be jelentkezésüket valamelyik felsőoktatási intézménybe, közülük több mint 75 ezret vettek fel. Szerda reggeli cikkükben azt írtuk, hogy már nemcsak diplomával vannak jó elhelyezkedési lehetőségei a pályakezdőknek, javulnak a szakmát szerzett vagy érettségizett fiatalok esélyei. A mai ponthatárhúzás után minden felvételizőnek küld egy levelet az Oktatási Hivatal, hogy melyik intézménybe nyert felvételt vagy elutasították-e a jelentkezését. Aki nem találja jogszerűnek a döntést, az idén már nem nyújthat be fellebbezést, pert kell indítania az OH döntése ellen. 

A döntés után  30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási pert kell indítani az Oktatási Hivatal mint alperes ellen.  Ennek elbírálására a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogosult. Az Oktatási Hivatal arra hívja fel mindenki figyelmét, hogy pervesztesség esetén a perköltséget is a diáknak kell megfizetnie, ezért ilyen keresetet csak "alapos megfontolást követően nyújtsanak be az érintettek".