Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megszületett a terv, hogy a magyarok ne legyenek lusták, kövérek

4090
2018.07.25. 16:48
Mocsai Lajos, Gyurta Dániel és Budapest főpolgármester-helyettese arról beszélgetett Tusványoson, hogyan lehetne rávenni a magyarokat arra, ne csak szurkoljanak, hanem sportoljanak is. Mocsainak már kidolgozott javaslata is volt a kormány számára.

Némileg rendhagyó volt Tusványoson az a szerda délutáni beszélgetés, amely a magyar sportról, a magyar sportolók eredményeiről és az ország, illetve Budapest sportdiplomáciai sikereiről szólt. Ezúttal ugyanis nem egy fideszes képviselő beszélgetett erről egy kormánytaggal, hanem színesebb társaságot rántottak össze a szervezők.

Fideszes politikus persze akadt az asztalnál, Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest humán főpolgármester-helyettese, akiről gyorsan megtudtuk, hogy szertornász, és "transzcendens jelentőséget" tulajdonít a sportnak. Mellette pedig Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, és a Tusványoson először részt vevő olimpiai bajnok úszó, Gyurta Dániel elemezte a magyarok viszonyulását a sporthoz.

A beszélgetés első felében a résztvevők egymást próbálták felülmúlni abban a műfajban, ki tudja jobban dicsérni a magyar sportrendezvények legendás magas színvonalát, amely "multiplikátor hatással" bír (Szalay-Bobrovniczky Alexandra), illetve a magyarok szurkolási kedvét, amelyet még az amerikaiak is tátott szájjal bámultak (Gyurta Dániel). Mocsai Lajos pedig lejegyzetelhetetlen gyorsasággal kielemezte, hogy a GDP-lélekszám-sporteredményesség felmérésben Magyarország duplán olyan jól teljesít, mint más országok.

Vagyis nagyon optimista hangulatban telt az első félóra, amikor is Mocsai Lajos gyakorló szám- és adatfetisisztaként felvillantotta az érem másik oldalát. "Sportnemzet vagyunk, de nem sportoló nemzet", majd Mocsai sorolta a nem éppen hízelgő adatokat:

  • a magyarok 77 százaléka inaktív, ha sportról van szó;
  • a magyarok 6 százaléka nem tud legyalogolni 500 métert;
  • az általános iskolások 40 százaléka gyógytestnevelésre szorul;
  • évente egy olimpia árát költi Magyarország a mozgás hiányából fakadó egészségügyi ellátásra.

Ebből nemcsak az következik, hogy a magyarok túlsúlyosak lesznek és korábban halnak, hanem az is, hogy "a saját életükben nem tudják a sikereiket elérni".

Ezen persze változtatni kellene, és Mocsai ki is használta az alkalmat, hogy üzenjen a kormánynak, és felvázolja a hosszú távú stratégiáját. Ennek lényege, hogy a testnevelést ki kell venni a tantárgyi struktúrából (ne felejtsük, most készül épp az új Nemzeti alaptanterv), és

óvódástól az egyetemistáig elő kell írni a kötelező testmozgást.

Mocsai felhívta a figyelmet, nehogy egy újságíró rosszul értelmezze, nem akar ő maraton futtatni 12 évesekkel, hanem életkorhoz igazított mozgásformákat tenne kötelezővé. Ettől javulna nemcsak a gyerekek fizikai állapota, egészsége, hanem döntési képessége és szabálybetartási képessége is. Így állna elő pár év alatt a "megfelelő teljesítő képességű fiatalság", és a nők szülési ambíciója is nőne talán.

Mocsai szerint a szülőknek és az erre hajlamos orvosoknak is be kell látniuk, hogy hibát követnek el, ha aláírják a felmentést a gyereknek. A gyerek szellemi képességeinek kibontakozást is gátolja ugyanis a sport hiánya. Ezt Mocsai úgy fogalmazta meg, hogy elengedhetetlen a "kondicionális intelligencia".

Mentális változás 2019-ben

Közben a közönségnek kiosztották a "Budapest 2019, Európa sportfővárosa" karkötőket, így Szalay-Bobrovniczky Alexandra is úgy érezte, mondania kell valamit arról, Budapest hogyan akar javítani a Mocsai által felsorolt rossz statisztikán.

Szalay-Bobrovniczky azt mondta, 2019-ben "mentális változást" szeretnének elérni, vagyis hogy a budapestiek észrevegyék, hogy a közterületi kondiparkokban vagy a Margitszigeten is lehet sportolni, és fontos, hogy a magyarok "egy fokkal sportosabbak, fittebbek és kisebb súlyúak" legyenek.

A moderátor, Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke olyan kérdéssel provokálta a résztvevőket, hogy mit választanának: a legutóbbi 8 olimpiai aranyat vagy hogy 8 százalékkal javuljon a magyarok sportaktivitása. De Szalay-Bobrovniczky nem sétált bele az utcába, és azt válaszolta, hogy mindkettő fontos.

Kézilabda a téli olimpián???!!

Végezetül érdemes megemlíteni a beszélgetésen felvett leginkább forradalmibb ötletet. Amikor Gyurta arról arról beszélt, hogy a gyerekeknek fontosak a példaképek, hiszen egy-egy sportsiker után nagyobb kedvvel kezdenek sportolni, Mocsai Lajos mellékesen megemlítette, hogy még az olyan magyar sikersportágak is veszélyben vannak az olimpián, mint a kézilabda. Hiszen az Egyesült Államok és Kína nem kézilabdázik, tehát a világon összességében kevesen űzik ezt a sportágat.

Szabó László ekkor felvetette, hogy mi lenne, ha a kézilabda téli olimpiai sportág lenne. Mocsai Lajos erre kínosan felnevetve annyit mondott, erre azért nem igazán lát lehetőséget.

(Borítókép: Szilágyi Máté / Index)