Lázár, Olimpia
-6 °C
-3 °C

Megszületett a terv, hogy a magyarok ne legyenek lusták, kövérek

4090
2018.07.25. 16:48
Mocsai Lajos, Gyurta Dániel és Budapest főpolgármester-helyettese arról beszélgetett Tusványoson, hogyan lehetne rávenni a magyarokat arra, ne csak szurkoljanak, hanem sportoljanak is. Mocsainak már kidolgozott javaslata is volt a kormány számára.

Némileg rendhagyó volt Tusványoson az a szerda délutáni beszélgetés, amely a magyar sportról, a magyar sportolók eredményeiről és az ország, illetve Budapest sportdiplomáciai sikereiről szólt. Ezúttal ugyanis nem egy fideszes képviselő beszélgetett erről egy kormánytaggal, hanem színesebb társaságot rántottak össze a szervezők.

Fideszes politikus persze akadt az asztalnál, Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest humán főpolgármester-helyettese, akiről gyorsan megtudtuk, hogy szertornász, és "transzcendens jelentőséget" tulajdonít a sportnak. Mellette pedig Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, és a Tusványoson először részt vevő olimpiai bajnok úszó, Gyurta Dániel elemezte a magyarok viszonyulását a sporthoz.

A beszélgetés első felében a résztvevők egymást próbálták felülmúlni abban a műfajban, ki tudja jobban dicsérni a magyar sportrendezvények legendás magas színvonalát, amely "multiplikátor hatással" bír (Szalay-Bobrovniczky Alexandra), illetve a magyarok szurkolási kedvét, amelyet még az amerikaiak is tátott szájjal bámultak (Gyurta Dániel). Mocsai Lajos pedig lejegyzetelhetetlen gyorsasággal kielemezte, hogy a GDP-lélekszám-sporteredményesség felmérésben Magyarország duplán olyan jól teljesít, mint más országok.

Vagyis nagyon optimista hangulatban telt az első félóra, amikor is Mocsai Lajos gyakorló szám- és adatfetisisztaként felvillantotta az érem másik oldalát. "Sportnemzet vagyunk, de nem sportoló nemzet", majd Mocsai sorolta a nem éppen hízelgő adatokat:

  • a magyarok 77 százaléka inaktív, ha sportról van szó;
  • a magyarok 6 százaléka nem tud legyalogolni 500 métert;
  • az általános iskolások 40 százaléka gyógytestnevelésre szorul;
  • évente egy olimpia árát költi Magyarország a mozgás hiányából fakadó egészségügyi ellátásra.

Ebből nemcsak az következik, hogy a magyarok túlsúlyosak lesznek és korábban halnak, hanem az is, hogy "a saját életükben nem tudják a sikereiket elérni".

Ezen persze változtatni kellene, és Mocsai ki is használta az alkalmat, hogy üzenjen a kormánynak, és felvázolja a hosszú távú stratégiáját. Ennek lényege, hogy a testnevelést ki kell venni a tantárgyi struktúrából (ne felejtsük, most készül épp az új Nemzeti alaptanterv), és

óvódástól az egyetemistáig elő kell írni a kötelező testmozgást.

Mocsai felhívta a figyelmet, nehogy egy újságíró rosszul értelmezze, nem akar ő maraton futtatni 12 évesekkel, hanem életkorhoz igazított mozgásformákat tenne kötelezővé. Ettől javulna nemcsak a gyerekek fizikai állapota, egészsége, hanem döntési képessége és szabálybetartási képessége is. Így állna elő pár év alatt a "megfelelő teljesítő képességű fiatalság", és a nők szülési ambíciója is nőne talán.

Mocsai szerint a szülőknek és az erre hajlamos orvosoknak is be kell látniuk, hogy hibát követnek el, ha aláírják a felmentést a gyereknek. A gyerek szellemi képességeinek kibontakozást is gátolja ugyanis a sport hiánya. Ezt Mocsai úgy fogalmazta meg, hogy elengedhetetlen a "kondicionális intelligencia".

Mentális változás 2019-ben

Közben a közönségnek kiosztották a "Budapest 2019, Európa sportfővárosa" karkötőket, így Szalay-Bobrovniczky Alexandra is úgy érezte, mondania kell valamit arról, Budapest hogyan akar javítani a Mocsai által felsorolt rossz statisztikán.

Szalay-Bobrovniczky azt mondta, 2019-ben "mentális változást" szeretnének elérni, vagyis hogy a budapestiek észrevegyék, hogy a közterületi kondiparkokban vagy a Margitszigeten is lehet sportolni, és fontos, hogy a magyarok "egy fokkal sportosabbak, fittebbek és kisebb súlyúak" legyenek.

A moderátor, Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke olyan kérdéssel provokálta a résztvevőket, hogy mit választanának: a legutóbbi 8 olimpiai aranyat vagy hogy 8 százalékkal javuljon a magyarok sportaktivitása. De Szalay-Bobrovniczky nem sétált bele az utcába, és azt válaszolta, hogy mindkettő fontos.

Kézilabda a téli olimpián???!!

Végezetül érdemes megemlíteni a beszélgetésen felvett leginkább forradalmibb ötletet. Amikor Gyurta arról arról beszélt, hogy a gyerekeknek fontosak a példaképek, hiszen egy-egy sportsiker után nagyobb kedvvel kezdenek sportolni, Mocsai Lajos mellékesen megemlítette, hogy még az olyan magyar sikersportágak is veszélyben vannak az olimpián, mint a kézilabda. Hiszen az Egyesült Államok és Kína nem kézilabdázik, tehát a világon összességében kevesen űzik ezt a sportágat.

Szabó László ekkor felvetette, hogy mi lenne, ha a kézilabda téli olimpiai sportág lenne. Mocsai Lajos erre kínosan felnevetve annyit mondott, erre azért nem igazán lát lehetőséget.

(Borítókép: Szilágyi Máté / Index)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!