Menyhért, Mirjam
18 °C
33 °C

Széteshet a rendőrség, ha ez így marad

D MTZ20180323009
2018.07.25. 07:16
A májusban távozó országos rendőrfőnök utolsó hivatali idejében is azért lobbizott, hogy jövő év januárjától ne szűnjön meg a rendőrök túlórapénze, de a birtokunkba került előterjesztés állítólag Orbán Viktornál megbukott. A Belügyminisztérium nem tagadja, hogy nem jár majd pénz a túlórákért, a rendőrség soraiban ezért sokan tömeges leszerelést vizionálnak.

Jövő év januárja helyett 2022. december 31-ig maradjon meg a lehetősége annak, hogy a túlórákért ne csak szabadnap, hanem pénz is járjon – egyebek mellett ezt is tartalmazza az a Pintér Sándor belügyminiszternek címzett előterjesztés, amit még Papp Károly volt országos rendőrfőkapitány írt alá. Az Index birtokába került dokumentumot május 9-én szignózta Papp, aki néhány nappal később távozott a testülettől. A főrendőr előterjesztésében azt is szerette volna, hogy a lakhatási támogatás a jelenlegi 5 millió forint helyett 10 millió forint legyen.

A rendőrségen belül azt beszélik, hogy Papp javaslatát Pintér is támogatta, mégsem lett belőle semmi. A rendőrök ezt Orbán Viktornak tudják be, folyosói pletykák szerint ő mondott nemet, így most már a belügyminiszter is az ő álláspontját képviseli. 

A történet lényege röviden az, hogy 2015-ben megszületett a rendőrök munkajogi bibliája, a HSZT. Ebben a három éve elfogadott jogszabályban szerepel, hogy 2019. január elsején megszűnik a túlórák kifizetésének lehetősége, vagyis onnantól kezdve a túlórákat csak csúsztatással, azaz szabadnappal lehet ellentételezni. A rendőrségen belül tehát régóta tudták, hogy jövőre már lőttek a kifizetéseknek, ugyanakkor bíztak abban, hogy ezt az illetékesek még a határidő lejárta előtt módosítják. Ahogy a birtokunkba került előterjesztésből kiderül, Papp májusban erre kísérletet is tett, de hiába. A Belügyminisztérium minap kiadott közleményéből kiderül, hogy ezen nem kívánnak változtatni, tehát 2019 januárjától tényleg nem jár majd pénz a túlórák után.

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Széteshet a rendőrség, ha ez így marad

Leszerelési hullám jöhet amiatt, hogy a túlórákért nem pénz, hanem szabadnap jár januártól. A Lidl is jobban fizet majd, a szabadnapok kiadása miatt pedig hónapokra is kieshet egy rendőr. Ezt írta a volt főkapitány Pintérnek, majd pár nap múlva távozott posztjáról.

6259 · Jul 25, 2018 07:16am Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

Az Papp előterjesztéséből is világosan látszik, hogy itt nem csak a mezei rendőrök hisztijéről van, hiszen még az országos rendőrfőkapitány is szükségesnek látta a túlórák kifizetésének fenntartását. Bár a belügy arra hivatkozik, hogy a rendvédelmi életpálya keretében új illetményrendszert vezetett be, és ebben, öt lépcsőben, 2019. január 1-jére összességében mintegy 50 százalékos illetményemelkedés lesz a hivatásos állománynál, Papp előterjesztéséből az derül ki, hogy ezek a változtatások édeskevésnek bizonyultak a mai munkaerőpiaci helyzetben. 

A rendőri állományba történő utánpótlást és az állománymegtartást hátrányosan befolyásolják a civil szféra összevethető szegmenseiben magasabb, illetve folyamatosan emelkedő bérek

– írta előterjesztésében az akkori országos főrendőr. Papp szerint „a rendvédelmi életpálya bevezetésekor elindított ötéves illetményemelési program időtartama alatt jelentősen megváltozott a munkaerőpiaci helyzet", a munkaerőhiány, a gazdaság teljesítőképességének növekedése jelentős bérnövekedéssel járt.

A volt főkapitány az előterjesztésben a Lidllel példálózott.

Nem vicc, tényleg. Papp Károly azt írta az előterjesztésben példaként, hogy a Lidl áruházláncban nyolcórás munkaidőben 290-320 ezer forint bruttó fizetés érhető el, de egy boltvezető megkereshet akár bruttó 658 ezer vagy 720 ezer forintot is. 

Mindez azt is jelenti, hogy egyáltalán nem volt túlzás, amit ebben a témában a minap a Lemil nevű blog írt. A blogbejegyzés szerzője – rendőrök véleményét is szemlézve – elég borús képet, tömeges leszerelési hullámot vizionált. Az igencsak alapos bejegyzés lényege, hogy ha tényleg megszűnik a túlórák kifizetése, és azokat csak csúsztatni lehet, akkor 20-25 százaléka is távozhat az állománynak, ami már hatalmas kiesés. 

Mennyi pénz tűnik el így a pénztárcából?

Úgy tudjuk, hogy egy kezdő rendőr őrmester alapbére (a kétéves rendőriskola elvégzése után) havi bruttó 220 305 forint. Erre persze jöhetnek még pótlékok (általában legfeljebb pár tízezer forint), de ez az alap. Egy 20 éves szakmai múlttal rendelkező főtörzszászlós havi bruttóban megkereshet 330-350 ezer forintot. Tiszteknél a fenti két szám nagyjából úgy alakul, hogy egy kezdő hadnagy (a rendőrtiszti főiskola elvégzése után) kezd nagyjából 270-280 ezer bruttóval, egy 45 éves őrnagy átlagos havi bruttója pedig megközelítheti a 450-500 ezret. Persze nagyon sokat számít, hogy hol dolgozik az adott rendőr: egy vidéki őrsön vagy a TEK-nél, esetleg a Nemzeti Nyomozó Irodánál? Mert ettől függően akár 80-100-200 százalékos is lehet a bérkülönbség. 

A túlóradíjat úgy számolják, hogy a havi bért elosztják 176-tal, azaz egy kezdő őrmesternek 1250 forint jár, egy idősebb őrnagynak már körülbelül 2800 forint. A rendőrségen a hivatalos maximális túlóraszám 416 óra egy évben, és sok rendőr épp az ezekért járó túlórapénz miatt csatlakozott a testülethez. Mi több, a gyakorlatban évi 800-1000 túlóra is becsúszik, egész egyszerűen azért, mert rendőrhiány van.

Ez azt jelenti, hogy egy kezdő, a hivatalos maximális túlóraszámot betartó kollégát évi 520 ezerrel rövidít majd meg az új szabály, de szélsőséges esetben évente akár 1-2 millióval is kevesebbet kaphat majd egy rengeteget dolgozó, tapasztalt rendőr. 

Ráadásul a rendőrség egésze is rosszul járna, ugyanis

Ha eltörlik a túlórapénzt és csak a csúsztatás lehetőségét adják, akkor olyan abszurd helyzet is előállhat, hogy valaki az öt-hat hetes alapszabadsága mellett fél évet is otthon maradhatna.

És miközben a rendőröknél, fináncoknál, bévéseknél és a katasztrófavédelemnél megszűnne a túlórák kifizetése, a titkosszolgálatoknál nem – ez pedig tovább ronthatná a rendőrök és a titkosszolgák között amúgy sem felhőtlen viszonyt. 

Bár a blogbejegyzés borús képet fest, nem csak Papp Károly előterjesztése árulkodik arról, hogy ez a valóság. Papp utódja, Balogh János a parlament rendészeti bizottságában beszélt ugyanerről a problémáról. Balogh akkor egy kérdésre elismerte, hogy a túlmunka örök feszítő kérdés. Szerinte az ideális állapotot, amikor nincs szükség túlmunkára, úgy érhetnék el, ha megnégyszereznék a rendőrség létszámát. Ez viszont – a vezérőrnagy szerint – sem költségvetési, sem szakmai szempontból nem támogatható. Balogh ugyanott arról is beszélt, hogy a túlmunkát hasznosnak tartja.

De a rendőrség leterheltségével Pintér Sándor is tisztában van. Tavaly egy ellenzéki országgyűlési képviselő kérdésére válaszolva döbbenetes adatokat közölt a belügyminiszter. Eszerint 2017 első félévében összesen 1,68 millióval több túlórát teljesített a hivatásos állomány, mint a menekültválság kezdetén, azaz 2015 első félévében. Így az egy rendőrre jutó túlórák száma elképesztő mértékben, két év alatt 87,5-ről 131,9-re nőtt. 

Ám hiába nőtt 2015 és 2017 között a rendőrök száma (30 328-ról 32 870-re), ez a növekedés kevésnek bizonyult a szükséges túlórákhoz képest. Mert például amíg 2014-ben összesen 5,53 millió órányi túlórát teljesítettek a rendőrök, addig 2016-ban már 8,44 milliót. Mindezzel párhuzamosan pedig a költségek is drasztikusan nőttek. Csak két beszédes adat: míg 2014-ben „csak” 7,53 milliárd forint ment el a hivatásos állomány túlszolgálatára, addig 2016-ban 16,57 milliárd. 

(Borítókép: Pintér Sándor belügyminiszter (középen j) és Papp Károly országos rendőrfőkapitány (középen b) a rendőrség új szolgálati autóinak átadásán a Készenléti Rendőrség központi objektumában 2018. március 23-án. Fotó: Máthé Zoltán/MTI)