Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megdől néhány tévhit a szavazók vándorlásáról

IMG 7173
2018.07.31. 09:24
Kire voksoltak 2014-ben a pártok 2018-as szavazói, szimpatizánsai? Ezt mérte fel a Medián, amely azt vizsgálta, mennyire igazak a szavazók vándorlásáról alkotott elképzelések. Meglepő eredmények is látszanak: a Fidesznek sok új szavazót sikerült behúznia, több százezer szavazója viszont a Jobbikhoz, az LMP-hez és a Momentumhoz vándorolt.

A pártok két választás között nemcsak azért küzdenek, hogy új szavazókat szerezzenek, hanem azért is, hogy megtartsák a már meglévő szavazóikat. Az egyes választók ugyanis a politikai lépések, nyilatkozatok miatt hajlamosak a szeretett pártjukból kiábrándulni, és akár egész máshová is ikszelni a következő választáson.

A Medián ezúttal azt mérte fel, hogy az egyes pártok 2018-as szavazói 2014-ben hová ikszeltek. Az eredmény pontosságán némileg torzíthat, hogy a kutatás kénytelen a választói emlékezetre hagyatkozni. Az adatok megbízhatóságát ugyanakkor növeli, hogy nyolc hónapnyi – 2017. április és 2018. április közötti – adatbázist vontak össze a Medián kutatói (összesen tehát 9600 válaszadó véleményét térképezték fel). Összességében tehát jól látszik, hogy négy év alatt hogyan változott egy-egy párt szavazói összetétele, mely más pártoktól sikerült szimpatizánsokat elhódítania.

A legutóbbi választási ciklusban több ponton is átalakult Magyarország politikai térképe. A migrációs válság került a Fidesz (és a kormány) politikájának fókuszába, ezzel elvéve a Jobbik egyik témáját.

A Jobbik elkezdett néppártosodni, és a szélsőjobbos, olykor rasszista és antiszemita szavazók helyett a balos, balliberális szavazókra is ráhajtott. Az ellenzéki oldalon pedig egyre csak szaporodtak a pártok, egymás között kezdték felosztani a baloldali tortát. Új szereplőként megjelent a Momentum.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott Medián-elemzés cáfol néhány, a fenti történésekből levonható és a nyilvánosságban sokszor ismételgetett feltételezést, következtetést. A kutatásból a következők látszanak:

  • A Fidesz volt a legsikeresebb a szavazói megtartásában: 90 százalékuk az előző választáson is a Fideszre voksolt.
  • A választói visszaemlékezések alapján a Fidesz a további szavazóit (összesen 2,6 millióan szavaztak rá belföldön) nem elsősorban a Jobbiktól hódította el a közhiedelemmel ellentétben. A mostani kormánypárti szavazók 8 százaléka állítása szerint 2014-ben nem szavazott (vagy nem emlékszik). Vagyis Orbán Viktorék több mint 200 ezer szavazatot szereztek a 2014-ben még passzív vagy éppen választójoggal nem rendelkező fiatal választók táborából.
  • A Jobbiknak szintén sikerült olyan szavazókat szerezni, akik 2014-ben nem szavaztak, ám most rájuk ikszeltek (a jelenlegi táborának 10 százaléka, ez 100 ezer szavazó).
  • Ám még szembetűnőbb, hogy mostani szavazóinak egy része (16 százaléka) a visszaemlékezések alapján 2014-ben még a Fideszre voksolt. A Jobbik tehát akár 160 ezer 2014-es kormánypárti választót is megszólíthatott. Az LMP-nek négy év alatt mintegy 140 ezerrel bővült a szavazótábora, és az adatok szerint jobbról és balról is tudott szavazókat hódítani. A Fidesztől jött a szavazói 18 százaléka (ez majdnem 80 ezer voks), a baloldali összefogástól 11 százalék (nagyjából 40 ezer), és a korábbi nemszavazók köréből is szerzett voksokat (16 százalék).
  • A Momentum 2014-ben még nem létezett, így csak más pártoktól vagy a passzívak táborából szerezhetett szavazókat. Látható, hogy a most kapott 175 ezer voksa főként az utóbbi csoportból érkezett. A momentumosok 40 százaléka 2014-ben senkire nem szavazott. Itt feltételezhetően többnyire olyan fiatalokról van szó, akik 2014-ben még 18 év alattiak voltak, így nem rendelkeztek választójoggal.
  • A jelenlegi momentumosok közel egyötöde (17 százalék) 2014-ben még a Fideszre voksolt, így összességében a párt szavazóinak 57 százaléka új az ellenzéki térfélen. Ezzel arányaiban a Momentum tudta a legjobban bővíteni azt a bizonyos, sokat emlegetett ellenzéki tortát.
  • Ha a szavazók számát nézzük, a kutatás alapján a Jobbik tudta behúzni a legtöbb voksot az ellenzéknek.

Ki jobboldali? Ki baloldali?

A Medián egy másik szempontból is felmérte a pártok szavazótáborát: megkérdezte a szavazókat, ki hol helyezi el magát a baloldal-jobboldal skálán. 1-től 7-ig pontozhatták magukat a választók, a 4-es pont jelentette értelemszerűen a középen állást (1-től 3-ig baloldalinak, 5-től 7-ig jobboldalinak minősültek a válaszadók).

Ez a felmérés nyilván nem azt mutatja, hogy abszolút értelemben (szakpolitikai preferenciák alapján) mennyire jobb- vagy baloldali az ország népessége, hanem azt, hogy az egyes pártok mennyire tudnak olyan szavazókat megszólítani, akik bal- vagy jobboldalinak tartják magukat.

  • A kutatás szerint a Fidesz táborának 85 százaléka jobboldalinak mondja magát, csupán 3 százalék baloldali.
  • A jobbikosok átlagosan kevésbé jobboldaliak (74 százalékuk tartotta magát annak), de látható, hogy a párt már balról is tud szavazókat megszólítani. Ennek alapján ugyanakkor még mindig jobboldali pártnak mondható a Jobbik.
  • Az MSZP és a DK szinte csak balról tud szavazókat szerezni, a 85, illetve 86 százalékuk mondja balosnak magát. Jobboldalról szinte senkit nem tudnak a táborukba csalni, 5, illetve 3 százalék mondta magát jobbosnak.
  • Az LMP-nek és a Momentumnak viszont láthatóan vannak baloldali (teljes táboruk bő 40 százaléka), középen álló (szűk 40 százalék), illetve jobboldali szimpatizánsai is (nagyjából 20 százalék). Ebből az következik, hogy az úgynevezett „demokratikus ellenzék" soraiból leginkább ez a két párt lehet képes arra, hogy a kormányváltáshoz nélkülözhetetlen középen álló és mérsékelt jobboldali szavazókat megszólítsa.

A felmérések mintájában csak belföldi szavazók szerepeltek. A külhoniak, külföldön szavazók minden hazai felmérésből kimaradnak. Ebben a körben legutóbb áprilisban a Jobbik, az LMP és a Momentum szerepelt a belföldi eredményénél jobban.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.

Borítókép: választók a Bocskai úti szavazókörzetben 2018. április 8-án. Fotó: Ajpek Orsi / Index.