Orbán se találhatott volna ki jobb ellenzéki játékot a nyárra

Akár a jelenlegi ellenzéki politizálás szimbóluma is lehetne az az eseménysor, amely az elmúlt napokban zajlott a rendkívüli parlamenti ülés kezdeményezésével kapcsolatban. Az ellenzéki pártok ugyanis úgy döntöttek, és erről meg is egyeztek, hogy a devizahitelesek kilakoltatásának leállítása olyan probléma, amelyet sürgősen kezelni kell, így össze kell hívni a parlamentet.

Ám hiába az egyetértés a témát illetően, mégis zajlik a versengés, a kavarás, az érthetetlen kiszorítósdi az ellenzéki pártok között, holott mindenki tudja: a rendkívüli ülés totálisan értelmetlen a Fidesz-KDNP beleegyezése nélkül. Ennek ellenére kibontakozott egy apró ellenzéki csata arról, ki kezdeményezte ezt az ülést, amelyet a várható határozatképtelenség miatt rögtön az elején be is fognak rekeszteni.

Nézzük időrendben:

• A jobbikos Varga-Damm Andrea még júliusban ülősztrájkba kezdett Orbán Viktor parlamenti irodája előtt a devizahitelesek kilakoltatásának leállítását követelve.
• Majd Varga-Damm abbahagyta az ülősztrájkot, és az LMP-s Csárdi Antal állt ki július 31-én egy sajtótájékoztatóra, ahol bejelentették: napokon belül összegyűlhet a szükséges számú képviselői aláírás ahhoz, hogy az Országgyűlés rendkívüli ülésen foglalkozzon az ápolási díj és a devizahitel-károsultak ügyével.
• Szintén július 31-én négy MSZP-s képviselő törvényjavaslatot nyújtott be a végrehajtások felfüggesztéséről, ez az Adóskamara javaslatait tartalmazta.
• Szintén július 31-én két jobbikos képviselő az LMP-s Csárdi Antallal egy másik törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek ugyanebben a témában, tehát a bírósági végrehajtások felfüggesztéséről.
• Az MSZP-Párbeszéd csütörtökön közölte, hogy "az MSZP-Párbeszéd frakciószövetség összegyűjtötte és leadta az ellenzék által közösen kezdeményezett rendkívüli ülés megtartásához szükséges aláírásokat."

Összeállt a Jobbik-LMP-DK

Erre Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője azt mondta az Indexnek, hogy nem érti, az MSZP miről beszél, ugyanis

a jobbikosok semmit nem írtak alá az MSZP-nek, így a szocialisták nem jelenthettek be semmilyen rendkívüli ülést.

A Jobbik viszont összegyűjtötte az MSZP nélkül is a szükséges negyven aláírást (a parlamenti képviselők ötöde kell): a Jobbik (25) és az LMP (8) képviselői mellett a független Hadházy Ákos, Bősz Anett, illetve a DK-s képviselők is aláírták a kezdeményezést.

Gyöngyösi azt mondta, hogy péntek délelőtt le is adták ezt az Országgyűlés irodáján. Az ülés összehívását pedig augusztus 17-re, jövő péntekre kérték, mert a Jobbik szerint nem szabad tovább halogatni a kilakoltatások leállítását.

De akkor milyen ülésnapot jelentett be az MSZP?

Harangozó Tamáshoz, az MSZP frakcióvezető-helyetteséhez fordultunk, hogy mégis akkor mit jelentett be az MSZP csütörtök délután. Harangozó azt mondta, hogy hetek óta zajlanak az egyeztetések az ellenzéki pártok között az ülésnapról, ezt az MSZP-Párbeszéd is támogatta. Csütörtökön pedig eljuttatták a Jobbik titkárságára a képviselői szignókat, így összegyűlt a szükséges aláírásszám, erről adtak ki közleményt.

Harangozó szerint az MSZP-nek az a fontos, hogy az Adóskamara javaslata, amelyet társaival törvényjavaslatként benyújtott, napirendre kerüljön, és

nem fontos, ki jegyzi az ülésnap összehívásáról szóló papírt.

Harangozó nem akarta kommentálni, hogy a Jobbik-LMP a DK-val közösen az MSZP-sek nélkül nyújtotta be a kezdeményezést, "ebből a politikai versengésből szeretnénk kimaradni", a szocialisták pedig ott lesznek az ülésen.

Azon az ülésen tehát, amely maximum a napirend előtti felszólalásokból fog állni, ugyanis a Fidesz-KDNP-sek távollétében határozatképtelen a parlament, nem lehet ülésezni, bármelyik ellenzéki pártok is kezdeményezik azt.