Kásler Miklós szerint háttérbe szorult a román nyelv oktatása Magyarországon

Kásler Miklós, az Emmi vezetője néhány hete személyesen beszélt Prőhle Gergellyel, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjével, akit hetek óta támad a kormánysajtó, amiért szerintük megnyitott egy Tanácsköztársaságot dicsőítő kiállítást. Prőhlét azért is elővették, mert szerintük túl nagy szerepet kapnak intézményében a balliberálisnak elkönyvelt szerzők. 

A miniszter a találkozóról azt mondta a kormánypárti Magyar Időknek, nem érzékelte, hogy Prőhle dicsőítette volna a Tanácsköztrásaságot. "A jövőjét illetően az ő döntését nem ismerem, az én döntésemet pedig ez árnyalja" - mondta, majd arról is beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap élén változások lesznek, mivel lejártak a megbizatások. (A Fidesz holdudvarán belüli kultúrharcról itt írtunk részletesebben.) 

Az interjú legérdekesebb része, amikor megkérdezik tőle, mik azok a területek, ahol több szakemberre lenne szükség, összefüggésben azzal, hogy a kormány genderügyi álláspontja "ismert". 

Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához. A XIX. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt hazánkban, még sincs elég történészünk, régészünk és folytathatnám, aki érdemben tanulmányozni tudná az 1844 előtti történelmünket, jogalkotásunkat, aki feldolgozná a múltunkra vonatkozó írásokat, a Vatikánban összegyűjteni a forrásanyagot, az isztambuli könyvtárakról vagy az örmény kolostorokról nem beszélve.

- vélekedett a szakmája szerint sebész-onkológus miniszter, aki mellesleg szenvedélyes hobbitörténész, így talán nem véletlenül gondolja, hogy több profi történészre lenne szükség. Bár a kormány szerint nincs értelme állami forintokat költeni a társadalmi nemek kutatására, ebben a cikkben bemutattuk, hogy nagyon is van. 

További meglepő meglátás Káslertől, hogy szerinte keveset foglalkozunk a szomszédaink nyelveivel: "Háttérbe szorult a szlavisztika, a szomszédos nyelvek, a horvát, a román oktatása". (Mikor voltak ezek előtérben?) 

A miniszter a kórházakat érintő ÁSZ-vizsgálatról is beszélt. Megjegyezte, hogy biztosan nem lesznek kórházbezárások, de ahol szükséges, ott centralizálnak, ahol pedig az kell, ott decentralizálnak majd. 

Kásler szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt fog kapni a hazafias nevelés, már egészen fiatal kortól kezdve. "Már az óvodában, majd az iskolában is láthatnak a gyerekek ezért például kisfilmeket, filmsorozatokat Kinizsi Pálról, Toldi Miklósról, Hunyadi Jánosról vagy a magyar szentekről. Ezekkel, a magyar népmesékből, a magyar versekből vagy népdalokból álló sorozatokkal a nemzeti identitásukat szeretnénk erősíteni, miközben olyan példaértékű tulajdonságokat mutatunk be, mint az emberi tisztesség, viselkedésforma, a család és a hazaszeretet, a bátorság, a hősiesség."

Később azt mondta, "több államtitkárság és számos szakember bevonásával komplex óvodai program kialakítását kezdeményeztem és irányítok". A programban az identitáspolitika mellett gyakorlatiasabb témák is szerepelnek: "A programban szerepel a különösen magas cukortartalmú ételek és italok, a magas szénhidrát-, só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása."