Erzsébet
1 °C
4 °C

Elutasította a törvényszék Hernádi kiadatását

DSC 1441
2018.08.23. 15:05 Módosítva: 2018-08-23 15:48:11

Elutasította a Fővárosi Törvényszék azt a horvát kérelmet, mellyel Hernádi Zsolt MOL-vezér kiadatását kezdeményezték a náluk folyó vesztegetési ügyben.

A hosszú indokolás szerint, amelyben az eddigi összes végzést, horvát döntéseket is felsorolt a bíró, ezek mind azt erősítették, hogy

Hernádi Zsolt átadása esetén nem látják biztosítottnak, hogy megkapná a tisztességes eljáráshoz való jogot.

A bíró egyebek mellett arra a horvát alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, ami ugyanebben az ügyben a volt horvát miniszterelnök, Sanader kapcsán született: a horvát bíróság börtönre ítélte a politikust vesztegetés miatt, az alkotmánybíróság aztán megsemmisítette ezt a döntést, és új eljárást írt ki azzal az indoklással, hogy Sanader nem kapta meg a tisztességes eljárást, sőt, a horvát bíró médiában tett nyilatkozataiból kiolvasható volt, hogy nem fog függetlenül dönteni.

Ha a horvátok saját állampolgárukkal szemben nem biztosítottak tisztességes eljáráshoz való jogot, akkor nem elvárható, hogy magyar állampolgárral szemben megtennék, mondta a magyar bíró. Nehéz vélelmezni, hogy pártatlanul, csak a bűncselekményre koncentrálva biztosítanák a tiszta eljáráshoz való jogát, tette hozzá.

Ez volt a döntés elsődleges oka. A másodlagos, hogy Magyarországon volt már ebben az ügyben büntetőeljárás Hernádi ellen, azt jogerősen megszüntették. Ráadásul a horvátok 2014-ben az ENSZ kereskedelmi bíróságához fordultak, hogy az INA megvételét vesztegetésre hivatkozva érvénytelenítsék, annak az ügynek is az lett a vége, hogy nem bizonyított a vesztegetés.

A mostani határozat ellen sem az ügyészség, sem Hernádi nem fellebbezett.

Az elfogatóparancs megsemmisítését ez azonban nem jelenti, csak azt, hogy a kiadatás nem végrehajtható. Hernádi ügyvédje azt mondta, bízik benne, hogy a horvátok nem fogják azt csinálni, hogy újra és újra kiadják az elfogatóparancsot. Reméli, ez az ügy végét jelenti. 

Titokzatos közlemény

A mai tárgyalás előzménye, hogy rövid, titokzatos levelet küldött 14:06 perckor a Fővárosi Törvényszék a sajtónak azzal a szöveggel, hogy

14:00 órakor kezdik tárgyalni annak a férfinak az átadási ügyét, aki ellen a horvát hatóságok bocsátottak ki európai elfogatóparancsot egy vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban.

A sajtó egy ilyen esetről tud, az Hernádi Zsolté, de érdekes módon a késve kiküldött közleményben sem az ügyét, sem a nevének monogramját nem közölték.

Kollégánk a Fővárosi Törvényszéken a tárgyalási jegyzékben azonban már kiírva látta meg Hernádi nevét.

A horvátok kérték

A tárgyalást azért kellett kitűzni, mert a horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot. Az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A luxemburgi testület ítéletét követően a horvát sajtó úgy értelmezte a döntést, hogy Magyarországnak ki kell adnia Hernádi Zsoltot Horvátországnak.

A hosszúra nyúlt ügy vélhetően csak az előzményeivel érthető meg.

Miután 2009-ben Horvátországban megbukott Ivo Sanader miniszterelnök, saját párttársainak regnálása idején többféle ügyben is perbe fogták, többek között azzal is megvádolták, hogy a magyar Mol megvesztegette, amikor irányítási jogokat szerzett abban a horvát INA olajvállalatban, amelyet a Mol együtt birtokolt a horvát állammal. A Mol és Sanader tagadta a vádakat, de a Horvátországban indult büntetőeljárás során Horvátország európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen.

Magyarország ezt nem teljesítette, hanem az elfogatási parancsot feljelentésnek értelmezte és a magyar Központi Nyomozó Főügyészség megvizsgálta az állítólagos bűncselekményt, de nem talált bűncselekményre utaló jelet.

HERNÁDIT TEHÁT NEM ADTA KI MAGYARORSZÁG, AMIT HORVÁTORSZÁG NEMZETKÖZI JOGI FÓRUMOKON IS SÉRELMEZETT.

Az Európai Unió Bírósága ezek után rögzítette, hogy az érintett tagország (jelen esetben Magyarország) nem tagadhatta volna meg az elfogási kérést azon az alapon, hogy ő az esetet kivizsgálta, ha az érintett állampolgárt csak tanúként hallgatta meg az ismeretlen tettes ellen zajló eljárásban. Ezzel a horvátok bár látszólag győztek, hiszen ők kérték a bíróság állásfoglalását, a jogi helyzet ennél sokkal összetettebb, mert amíg ez a vizsgálat zajlott, sokat változott a helyzet, és eddig szinte minden fronton Horvátország áll vesztésre.

A Sanader-per

Ivo Sanader ellen anno még az USKOK (horvát korrupciót üldöző ügyészség) fogalmazott meg vádakat, amely a Mol-Sanader korrupciós vád tekintetében egy Robert Ježić nevű, Horvátországban az INA-Mol ügytől függetlenül is kétes hírű oligarcha vallomására alapult.

Robert Ježić részt vett egy tagadhatatlanul zavaros nemzetközi pénzügyi tranzakcióban ciprusi és svájci cégek között, és mint vallotta, azt gyanította, hogy az utalások végső soron a Moltól indultak és Sanadert célozták. A vád több sebből vérzett, az utalást indító orosz és magyar üzletember más célokat fogalmazott meg és Ježić maga sem juttatta el a pénzt Sanadernek.

De a horvát bíróság mégis jogerősen bűnösnek ítélte Sanadert, csak aztán a Sanadert elmarasztaló ítélet 2015 nyarán megdőlt, mert a horvát Alkotmánybíróság megsemmisítette azt és a Sanader-per teljesen elölről fog újraindulni.

Ivo Sanader
Ivo Sanader
Fotó: AFP

Nemzetközi döntések

Nagyobb csapás volt a horvát félnek, hogy három év nemzetközi pereskedés után a horvát állam elveszített egy svájci pert is. A horvátok az UNCITRAL (United Nations Commission a horvátok fordultakon International Trade Law) szabályok szerint működő, genfi nemzetközi választott bírósághoz fordultak, de sportnyelven hat-nullára kikaptak a Moltól, ugyanis

KAPCSOLÓDÓ
Horvátország végképp elbukta a Mol elleni korrupciós ügyet

Horvátország végképp elbukta a Mol elleni korrupciós ügyet

A svájci bíróság volt nekik az utolsó szalmaszál, de az elutasította a kérelmet, még fizethetnek is.

A HAT PONTBA SOROLT KÉRDÉSKÖRÖK MINDEGYIKÉBEN A MAGYAR FÉLNEK ADOTT IGAZAT A SVÁJCI BÍRÓSÁG.

A genfi bíróság többek között kimondta, hogy a Mol nem sértett jogot, Hernádi Zsolt nem vesztegetett, az eljárás tetemes költségeit a horvát félnek kell kifizetnie. Ez a horvátoknak azért fájt különösen, illetve a Molnak azért volt nagy győzelem, mert a bíróság nem bizonyíték hiányáról beszélt, hanem bűncselekmény hiányáról. Emlékeztetőül: ez volt az a fordulópont, amikor Andrej Plenković horvát miniszterelnök gyorsan kijelentette, Horvátország inkább visszavásárolja az INA-t.

DSC 1440
Fotó: Bődey János / Index

Horvátország ekkor rosszul állt, mert a nagy vereség után még azzal is számolnia kell, hogy zajlik egy harmadik eljárás, amelyet Washingtonban a Mol kezdeményezett. A befektetés-védelmi választott bíróságon a Mol a horvát fél szerződésszegései miatt követel egy nagyobb összeget.

KAPCSOLÓDÓ

Újabb részletek derültek ki a Mol-INA-ügyben

Hiteltelen koronatanú, montírozott videó, elfogult bíróság, és egyéb nyalánkságok.

A hosszú jogi adok-kapok folyamán még sok egyéb lépés is történt. Magyarország, illetve a Mol a abban is bízott, hogy amióta a hivatkozott hazai vizsgálat lezajlott, még egyszer perbe fogták a Mol vezetőjét, aki itt már nem tanú, hanem nevesített gyanúsított volt. A magyar fél ugyanis folyamatosan azzal próbálta Hernádit mentesíteni egy zágrábi eljárás alól, hogy magyar eljárásokban próbálta tisztázni az elnök-vezérigazgató szerepét.

A nagy trükk

Ennél az újabb hazai eljárásnál Bánhegyi Ilona magánszemély egy pótmagánvádas eljárásban kifejezetten megnevezte Hernádi Zsoltot, mint lehetséges elkövetőt, és arra kérte a magyar bíróságot, hogy vizsgálja ki, okozott-e a részvényeseknek kárt az elnök-vezérigazgató horvátországi ténykedése. A cél az lehetett, hogy a magyar bíróság mentse fel a Mol-vezért, aki ezek után elmondhatja, hogy már nem csak tanúként hallgatták meg, de nevesített gyanúsítottként is vizsgálta az ügyét egy uniós (magyar) bíróság.

Vagyis ez a feljelentés valójában Hernádi érdekeit szolgálta, Bánhegyi Ilona magánszemély korábban éppen a Mol jogi igazgatója volt, bizonyára a felmentés kicsikarásáért perelt. A különös történet másik speciális aktualitása, hogy nem régen a Mol bejelentette, hogy az MFB Invest és az EXIM állami szereplőkkel karöltve összesen 100 millió eurót fektet be egy Lead Ventures nevű kockázati tőkealap-kezelő cég hazai és külföldi vállalkozásokba fektető alapjaiba. A Lead Venturest vezető Galácz Ábel történetesen Bánhegyi Ilona férje, ami azért jól jelzi, hogy a magánvád ellenére aligha romlott meg a Mol vezetőinek és a vádlónak a viszonya.

(Borítókép:  Hernádi Zsolt a bíróság épületében - fotó: Bődey János / Index)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?