Jusztina
1 °C
16 °C

Összevont természettudomány tantárgy? Garantált a tiltakozás

D  US20150127008
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) korábbi sajtóértesülésekkel szemben mégsem szünteti meg az önálló fizikát, kémiát, biológiát, a tantárgyösszevonás csak lehetőség marad. Bár a tantárgyi integráció több szakember szerint előremutató lenne, a tanárok általában nagyon utálják a gondolatát is, nem kétséges, hogy a NAT kidolgozóinak erős politikai és szakmai lobbik között kellett kompromisszumos megoldásra jutniuk. Félelmek és lehetőségek, pró és kontra érvek a tantárgyösszevonással kapcsolatban.

Hosszú ideje újra és újra előjön az oktatási reformelképzelések között, hogy angolszász mintára össze kellene vonni egy tantárggyá a biológiát, a kémiát és fizikát, esetleg a földrajzot is. Úgy lehetett tudni, hogy a 2019-től érvényes új Nemzeti alaptanterv most ezt valóban megvalósítja. Néhány napja a Hvg.hu írta meg, hogy ez lehet a magyar közoktatásnak a következő évekre új irányt szabó NAT egyik újdonsága: a 7–8. osztályban közös természettudományos tárgyba vonnák össze a biológiát, a kémiát és a fizikát. Pénteken aztán nyilvánosságra hozták a NAT szakmai koncepcióját, és ebben azt látni, hogy csak egy lehetőségről van szó. Eszerint alapesetben maradnak az eddigi külön tantárgyak, összevont természettudomány 7–8.-ban csak azokban az iskolákban lesz, ahol külön csinálnak egy erre szolgáló helyi tantervet.

Hogy a Hvg.hu tudta-e rosszul, vagy időközben átírták a koncepciót, biztosan nem tudni. Az is lehet, hogy a sajtószivárogtatás éppen arra volt jó, hogy kicsit előteszteljék a közvéleményt. Azt, hogy az új NAT-tal kapcsolatban nincsen konszenzus, Gulyás Gergely tette világossá. A miniszter a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy a jelenlegi formájában biztos nem fog életbe lépni a tervezet, és szerinte komoly változtatásokra van szükség többek között a történelemre, irodalomra, természettudományokra vonatkozó elképzeléseknél. Hogy időközben jelentősen megváltozhatott a szöveg, az éppen a természettudományos fejezetből is valószínűsíthető: ez kicsit olyan, mintha utólag írták volna át egy kompromisszumos, de így nem túl koherens változatra.

De mi lenne a jó megoldás?

Természet van, nem fizika, kémia és biológia

Az iskolák által választható lehetőség, hogy 7–8.-ban vonják össze a kémiát, fizikát, bioszt (a földrajznak sikerült még idejében kilobbiznia magát). Ahol tehát így tesznek, ott az általános iskolában egyáltalán nem tanítanák ezeket a tárgyakat önállóan.

A tantárgyösszevonás ugyan szembemegy a magyar közoktatás fő hagyományával, de azért elég régi törekvésről van szó. Ez már a 19. század végén felmerült Németországban, aztán a hatvanas-hetvenes évek táján lett igazán nagy jelentősége a világban. Sok országban ekkor csinálták meg a valóban integrált, komplex természettudományos oktatást – Amerikában például a Szputnyik-sokk hatására, a hidegháborús lemaradástól való félelemben erősítették meg a természettudományos oktatást.

Azóta is mindenekelőtt az angolszász országokban jellemző ez a rendszer. Ott az egységes science tárgy az alap, ezt gyakran emlegetik nálunk is irányadó példaként. Európában azért nem ez a jellemző: 27 ország közül mindössze ötben tanítják összevontan ezeket a tárgyakat, öt országban pedig vannak ilyen választható kurzusok.

Magyarországon a hetvenes-nyolcvanas években jelentek meg ebbe az irányba mutató kezdeményezések (ezek elsősorban Marx György nevéhez fűződnek), de az integrált természettudományos tárgy csak néhány kísérleti és alternatív iskolában valósult meg. A 2000-es évek végén az akkori szocialista vezetésű oktatási minisztérium próbálta ösztönözni az iskolákat a választható integrált természettudományos oktatásra. Lett is egy ilyen kerettanterv, de ebbe viszonylag kevés iskola vágott bele, aztán meg 2010 után jött a Klik-rendszer.

A kiindulópont, hogy a természet egységes megismerése az oktatásban nagy előnyökkel jár. A gyerekek előzetes ismeretei ugyanis nem szakadnak szét fizikára, kémiára, biológiára, ezért a megismerésnek is ebből kell kiindulnia. Ez a három tantárgy a földrajzzal együtt nálunk valóban nagyon szétszórja a természettudományos ismereteket

– mondta érdeklődésünkre Nahalka István oktatáskutató, a természettudományos nevelés szakértője. Nahalka elviekben egyetért „az integrált természettudományos oktatás óvatos és szakszerű bevezetésével”, de attól tart, hogy a valós problémák megoldása helyett a gyakorlatban ugyanúgy keresztülverhetik a rendszeren a most tervezett reformot, hogy a szakképzésen is tették.

Rosszul sikerült kísérlet 

A szakközépiskolákról szakgimnáziumokká átkeresztelt iskolákban 2016 szeptemberétől gyúrták egybe a kémiát, a földrajzot, a biológiát és a fizikát. A komplex természettudományos tantárgyat a diákok ott heti 3 órában tanulják, de csak egyetlen évfolyamon, 9. osztályban. Az új tantárgy elvileg a szakmát tanuló diákok tehermentesítésére jött létre, de a komplex tantárgy bevezetését elég nagy káosz övezte. A tantervek csak az utolsó pillanatban készültek el, tankönyvek pedig egyáltalán nem voltak. Az Emmi alá tartozó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fél évvel később elvégzett felmérése is lesújtó képet adott a helyzetről. Mint kiderült, a tanárok nagy része nehezen boldogult a feladattal.

Bár az új tantárgy lényege épp az lett volna, hogy egyes jelenségeknél egyszerre vizsgálják azok különböző vonatkozásait, a gyakorlatban ebből a legtöbb helyen az lett, hogy a tanárok szétosztották a témát: a diákok bizonyos órákon kémiát, máson fizikát, megint máson pedig biológiát tanultak, azaz az integráció nem valósult meg.

Uborkasaláta és János vitéz a természettudományos érettségin

Hogy a tényleges, nem elszabotált integrációnak milyen előnyei lehetnek, azt egy-két érettségi feladattal lehet szemléltetni. A NAT ugyanis eddig is lehetőséget adott egy komplex természettudomány tantárgyra, csak éppen ez kevés iskolában van, és még kevesebb diák választja, hogy ebből érettségizzen, hiszen ennek az anyagmennyisége nagyobb, mint egy önálló tárgynak.

De nézzük meg, milyen kérdések szerepeltek például az idei középszintű természettudomány tantárgy érettségijén.

  • A diákoknak az egyik feladatban el kellett olvasniuk az uborkasaláta készítésének rövid receptjét (ecet, só, víz, cukor), majd a szöveg alapján meg kellett nevezniük molekulákat vagy szilárd állapotban is ionokból álló vegyületet. Meg kellett válaszolniuk, mi magyarázza az ecet savasságát, megnevezni a savas ízt okozó iont, és ki kellett egészíteniük egy szöveget a megfelelő kifejezésekkel arról is, hogy az uborka sejthártyái féligáteresztő hártyaként működnek, azaz alkalmazniuk kellett az ozmózis vagy a hidrolízis fogalmát.
  • Egy másik feladatban a János vitézből azt a részletet kellett elolvasniuk a diákoknak, amely a huszárok átkeléséről szól India magas hegyvidékén. Itt olyan kérdések szerepeltek, hogy nagyobb tengerszint feletti magasságon miért van hidegebb (ellentétben azzal, amit Petőfi írt), milyen a levegő sűrűsége, hogy képződik a felhő, és a magas hegyeken milyen veszélyt jelent az erős ultraibolya-sugárzás, a verejtékezés pedig miért hűti az ember szervezetét. Földrajzi, fizikai, biológiai ismeretek együttes alkalmazására van tehát szükség.

Azt, hogy a magyar diákok nagyon nem ehhez a gondolkodásmódhoz szoktak, jól mutatják a PISA-felmérések. Ott ugyanis a felmérésben részt vevő 15 éves diákok nem kémia vagy biológia tantárgyból kapnak kérdéseket, hanem olyan komplex feladatokat kell megoldaniuk, amelyekben egyszerre kell használni a különböző reáltárgyak óráin tanultakat. Árulkodó, hogy a háromévente elvégzett nemzetközi felmérésben folyamatosan romlik a magyar diákok teljesítménye természettudományból.

Természettudomány mindenkinek

Így tanítanak science-t az AKG-ban

Főként alternatív iskolákban van ma a Nyugat-Európában és angolszász országokban több helyen alkalmazott science tantárgynak megfelelő komplex természettudomány oktatás. Nádori Gergely, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) tanára, a Tanárblog szerzője az Indexnek azt mondta: az AKG-ban már legalább 15 éve összevontan oktatják a természettudományos tantárgyakat a 10. évfolyamig. A diákok az utolsó két évben tanulják külön a kémiát, a fizikát és a biológiát.

A diákoknak három hétig mindennap van legalább két természettudomány-órájuk, a következő háromhetes ciklusban viszont más tantárgyakkal foglalkoznak behatóbban. Ezt úgy sikerült megoldani, hogy egy biológia–földrajz és egy fizika–kémia szakos tanár egymást váltva tartja az órákat, és menet közben is folyamatosan konzultálnak egymással. Nádori szerint a komplex oktatás nagy kihívás a tanároknak, így nem is sokan vállalkoznak erre a feladatra.

Ezeken az órákon jelenségalapú oktatás folyik. A víz, a mozgás vagy az energia különböző vetületeit vizsgálják különböző aspektusokból. Amikor a vízzel foglalkoznak, akkor megtanulják a víz fizikai tulajdonságait, kémiai felépítését vagy a tengerek és folyók élővilágát. Fontos része az oktatásnak, hogy a diákok aktívan vegyenek részt a folyamatban, így például mindenki hoz valamilyen vizet tóból, folyóból, pocsolyából, majd ezeket mikroszkóp alatt is megvizsgálják.

„A pedagógiában az a lényeg, hogy a tanulásnak kézzelfogható eredménye legyen" – vallja Nádori Gergely, ezért a diákoknak egy ilyen háromhetes ciklus végére valamilyen munkát kell elkészíteniük a témában, például előadást, tudományos cikket, kutatási tervet, tablót, prezentációt. Tapasztalataik szerint így azokban a diákokban is sikerül kialakítani egyfajta természettudományos attitűdöt, komplexebb gondolkodásmódot, akik későbbi életükben egyáltalán nem ezzel akarnak foglalkozni.

Az integrált természettudományos oktatás melletti fő érvek tehát:

  • Gyakorlatiasabb megközelítést tesz lehetővé, ha a diákok egyszerre tanulják meg egy jelenség kémiai, fizikai, biológiai vagy földrajzi aspektusait, és az összefüggések is jobban érthetővé válnak.  
  • A tananyag összevonása vonzóbbá teheti a természettudományokat azoknak, akik nem akarnak elmélyedni a kémia, a fizika vagy a biológia világában, márpedig a többség ilyen.
  • Elképzelhető, hogy lehetővé teszi a tanulói terhek csökkentését. A terhek ugyanis azért nőttek nagyra, mert a Nemzeti alaptantervbe minden tantárgy képviselője igyekezett belezsúfolni mindent. Ez aztán a tanárokat is leterhelte: a túl nagy anyagmennyiséget lehetetlen értelmesen letanítani. A tanár is csak végigdarálja az anyagot, amiből nem sok minden marad meg a diák fejében.
  • Kevesebb tanárra van szükség hozzá. Sokak szerint az oktatási kormányzatnak éppen ez lehet a fő motivációja az összevont tantárgy bevezetésénél. Főleg vidéken és kisebb településeken ma már ugyanis egyre nehezebb kémia, fizika vagy biológia szakos szaktanárt találni, és biztosítani nekik a megfelelő minimális óraszámot.

Ez utóbbi pont lehet ugyanakkor a legnagyobb probléma is.

Ezt a tantárgyat ugyanis csak úgy lenne értelme összevontan tanítani, ha a tanár és a diák fejében valóban megvalósulna a kémia, a fizika és a biológia integrációja. Ehhez erre alkalmas tanárokra és megfelelő tanárképzésre lenne szükség, „természettudományos” tanárok azonban nálunk nincsenek, és ha meg is reformálják a tanárképzést, legalább hat év, mire kikerülnek az első új diplomások.

Kérdés, hogy a gyakorlatban akkor kik tanítanák az összevont tantárgyat: vagy nem kötnék ezentúl szakirányú végzettséghez a tanítást, vagy pedig a tanárok ugyanúgy felosztanák egymás között a tantárgyi modulokat, ahogy azt kollégáik a szakgimnáziumokban teszik. Ebben az esetben a diákok ugyanúgy elszigetelten tanulnák a különböző anyagokat egy tantárgy keretében, ráadásul sok helyen ezt csak úgy tudnák megoldani, hogy a szakos tanárok egymást váltogatják az órákon. Ebből túl sok jó biztos nem, valódi integráció pedig még kevésbé jönne ki.

„Nagyon félek, hogy a magyar pedagógusok a múltbéli tervekhez hasonlóan most is gyűlölni fogják az integrációt. Ők elképzelhetetlennek tartják, hogy átképezzék őket.

Az ellenérzésekkel összefügg, hogy még mindig a tudományt akarják megtanítani a gyerekeknek, pedig a világ ezen évtizedekkel ezelőtt túljutott. A magyar oktatás rettenetesen tudománycentrikus

– fogalmaz Nahalka István, aki szerint az is lehetséges út lenne, és jobban illeszkedne a magyar hagyományokhoz, ha a hagyományos tantárgyak megszüntetése helyett olyan tantervi megoldásokat vezetnének be, amelyek feloldanák a mai merev határokat: ha a kémiatanár például a vízről tanít, ott előkerül a H2O fizikája és az életben játszott szerepe is.

A fizika uralma

Nem csak a tanári konzervativizmus szól a tantárgyi integráció ellen. Pléh Csaba, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke szerint a magyar közegben valójában mindig a fizika uralma lengte körül a hasonló elgondolásokat a többi természettudomány fölött. 

Az egységes természettudományos tárgy koncepciójának a fő problémája, hogy elveszi a diákokból a változatos természet iránti érdeklődést. A fizika egységessége fontos, de a biológia háttérbe szorítása fenyegető

– mondta a kognitív pszichológus az Indexnek.

Pléh Csaba szerint fontos, hogy továbbra is legyen külön szegmense az élővilágnak a tananyagban, a biológia ugyanis teljesen más szemléletet igényel, mint az egyetemes természettudomány. Ő attól is tart, hogy az integrációs terv mögött az a hit áll, hogy csökkenteni kell a tudomány szerepét az oktatáson belül. „Szerintem inkább növelni kellene a tudomány szerepét. Nem hiszem, hogy a tantárgyi integráció lenne a jó út” – fogalmazott.

A tantárgyi struktúra megváltoztatása mindig komoly feszültségekkel jár az oktatási rendszerben, ehhez képest a NAT koncepciója akár értelmes kompromisszumnak is tekinthető: lehetőséget ad az iskoláknak, hogy átálljanak az egységes természettudományos tárgyra, de ezt nem teszi kötelezővé. Mindenesetre ha valóban lesz ilyen opció, gyorsan meg kellene reformálni a tanárképzést is, hogy legalább hat év múlva legyenek friss diplomás természettudományos tanárok Magyarországon – most ugyanis nincs egy sem.

Azt ezzel együtt sem lehet megmondani, hogy a tantárgyösszevonás mennyit javítana az egyre siralmasabb magyar természettudományos oktatás helyzetén. Biztosan nem ez a magyar közoktatás szent grálja, de ha nem a valódi reformok elalibizésére szolgál, még akár valami jó is kisülhet belőle – ha a tanári ellenállás és a politika nem abortálja nagyon gyorsan.

(Borítókép: Kilencedikes diákok kísérletet végeznek a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium természettudományi laboratóriumában 2015. január 27-én. Fotó: MTI/Ujvári Sándor)