Albert, Lipót
3 °C
12 °C

Egyre több nő vonzódik a jobboldali pártokhoz

D NOE20180711004
2018.09.04. 14:05
Egyre több európai nő támogatja a jobboldali pártokat, és ők gyakran férfi társaiknál is radikálisabbak, derült ki a Friedrich Ebert Alapítvány kutatásából. A szélsőjobboldali pártok tipikus támogatóit sokan dühös fehér férfiakként képzelik el, mégis hat európai ország, köztük Magyarország vizsgálata alapján a német szociáldemokrata párthoz kötődő Friedrich Ebert Alapítvány kutatása állítja: egyre több nő van köztük.

A kutatásban megvizsgált országok jobboldali, szélsőjobboldali pártjai azzal szereznek egyre több és több női szavazót, hogy a családdal, anyasággal kapcsolatos jóléti szolgáltatások feljavítását ígérik, mondta a DW.com-nak Elisa Gutsche, a kutatási jelentés szerkesztője.

„Ezek a pártok állítják, hogy megemelik a gyerekek után járó kifizetéseket, és támogatják a családfenntartáshoz szükséges kedvezményeket”

– mondja Gutsche. A lengyel PiS párt például bevezette, hogy minden kétgyerekes családnak gyerekenként havi körülbelül 40 ezer forint juttatás jár, a gyerekek 18 éves koráig. Németországban a menedékkérőkkel szembeni nyitottság ellenében az AfD a gyerekvállalással szembeni nyitottság politikáját hirdette meg, a jelentés szerint sok nő azért is fordult a populista párt felé, mert attól tart, hogy országa nyugdíjrendszere összeomolhat.

A jelentés Németország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Svédország és Magyarország szélsőjobboldali és jobboldali populista pártjait és szavazóit vizsgálva jutott arra, hogy a nők körében erősödik a jobboldali pártok támogatása.

A magyar helyzet némileg kivételes a többi vizsgált országhoz képest, de még Magyarországon is több a nő a Fidesz-szavazók között mint a férfi. A Medián adatai alapján 2018-ban a Fidesz-szavazók között 57 százalék volt a nők aránya, míg a Jobbik-szavazóknál 38. (A Medián 3000 fős személyes felmérése szerint a választást megelőző két és fél napon.) Lengyelországban is több nő szavazott a kormánypárti jobboldali PiS pártra a 2015-ös választásokon, mint férfi, Kelet-Németországban pedig a nők 17 százaléka voksolt az AfD-re tavaly. Habár a német AfD-t a jelentés szélsőjobboldali pártnak címkézi, a Fideszt pedig jobboldali populistának, a két párt szélsőséges bevándorlóellenes retorikája nem különbözik érdemben.

A magyar nők is jobbra el?

Ugyan a magyar nők nem szavaznak tömegesen a szélsőjobboldali Jobbikra, itthon nem is radikalizálódnak annyira, mint máshol, de a kutatásban résztvevő magyar szociológus, Félix Anikó szerint mégsem teljesen más a magyar helyzet, mint a többi európai országé.

"A nők szélsőjobboldali részvételének témaköre sokáig nem volt benne a köztudatban, a “dühös fehér férfi mítosza” egyszerű magyarázatul szolgált, hiszen valóban többségben voltak és legtöbbször vannak ezeknek a mozgalmaknak a támogatói és vezetői között is a férfiak. De ez a leegyszerűsítő álláspont nem is vette számításba, hogy a nők is képesek radikalizálódni" – fogalmaz Félix.

"Itt természetesen nem csupán a szélsőjobboldali radikalizációról beszélünk, hanem akár a szélsőbaloldali vagy az iszlám extrémista radikalizációról is, de a nyugat-európai szélsőjobb támogató nők arányában valóban történt változás. Azokban az országokban, ahol a szélsőjobboldal bevándorlóellenes retorikája több módon is megszólította a nőket: egyrészt leegyszerűsítő módon szembeállította a nők „kivívott” jogait (ugyanígy a homoszexuálisok jogait) a bevándorló, többségében muszlim népességben a nők és melegek státuszával, és ezzel indokolták a bevándorlóellenes politikájukat. Másrészt a nőket mint potenciálisan veszélyeztetett státuszú csoportot állították be, szintén a bevándorló népességgel szemben" – mondja a szociológus.

Így az, hogy Magyarországon még nem látszik élesen a nők eltolódása a jobboldali pártok felé,  Félix Anikó szerint részben amiatt van, hogy a bevándorlás központi témaként csak 2015 óta képezi markánsan a pártok retorikájának tárgyát, így azóta kevesebb nőt sikerült megszólítaniuk.

Több olyan szélsőjobboldali szervezet létezik itthon, ami nem pártként működik (például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, ahol vannak női tagok vagy a hajdani Magyar Gárda és utódszervezetei, ahol szintén voltak női tagok, aktivisták), az ő körükben a női támogatók arányát a kutató szerint nem lehet pontosan mérni. "Kvalitatív vizsgálatokból azonban tudjuk, hogy a legtöbb szervezetnél megjelenik a férfitöbblet, de például a Jobbik köré kiépült és sok évig virágzó szubkultúrában a nőknek fontos szerep jutott a toborzásban, mozgósításban, még ha ez nem is volt egyértelműen lefordítható szavazatokra. Ebben az értelemben is beillik a magyar példa a nemzetközi trendekbe, ahol szintén ilyen szerepkörökben fordulnak elő nők relatíve nagy számban a szélsőjobboldalon. Ők a szervezetek láthatatlan motorjai sok esetben" – állítja Félix Anikó.

Dísznők a pártokban

A Friedrich Ebert-jelentés szerzői a hat ország jobboldali pártjaiban dolgozó női politikusok szerepvállalásait is megvizsgálták, és az derült ki, hogy szembetűnően kevés politikusnő van ezekben a szervezetekben. A német AfD-ben 92 parlamenti képviselőből tíz nő van, a Fideszben a 133 fős frakcióban mindössze 9 nő ül. Ugyanakkor szélsőjobbos vezetői pozíciókban több országban is találhatunk politikusnőket: a német AfD-ben Alice Weidel, Franciaországban Marine Le Pen vagy Lengyelországban a korábbi miniszterelnök, Beata Szydlo. Magyarországon a közelmúltig Dúró Dóra volt a Jobbik frakcióvezető-helyettese, június óta pedig a nemzeti radikális Mi Hazánk Mozgalom tagja. Morvai Krisztina a Jobbik által jelölt EP-képviselő volt közel tíz évig, amíg 2018-ban vissza nem hívták posztjáról.

„A vezető politikusnők a pártoknak nyitott, modern megjelenést kölcsönözhetnek és ezáltal vonzóbbá teszik pártjaikat a női szavazók előtt. De valójában ezek egyáltalán nem progresszív pártok, és nincs valós nemi egyenlőség” – mondja a DW-nek Gutsche. Magyarországon ez a jelenség nem jellemző, a Fideszben egyetlen női miniszter sincs. Novák Katalin családügyi államtitkár a legmagasabb pozíciót birtokló nő.

„Magyarországon a nők politikai részvétele szélsőségesen alacsony, és ez a helyzet minden parlamenti párt esetében fennáll. A jobboldali pártok tisztségviselői között még az átlagosnál is alacsonyabb a nők jelenléte. (...) A Fidesz- KDNP kormányban nincs női miniszter, ugyanakkor a kormányzó pártok színeiben lett Járóka Lívia az Európai Parlament alelnöke, az EP első roma női alelnöke” – írta Félix Anikó szociológus, a jelentés magyarországi fejezetének szerzője.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a nők körében jobban erősödnek az idegenellenes és iszlamofób attitűdök, mint a férfiak körében. Félix Anikó az Indexnek azt mondta, a kutatásban elemzett attitűdvizsgálatok azt mutatták, hogy megint csak a közhiedelemmel ellentétben nincs különbség a férfiak és nők között e tekintetben, sőt, néha a nők magasabb idegenellenes értékeket is mutatnak.

Elisa Gutsche kutatásvezető szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a nők a társadalmi langlétrán a férfiak mögött helyezkednek el, rosszabbul fizetett munkakörökben dolgoznak és az időskori szegénység is jobban veszélyezteti őket. Így aztán sokkal inkább kerülnek versenyhelyzetbe a munkaerőpiacon a menedékkérőkkel és bevándorlókkal.

(Borítókép: Duró Dóra országgyűlési képviselő, a Mi Hazánk mozgalom egyik alapítója a Romániában terrorizmusért elítélt kézdivásárhelyi székely fiatalok szabadon bocsátását tüntet  Románia budapesti nagykövetsége előtt 2018. július 11-én. Fotó: Bruzák Noémi/MTI)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?