Tovább erősödött a bevándorlásellenes párt Svédországban
További Belföld cikkek
- Fordulat történt a váci uszodában elrejtett kamera ügyében
- Putyin háborújában a gyerekek játékait is gyilkolásra tuningolják
- Grammy-díjas hegedűművész, budai disznótoros és Frida Kahlo – izgalmas lesz a hétvége a fővárosban
- Egy Habony Árpád nevével összefüggésbe hozható cégnek is elővásárlási joga van Rákosrendezőre
- Terrorcselekmény elkövetésével fenyegetőzött egy férfi Békés vármegyében
- A svédországi választásokon ugyan a kormányzó Szociáldemokrata Párt kapta a legtöbb szavazatot, de sokat veszített népszerűségéből, és több mint száz éve nem ért el ilyen rossz eredményt.
- A bevándorlásellenes Svéd Demokraták továbbra is a harmadik legerősebb párt. Támogatottságuk a négy évvel ezelőttihez képest 4,6 százalékkal emelkedett.
- Nehéz lesz kormányt alakítani Svédországban.
A svédországi parlamenti választások eredményének 96 százalékos feldolgozottsága alapján a kisebbségben kormányzó Szociáldemokrata Párt kapta a legtöbb szavazatot.
Stefan Löfven kormányfő pártja azonban veszített népszerűségéből, történelmi mélypontra került, több mint száz éve nem ért el ilyen rossz eredményt.
Az 1889-ben alapított pártnak csak működése első éveiben, és legutoljára az 1911-es választáson volt ilyen alacsony a támogatottsága.
Csökkent a kormánykoalícióban részt vevő Zöld Párt és az ellenzék fő erejét alkotó Mérsékelt Párt támogatottsága is. A jobboldali ellenzéki blokkon belüli kisebb pártok, így a Kereszténydemokrata Párt és a Centrum Párt több szavazatot kapott, mint a négy évvel ezelőtti választáson. Ugyanez igaz a Baloldal Pártra is, amely eddig ellenzékből támogatta a kisebbségi kormányt.
A bevándorlásellenes Svéd Demokraták négy éve 12,9 százalékot kaptak, most 4,6 százalékkal tovább növelték erejüket.
Ugyan voltak olyan előrejelzések, amelyek szerint ez a párt lesz a második legnagyobb erő a svéd parlamentben, de ezt nem sikerült elérniük.
A választási eredmények alapján nehéz lesz az újabb kormányalakítás Svédországban. A Svéd Demokratákkal egyik politikai erő sem akar együttműködni. A baloldali és a jobboldali blokk is csak kisebbségi kormányt tud alakítani.
A svéd politikában nincs hagyománya a nagykoalíciónak, most pedig különösen nem várható ez a megoldás, hiszen ez ellenzékben tovább erősítené a Svéd Demokratákat.
A választáson Svédországot 2014 óta kisebbségben kormányozta a Szociáldemokrata Párt és a Zöld Párt. A kormányt kívülről támogatta a szélsőbaloldali Baloldali Párt. Az ellenzéket a Mérsékelt Párt körüli jobbközép szövetség (Centrum Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok) alkották. Jelenleg így néznek ki a két blokk és a Svéd Demokraták közötti erőviszonyok.
Az 1988-ban, alapított Svéd Demokrata Párt eredetileg neonáci ideológiák mentén szerveződött, később a bevándorlást és az EU-ból való kilépést tette meg fő témájává. A párt 2005-től Jimme Åkesson vezetésével egyre inkább elhagyta a túlságosan radikális elemeket. 2010-re 5,7 százalékkal sikerült bejutniuk a parlamentbe, négy éve már 12,9 százalékot értek el. Most ismét közel 5 százalékkal növelték támogatottságukat.
Svédországban is társadalmi és politikai feszültséget okozott, hogy a 2015-ös migrációs válság alatt 163 ezren érkeztek a tízmilliós országba, az elmúlt hat évben pedig összesen 400 ezer menekültkérelmet nyújtottak be. A liberalizmusáról, nyitottságáról híres ország végül arra kényszerült, hogy lezárja határait. A migrációval kapcsolatos pozitív és negatív tapasztalatokról ott élő magyarok is meséltek az Indexnek.
Azóta a baloldali kormány több szigorítást vezetett be menekültügyben: fokozták a kitoloncolásokat, megnehezítették a családegyesítéseket. A skandináv országnak azóta számos problémával kellett szembesülnie: néhány város külső negyedében szabályos no-go zónák alakultak ki, helyi bandák összecsapásai okoztak feszültséget, de a kampányban előkerült a gyerekházasságok kérdése is. Ezeket az ügyeket leginkább a populista-bevándorlásellenes Svéd Demokraták lovagolta meg.