Török Gábor: Kádárral és Horthyval szemben is nagyobb ellenerő volt a rendszerben

2018.09.16. 11:58

Török Gábor szerint Orbán Európa sorsát befolyásoló politikus lett, a nemzetállami-szuverenista gondolkodás egyfajta szimbóluma a kontinensen - nyilatkozta a HVG-nek. 

A politológus több témában is kifejtette a véleményét, elmondta például, hogy egyik jövő évi választásnak sincs belpolitikai tétje, mert "az ellenzék sem ambíciójában, sem képességeiben és lehetőségeiben nem veszélyeztetheti 2019-ben a kormány hatalmát".

A felvetésre, hogy Budapesten összefogással verhetőnek tűnik a Fidesz, azt válaszolta, hogy ez csak kockás papíron tűnik így, valójában a kormánypártnak minden erőforrása megvan ennek megakadályozására. 

Az egyik a kétharmad, amivel, ha szükséges, akár az utolsó pillanatban úgy szabhatja át a választás feltételeit, ahogy számára kedvező. A másik, még ennél is fontosabb erőforrása pedig maga az ellenzék, amelynek egy része, akár szándékosan, akár nem, azon dolgozik, hogy ne állhasson fel működőképes koalíció a Fidesszel szemben.

Török ismét arról beszélt (ahogy az utolsó Heti Válasz-interjújában is), hogy Orbán hatalmát jelenleg nem veszélyezteti semmi. Beszállt abba a definíciós kérdésbe is, amely a választások után próbálja megmondani, milyen rendszerben is élünk: 

Az orbánizmusnak nincs sajátos intézményi rendszere, ezért is nehéz jól megragadni a lényegét. Nem tudok jobb nevet mondani rá, mint tömegdemokratikus díszletek mögött létrehozott királyság. Ahol egyetlen személy irányítja a tág értelemben vett politikai folyamatokat, nem elsősorban a jog, hanem a karizma, a belé vetett hit és a tőle való félelem segítségével.

Török több meglátása is van Orbán hatalmával kapcsolatban. Az egyik, hogy Orbán nemcsak a politikai, hanem a gazdasági ellenakaratot is le tudta gyengíteni, pedig 2010 előtt a gazdasági élet legfőbb szereplői erősebbek voltak a "mindenkori miniszterelnöknél". A politológus úgy látja, hogy "több, elsősorban belső hatalmi ellenerő volt a Horthy-rendszerben és talán még a Kádár-rendszerben is", mint most. "Az orbánizmus más: erősebb, de törékenyebb. Szabadabb kezet ad most a vezetőjének, de abban a pillanatban véget ér, amikor a király kikerül a képletből".

Török arról is beszélt, hogy el tudja-e képzelni, hogy a szinte teljhatalommal rendelkező Orbán akár választási csalás útján próbáljon meg hatalmon maradni.

A király legitimitása a középkorban Istentől eredt, Orbán XXI. századi királyságáé a választói akaratra hivatkozik. Amíg ez megoldható a tömegdemokrácia keretein belül, márpedig ennek menedzselésében elég kreatív és hatékony az orbánizmus, addig nincs szükség diktatúrára vagy választási csalásra. Amikor pedig már nem, akkor már nem kivitelezhető és nem is lenne igazolható. Orbánnak nem az az ambíciója, hogy diktátorként vonuljon be a magyar történelembe.

Arra a kérdésre, hogy pontosan mi Orbán ambíciója, Török azt válaszolta, hogy őt is ez érdekli a legjobban, de sajnos nincs rá megnyugtató válasza.