Mi az igazság Orbán új háborújában?

D  US20150909030 (1)
2018.09.18. 09:50 Módosítva: 2018.09.18. 11:45
A Sargentini-jelentés elfogadása után Orbán Viktor azonnal új frontot nyitott. Azt állítja, hogy Brüsszel el akarja venni a határvédelem jogát Magyarországtól, és migránsokat engedne be az országba. Ez súlyos csúsztatás. A közös uniós határőrség felállításával a határvédelem magyar kézben maradna, az uniós határőrök csak a magyar hatóságok felügyelete mellett végezhetnének kisegítő feladatokat. Kérdések és válaszok.

A terv az most az, hogy ha Magyarországot nem lehet rászorítani arra, hogy beengedje a migránsokat, akkor el kell tőle venni a határvédelem jogát. Ez történik, és a terv az, hogy Magyarországot meg kell bélyegezni, és a magyar ellenállást meg kell gyengíteni. Mert a következő csata neve, hogy hogyan vegyük el a bevándorlásnak ellenálló országoktól a határőrizet jogát. Nem kevesebbet akarnak, mint hogy a magyar fiaink, rendőrök és katonák, akik védik a határt, akik egyenruhába bújtak, akik esküt tettek és akiknek fontos a hazájuk, ezek helyett az emberek helyett zsoldosokat küldenek ide Brüsszelből, és Brüsszelben mondják meg nekik, hogy hogy kell védeni a magyar határt. És ne legyen illúziónk: be fogják engedni a migránsokat, ha övék a magyar határvédelem.

Ezt mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban, miután ő és kormánya előző nap komoly politikai vereséget és nemzetközi presztízsveszteséget szenvedett a Sargentini-jelentés elfogadásával.

Az Európai Parlament először léptette életbe egy ország ellen a 7-es cikket az Európai Unió alapértékeinek megsértése miatt. 

A súlyos presztízsveszteséget is jelentő kudarcot a magyar kormány kommunikációs eszközökkel próbálja elbagatellizálni, és alternatív valósággal igyekszik megmagyarázni a hazai közönségnek a történteket:

  • nem a kormányt, hanem Magyarországot és a magyar embereket akarják elítélni Brüsszelben (miközben a jelentés a kormány és a magyar közigazgatás által be nem tartott jogállami normákat sorolja fel);
  • csalással szavazták meg a jelentést;
  • a Sargentini-jelentést Soros emberei írták.

A miniszterelnök ezzel együtt már a döntés másnapján igyekezett elfordítani erről a reflektorokat, és gyorsan új frontot nyitott: előállt az uniós határőrizet kérdésével, amely azóta a kormánymédia fő topikja lett.

Kormányzati nyilatkozatok

Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatójaSzó sem lehet arról, hogy Magyarország átadja a határvédelem jogát a bevándorláspárti brüsszeli intézményeknek. A magyar határt csak olyan honvédek és rendőrök védhetik, akik a magyar alaptörvényre esküt tettek, és akik számára Magyarország védelme az első.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója: Van egy új elem a javaslatban, mégpedig az, hogy a határőrizetet akkor is átveszik, ha az adott nemzetállam nem kér segítséget vagy nem járul ehhez hozzá. Ezzel egy nemzetállamnak le kellene mondania a határbiztonságról, határellenőrzésről, arról a jogáról, hogy eldönthesse, kik léphetnek be a területére és kik nem. 

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjeBrüsszel a migrációt nem megállítani, hanem megszervezni akarja, ez adja az aggályaink alapját. A  határőrizet megerősítése önmagában üdvözlendő, az azonban már kevésbé, hogy úgy akarnak Magyarországtól elvonni jogot, hogy az ország közben ellátja ezt a feladatot. Amelyik tagállam meg tudja oldani a saját határvédelmét, és nem kér ehhez segítséget, illetve betartja a schengeni szabályokat, arra az országra ez ne vonatkozzon, hiszen mégiscsak szuverenitási kérdéseket érint. 

Orbán magyarázata szerint ugyanis a Sargentini-jelentés elfedett egy sokkal jelentősebb dolgot (bizonyára ez is egy nemzetközi összeesküvés része): Angela Merkel és Emmanuel Macron a múlt héten megállapodott, és Orbán szerint „ultimátumot intézett” az uniós országokhoz, hogy

elvegye a határőrizet jogát a tagországoktól.

A dolog annyiban aktuális, hogy ez lesz a szerdai salzburgi uniós csúcs fő témája. Tudjuk, Orbán Viktornak különleges képessége van arra, hogy a lehető legegyszerűbben mondjon el saját szavaival összetett politikai kérdéseket, de amit ebben a kérdésben eddig elmondott, az finoman szólva is a tények durva meghajlítása. Kérdések és válaszok következnek. 

Kinek a dolga a határok őrzése az EU-ban?

Az Európai Unióban egyesült országok megegyeztek arról, hogy milyen feladatokat látnak el nemzeti hatáskörben és milyeneket közös, uniós szinten. A határőrizet a tagországok nemzeti hatáskörében maradt.

Milyen problémák vannak uniós szinten a határok őrizetével? 

A menekültválság egész Európát érintő globális kérdés. Az unió ebben az ügyben rendkívül lassan reagált a menekültválság fejleményeire. A nyitott belső határokkal rendelkező szövetséget teljesen felkészületlenül érte, amikor 2015-ben menekültek százezrei érték el a balkáni útvonalon és a Földközi-tengeren keresztül az unió országait. A nyitott belső határokat a menekültek is kihasználták: döntő többségük a jóléti államokba, Svédországba, Németországba, Franciaországba akart eljutni. Az országok különbözőképpen reagáltak. Németország több mint egymillió érkezőt engedett be válogatás és különösebb ellenőrzés nélkül, bár már akkor tudható volt, hogy az érkezők jelentős része nem jogosult védelemre, nem számít menekültnek.

Magyarország saját hatáskörben úgy döntött, lezárja határait és kerítést épít. Később más országok is követték ezt a példát. Svédország is bejelentette, hogy nem tud több érkezőt befogadni. Nemrég Németország is úgy döntött: keleti határain csak ellenőrző pontokon engedi bejutni az érkezőket, legutóbb pedig Olaszország mondta ki, hogy a Földközi-tengeren át bevándorlókkal érkező hajókat nem engedi kikötni. Azóta a bevándorlók jelentős részéről derült ki, hogy vissza kell térniük hazájukba, nem maradhatnak az EU területén. A kitoloncolások azonban rendkívül vontatottan haladnak: 2017-ben az elutasított és jogerősen távozásra kötelezett menedékkérőknek csupán 36,6 százalékát sikerült visszajuttatni hazájába. Az unió malmai lassan őrölnek: három évvel a nagy menekülthullám után készült el egy javaslat az unió külső határainak közös védelméről.

Az unió eddig nem segített védeni a határokat?

Európai Bizottság: Az EU csak segítene a határok őrzésében

Az EU nem venné át a határok őrzését a tagállamoktól, hanem segítene nekik a külső határok védelmében, ezzel a címmel adott ki közleményt az Európai Bizottság budapesti képviselete. A közlemény szerint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke múlt szerdán, az EU helyzetét értékelő beszédében ismertette azt a javaslatot, amely szerint 2020-ra 10 ezer főre növelnék az uniós határőrizeti szervek létszámát. Egyúttal bővítenék a jogköreiket is, például feljogosítanák őket, hogy úti okmányokat ellenőrizzenek, őrjáratot végezzenek, döntsenek akár a beengedésről. A feladatukat azonban minden esetben a tagállami hatóságok felügyelete alatt és a helyi törvények alapján végeznék.

Korábban nem nagyon voltak hozzá erőforrásai. 2016 előtt egy varsói ügynökség, a Frontex foglalkozott azzal, hogy technikai segítséget és szakértői támogatást nyújtott az uniós országok határőrségeinek, hogy könnyebben együtt tudjanak működni. A Frontex 300 fős saját állománnyal dolgozott. Ha több emberre volt szüksége, nemzeti felajánlásokra szorult, a tagállamok viszont lassan és kevés embert küldtek.

2015-ben, a menekültválság csúcsán például 775 határőrt kért az Európai Bizottság közös munkára a Frontexben. A tagállami belügyminiszterek lefaragták a célt 670-re, és a végén annak is csak hét százalékát, 47 főt sikerült küldeni. Magyarország első körben négy határőrt és egy hőkamerás autót küldött. Ezek után több tagállamból is az Európai Bizottságot szidták, amiért nem tett eleget a határok megvédéséért. A hasonló szerencsétlenkedés elkerülésére hozták létre két évvel ezelőtt az 1500 fős közös parti és határőrséget a korábbi ügynökség megerősítésével. Most ennek a létszámát emelnék tízezer főre.

Ez a javaslat ki akarja venni az országok kezéből a határvédelmet?

Nem. A határvédelem továbbra is a tagállamok feladata marad. A javaslat szerint a tízezer főből álló uniós határőrség „segítséget nyújt a több mint százezer tagállami határőrnek sok nehézséggel járó feladataik elvégzésében” – olvasható az Európai Bizottság erről készült tájékoztatójában.

Ki készítette a javaslatot?

Az Európai Bizottságnak készült erről egy törvénytervezete. Erről az EU tanácsának és parlamentjének kellene döntenie hamarosan. Szerdán ez lesz a salzburgi uniós csúcs egyik fő témája.

Mit tartalmaz a konkrét javaslat?

A határvédelmi ügynökséget most valódi uniós határőrséggé tennék. A létszámot 10 ezer főre növelnék. A Frontex költségvetését közel megháromszoroznák, 35 milliárd euróra (ez kb. 11 450 milliárd forint) a 2021–2027-es EU-s költségvetési ciklusban. A szárazföldi határok védelmére járműveket, a Földközi-tengeri határ védelmére hajókat, a kitoloncolt menedékkérők visszaszállítására pedig repülőgépeket szereznének be. A Frontex együttműködne a Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével (EASO), amelynek az a feladata, hogy segítse a tagállamokat a menedékkérelmek elbírálásában. 

Mi lenne az uniós határőrök feladata?

Az alakulat határellenőrzési és „visszatéréssel kapcsolatos” feladatokat látna el. Az uniós határőrök

a fogadó tagállam felügyelete és ellenőrzése mellett

részt vehetnek a határon a személyazonosság ellenőrzésében, feladatuk lenne a határátkelőhelyeken a belépés engedélyezése vagy elutasítása (a hatályos jogszabályok alapján), szerepet vállalnak az úti okmányok lebélyegzésében, járőrszolgálat láthatnak el a határokon, és feltartóztathatják a határt szabálytalanul átlépő embereket. Az alakulat másik fontos feladata a kitoloncolások végrehajtása: feladatuk lesz a határozatok előkészítése, és ők kísérnék haza Afrikába vagy Ázsiába az elutasított menedékkérőket. Ez eddig nehezen teljesíthető feladat volt a tagországoknak: biztonsági okokból például a német pilóták megtagadták a felszállást, és nem volt elég rendőri erő az emberek kísérésére sem. 

Az a célja az uniós határőrségnek, hogy több embert engedjenek be a határokon?

Nem. Épp ellenkezőleg. Kiemelt célja a tervnek az „erőteljesebb megbízatás a visszaküldésre vonatkozóan” – fogalmaz a dokumentum. Az uniós határőrséget épp azért akarják megerősíteni, hogy támogatást tudjon adni azok kitoloncolásához, akik nem jogosultak az EU területén tartózkodni. Az uniós határőrök feladata lenne a tagországokban „szabálytalanul tartózkodó migránsok azonosítása” is. A kiutasítási határozatokat nem az uniós határőrség hozza meg – ez a menekültügyi rendszer feladata, a határőrség tehát nem engedhet be saját szakállára migránsokat egy országba. A Frontexet felhatalmaznák arra is, hogy nem EU-s tagországban is tevékenykedjen, azaz a kitoloncoltakat hazaszállító repülőgépek leszállása után még Észak-Afrikában vagy a Közel-Keleten is intézkedjen, amíg át nem adja az embereket az ottani hatóságoknak.

Lazulnának ezzel azok a szabályok, amelyek a menekültek beengedésére vonatkoznak?

Nem. A reformterv a szabályok jelentős szigorítását is tartalmazza. Eszerint például az EU valamennyi tagállamában legkevesebb három hónapra kitoloncolási őrizetbe lehet venni az elutasított menedékkérőket, a kitoloncolásról rendelkező menekültügyi hatósági határozat elleni jogorvoslat határidejét pedig öt napra csökkentenék.

Mikorra akarják felállítani az uniós határőrséget?

2020-ra.

Hol teljesítenének szolgálatot az uniós határőrök?

Elsősorban az unió külső határain, főként Görögországban, Máltán, Cipruson, illetve Olaszországban, Spanyolországban, de adott esetben Magyarország déli határán is. 2015-ben Görögország csődöt mondott az érkező menekültek regisztrációjában és ellátásában, nem bírta a menekültáradatot. A menekültek mostanában leginkább a Földközi-tengeren érkeznek. Olaszország régóta követeli a segítséget az uniótól, mert a menekülthullám miatt nem bírja a sokszorosára növekedett rendészeti és adminisztrációs terheket.

Az uniós ügynökségben nem lehetnének magyar határőrök?

De, és ahogy már említettük, nem szűnne meg a magyar határvédelem sem. Továbbra is alapvetően a magyar rendőrök feladata maradna a magyar határok őrizete. A Frontex ehhez emberekkel, eszközökkel, adminisztrációval nyújtana segítséget. Ezen kívül magyarok is tagjai lehetnek az uniós határőrségnek. A készenléti alakulat ügynökségi alkalmazottakból, valamint a tagállamok által kirendelt vagy alkalmazott határőrökből, és visszatéréssel foglalkozó szakértőkből áll majd.

Screen Shot 2018-09-18 at 1.44.59.png

Nem külföldi „zsoldosok” dolgoznak majd a határőrségben. A Bizottság tájékoztatója szerint 2020-ban 7000 tagállami alkalmazott (köztük tehát magyarok is) rövid távú szerződéssel, 1500 tagállami polgár (tehát magyarok is) tartós kiküldetésben lenne tagja a Frontexnek. Emellett 1500 fős lenne az ügynökség saját személyi állománya. Az állomány összetételének aránya 2027-re átalakulna: fokozatosan csökkenni fog a rövid távú alkalmazásban állók száma, és emelkedik az ügynökség hivatalos állománya és a hosszú távra kirendelt személyzet.   

Magyarország rosszul járna ezzel anyagilag?

Nem. A magyar kormány eddig mindig arra hivatkozott, hogy Európának ezen a felén szinte egyedül védi az unió külső határait. Kerítést építettünk, és a határvédelem költségeihez való hozzájárulást követeltünk az EU-tól. Az Európai Bizottság már döntött arról, hogy kifizeti a magyar határvédelem költségeinek egyharmadát. A 900 millió euróra becsült határvédelmi költségből 300 milliót (közel 100 milliárd forintot) átvállal, és ebből 54 millió eurót (18 milliárd forintot) azonnal ki is fizet.

Mi volt a kormány és a Fidesz álláspontja korábban az uniós határőrségről?

Az unió közös fellépését a határvédelemben mások mellett Orbán Viktor is követelte már 2015-től, amikor látható volt, hogy Görögország képtelen megbirkózni a menekültek áradatával. A kormányfő akkor azt mondta: a magyar kerítés csak a második legjobb megoldás, a legjobb megoldás az lenne, ha a görögök elfogadnák az európai határvédelmi segítséget.

Amikor Nyugat-Európában azon gondolkodtak, hogy a táborokban rekedt menedékkérőket hogyan lehetne elosztani egymás között, Orbán Viktor azon az állásponton volt, hogy rossz az irány: nem a menekültügyi rendszert kellene megreformálni, hanem a külső határok védelmét kellene középpontba állítani. Az Európai Parlament aztán 2016-ban megszavazta az uniós határőrség felállításáról szóló rendeletet. A Fidesz EP-képviselője, Gál Kinga akkor ezzel üdvözölte a döntést: „egyértelműen bebizonyosodott, amit a magyar kormány több mint egy éve mond: Európának hatékonyabban kell védenie a külső határait. (...) Az európai határ- és parti őrség végre egy olyan konkrét, gyakorlati lépés, amely állampolgáraink védelmét, az unió belső biztonságát szolgálja”.

A magyar kormánynak a határőrség felállításával tehát semmi problémája nem volt. Olyannyira nem, hogy 2017-ben 72 magyar rendőr, Orbán szóhasználatával élve tehát „zsoldos” vállalt szerepet a Frontex különböző delegációiban 10 uniós tagországban.

Most 18 magyar alkalmazott dolgozik a Frontex központjában. Az összesen 620 alkalmazottból ezzel Magyarországé a kilencedik legnagyobb küldöttség.

Az EU-ban 2016 óta tárgyalnak emellett egy javaslatot a közös uniós menekültügyi rendszerről, amely egységesítené a menekültügyi döntéseket. Kovács Zoltán kormányszóvivő 2016-ban arra figyelmeztetett, hogy „Brüsszelben központosítanák a döntéshozatalt”, és ezzel kivennék a döntést a tagállamok kezéből. Az erről szóló javaslat azonban egyértelműen leszögezi: az unió menekültügyi ügynöksége sem a menedékkérelmek ügyébe, sem a menekültek elosztásába nem szólna bele.

De akkor miről beszél a Fidesz?

Az EU elleni kormánypropaganda mindig úgy működik, hogy kiválasztanak egy részletet egy javaslatból, vagy egy eseményt egy folyamatból, amire Magyarország elleni támadást építenek föl. Egy valós kiindulópontja mindig van a történetnek, de valójában sosem arról van szó, hogy valakik tömegesen migránsokat akarnak Magyarországra telepíteni.

Ez most is így van. A Bizottság javaslatában (33. cikk) leírják, hogy az uniós határőrség a tagállammal együttműködve rendszeresen monitorozná, hogy a tagállami hatóságok képesek-e hatékonyan ellátni a határvédelmet. Figyelnék, hogy a nemzeti hatóságok rendelkeznek-e a megfelelő erőforrásokkal, eszközökkel, infrastruktúrával, hogy kezelni tudjanak egy esetleges bevándorlási hullámot. Folyamatosan értékelnék, hogy mekkora bevándorlási nyomással kell megbirkóznia a tagállamnak, és ha naggyal, akkor ennek megfelelően küldenének segítséget, és kérnének több hozzájárulást a többi országtól.

Miért mondja most azt a kormány, hogy uniós határőröket a tagállamok beleegyezése nélkül is bevethetnének? 

A magyar kormány legújabb ellenérve most az, hogy „a határőrizetet akkor is átveszik, ha az adott nemzetállam nem kér segítséget vagy nem járul ehhez hozzá” (Bakondi György). A javaslat szerint azonban ez csak akkor következne be, ha nagy bevándorlási hullám érkezne, és az egyik ország nem lenne képes ellenőrzése alatt tartani a határt, mert nem kért elég segítséget az uniós ügynökségtől, vagy mert az ügynökség ajánlásainak ellenére sem tartott fönn megfelelő szintű határvédelmet. Az Európai Bizottság ebben az esetben utolsó mentsvárként avatkozhatna be. Az uniós határőrség a túlterhelt határszakaszra küldhetne gyorsan bevethető határvédő egységeket, migrációs támogató csapatokat, felszerelést, koordinálhatná az elvégzendő feladatokat a tagállamnak, és intézhetné a védelemre nem jogosultak hazaküldését. Nem azért, mert az Európai Unió menekülteket szeretne beengedni. Épp ellenkezőleg: szeretné ellenőrizni a külső határt, hogy nyitva maradhassanak a belső határok a Schengen-zónában.

Végigolvasva a javaslatnak az uniós beavatkozásról szóló részeit, világosan látszik, hogy nem Magyarországra írták, hanem egy olyan helyzetre, amelynek a súlya alatt a görög határvédelem és menekültfogadó rendszer korábban összeomlott. Tehát pontosan azt hivatott megvalósítani, amit Orbán Viktor korábban hiányolt: hogy már Görögországnál képes legyen az unió ellenőrzés alá venni a bevándorlást. Már csak azért sem szólhat Magyarországról ez a rész, mert az elmúlt években mindenkihez eljutott a hír, hogy nálunk jobban senki nem védi az európai határokat. Hogyan juthatnánk éppen mi akkora csávába, hogy az uniós határőrségnek kelljen beavatkoznia a határaink védelmére?

És tegyük hozzá: ez még mind csak az Európai Bizottság javaslata. Csak az valósul meg belőle, amiben a nemzeti kormányok megegyeznek.

Borítókép: A Frontex bolgár munkatársa (b) és egy magyar rendőr illegális bevándorlókat informál Röszke határában 2015. szeptember 9-én. MTI Fotó: Ujvári Sándor