Erzsébet
1 °C
4 °C

Egy ellenzéki akció, ami fejfájást okozhat Orbánnak

41776874 1662316970545806 690142373350473728 o
2018.09.24. 07:03
A magyar kormány eddig elzárkózott attól, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, a magyar bürokrácia pedig elintézte, hogy ne kerülhessen komolyan napirendre a kérdés. Hadházy Ákos akciója változtathat a helyzeten, és az is figyelemre méltó, hogy rég volt ennyire egységes aktív politikai cselekvés az ellenzék részéről. A Fidesznek rövid távon nem kell tartania az uniós ügyészségtől, az aláírásgyűjtés viszont még okozhat kellemetlen pillanatokat Orbánéknak az EP-kampányban.

Aláírásgyűjtést indított Hadházy Ákos, hogy politikai nyomásgyakorlással elérje: a kormány csatlakozzon az Európai Ügyészséghez (EÜ). Az akciót több hónapos előkészítés előzte meg, a politikus kérdésünkre azt mondta, hogy országosan nagyjából 1200 aktivista segíti a munkáját, illetve – mivel nem népszavazásról van szó  online is bárki letöltheti és kitöltheti az adatlapokat.

Az LMP-ből kilépett, jelenleg független képviselő akcióját a MSZP, a DK, a Momentum és a Párbeszéd is támogatja. Az LMP még nem döntötte el, beáll-e volt társelnöke mögé, pedig a párt a választások előtt arról beszélt, hogy kormányra kerülésük esetén az egyik első intézkedésük az lesz, hogy csatlakoznak az uniós ügyészséghez. 

A Jobbik központilag egyelőre nem segít az aláírásgyűjtésben, bár szerintük is csatlakoznia kellene a kormánynak az EÜ-höz. Ennek érdekében nyáron határozati javaslatot terjesztettek a parlament elé, amely szerint a frakciók közösen kérnék fel a kormányt egy, a csatlakozáshoz szükséges törvényjavaslat elfogadására. Hadházy szerint ugyanakkor a pártközpontból nem blokkolják, hogy helyi szervezetek beszálljanak az aláírásgyűjtésbe, így több jobbikos alapszervezet is segíti az akciót.  

A több párt által támogatott aláírásgyűjtés rég nem látott politikai cselekvés az ellenzék részéről, utoljára a NOlimpia-kampány során álltak be ennyien egy ügy mögé, akkor néhány hét alatt meghátrálásra kényszerítették a kormányt. 

Most ilyen gyors és egyértelmű eredmény nem vár––ható, az akció mégis kellemetlenséget okozhat a Fidesznek az EP-kampányban. 

Több százmilliárd eurót csalnak el

Az Európai Ügyészség létrehozását 2013-ban javasolta először az Európai Bizottság. Uniós léptékkel mérve viszonylag gyorsan, 2017-ben az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsában húsz tagállam politikai megállapodásra jutott arról, hogy megerősített együttműködés keretében létrehozzák az EÜ-t. Tavaly ősszel az Európai Parlament is megszavazta a szervezet indulását, ezzel teljesen zöld utat kapott az új uniós nyomozati szervezet.

Az EÜ-t az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések hatékonyabb kivizsgálása miatt hozzák létre. A Bizottság szerint évente több százmilliárd eurót csalnak el az EU-ban: „A nemzeti költségvetések Európa-szerte évente legalább 50 milliárd eurós áfabevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt".

A forgalmi adó területén kívül a tagállamok 2015-ben mintegy 638 millió euró összegű csalárd szabálytalanságról tettek bejelentést a Bizottságnak. A tagállami ügyészeknek csak korlátozott eszközeik vannak a nagyszabású, határokon átnyúló pénzügyi bűncselekményekkel szemben. Áttörő változást hoz, hogy az új Európai Ügyészség Európa-szerte gyors nyomozásokat és valós idejű információcserét végez majd, írta az Eurológus.

A végső szó a nemzeti bíróságoké

Az EÜ a gyakorlatban egy többszintű szervezet lesz. A székhelye Luxembourgban, élén az európai főügyésszel, ő tartozik felelősséggel a hivatal működéséért. A decentralizált szinten lesznek a nemzetállamokba delegált európai ügyészek, akik a helyi ügyészek munkájának felügyeletén túl hozzáférhetnek fontos nyomozati adatbázisokhoz, önálló nyomozati munkát is végezhetnek majd, és kérvényezhetik korrupciós bűncselekmények gyanúsítottjainak letartóztatását, ami talán a legfontosabb különbség az Európai Csalás Ellenes Hivatal, az OLAF jogköreihez képest.

Tagállami szinten tehát (ahol lesz EÜ) ott nehezebb lesz ügyészi szinten eltussolni a hatalom számára kényes ügyeket, már önmagában annak a nyilvánosságra kerülése kellemetlen lehet, ha kiderül egy-egy ilyen eset. Ugyanakkor

az ítélkezés továbbra is a tagállami bíróságok hatáskörében marad,

vagyis ha elvileg egy országban az ügyészség és a bíróságok is politikai befolyás alatt állnak, akkor az EÜ még nem jelenti, hogy automatikusan kattan majd a bilincs a korrupciós bűncselekmények elkövetőin. Az EÜ várhatóan 2021-ben kezdheti meg a működését, és legfeljebb három évvel korábbi ügyekben lehet illetékes.

Az EÜ-t megalakulásakor húsz tagállam támogatta, mióta az EP is zöld utat adott a hivatalnak, Málta és Hollandia is csatlakozott. Dánia, Írország és Nagy-Britannia azért marad ki, mert ők eleve olyan feltételekkel csatlakoztak az unióhoz, hogy nem vesznek részt bíróságokat, rendőrségeket, határőrségeket és belügyi szerveket érintő kérdésekben.

Rajtuk kívül Svédország, Lengyelország és Magyarország nem csatlakozott eddig az EÜ-höz. A svédek azért nem, mert úgy látják, hogy a saját igazságszolgáltatási rendszerük elég jó, nincs szükségük nemzetközi felügyeletre, segítségre, ugyanakkor nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy később még társulnak. A lengyel és a magyar kormány viszont szuverenitási ügyet csinált a kérdésből.

Az ország szuverenitását féltik

Idén júniusban a DK-s Vadai Ágnes megkérdezte Németh Szilárdot, mi érdeke fűződik ahhoz a kormánynak, hogy az Európai Ügyészség itthon ne nyomozzon az „ellopott EU-s pénzek” után. Németh Szilárd azzal keverte le a témát, hogy az EPPO csökkentené az ország szuverenitását. „Mi nem akarjuk, hogy Brüsszelből irányítsák a magyar ügyészséget és a bíróságot" – válaszolta a fideszes politikus, aki ezek szerint nem tudta, hogy a bíróságok itthon sem kerülhetnének az EÜ felügyelete alá.

A magyar kormány részéről Trócsányi László igazságügyi miniszter azzal indokolta, hogy nem akarnak csatlakozni az EÜ-höz, hogy az adóigazgatást érintő döntések egyhangúságot igényelnek. „Magyarország tehát nem tudja támogatni a szabályozás létrejöttét, mivel az áfabevételek több mint 95 százaléka a nemzeti költségvetésbe folyik, és így a szubszidiaritás és az arányosság elvét is sérti, ezáltal felvethet szuverenitási aggályokat is” – mondta.

Trócsányi szerint már most is van két olyan uniós szerv (az OLAF és az Eurojust), amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, az EÜ pedig „óhatatlanul e két jól működő szervezet meggyengítésével járna”. A miniszter szerint az is kérdés, hogy összeegyeztethető lenne-e az alaptörvénnyel az EÜ-höz való csatlakozás, ugyanis abban az állam a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.

A választási bizottság és a Kúria is elkaszálta

Itthon többször próbáltak már népszavazási kérdést hitelesíteni az EÜ-vel kapcsolatban, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azonban mindig elutasította. Az NVB azzal érvelt, hogy népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben lehet tartani, a kérdés azonban a kormány hatáskörébe tartozó kérdést kíván népszavazás tárgyává tenni.

Az NVB arra is hivatkozott, hogy az eredményes népszavazás érintené az ügyészség alaptörvényben rögzített függetlenségét és közvádlói monopóliumát, erről azonban nem lehet népszavazást tartani. Mindezeken túl a csatlakozás érintené az ügyészek jogállását is, hiszen a csatlakozás után az európai ügyészségnél dolgozó ügyészeket nem a legfőbb ügyész nevezné ki.

Az NVB döntésével egy esetben a Kúra is határozatot hozott, ebben kimondták, hogy azért nem lehet népszavazás a csatlakozásról, mert az alaptörvényt is módosítani kellene ahhoz, hogy a kormány és így az ország csatlakozhasson az EÜ-höz.

Miért lehet rossz Orbánnak?

Az Orbán-kormány több dolog miatt is nyugodt lehet a kérdésben. Még ha politikai ellenfeleinek sikerülne is kikényszeríteniük, hogy csatlakozzanak az EÜ-höz, annak 2021-es üzembe állása is azt jelentené, hogy mire bármilyen kormányzatot érintő kellemetlen nyomozás vádemelésig jutna, már valószínűleg a 2022-es választások után lennénk. Másrészt a kormány tervei szerint 2020-tól állhatnak fel a közigazgatási bíróságok, ahol a kormányzat számára kényes ügyekben dönthetnek majd. Erről itt írtunk részletesen. 

Az aláírásgyűjtés ugyanakkor nem jön jól Orbánéknak az EP-választások előtt, ugyanis a Fidesz azt szeretné, ha a bevándorlás tematizálná a kampányt. Egy elhúzódó és sokakat mozgósító ellenzéki akció erőt és témát adhat az ellenzéki pártoknak, lélektanilag pedig az április 8-i választások után apátiába süllyedt kormányellenes szavazóknak lehet fontos. A tavaszi EP-választásoknak ráadásul a szokásosnál is nagyobb súlyuk lehet: ha az ellenzék jobban teljesít április 8-hoz képest, az lendületet adhat nekik az őszi önkormányzati választásokra.

Hadházy azt mondta, az akciónak akkor lenne ereje, ha karácsonyig nagyon sok aláírás összejönne. 

Kérdés, hogyan reagálna a kormány, ha összejönne sok százezer, esetleg egymilliót közelítő aláírás. Ez ugyan még bőven kevesebb, mint amennyi szavazatot a választásokon kaptak, mégis, ha egy legyintéssel lesöpörnék az asztalról, az valószínűleg komoly felháborodást keltene, az elmúlt években pedig többször előfordult, hogy nagyobb tüntetések hatására részben vagy teljesen meghátrált egy-egy témában a kormány. 

Az is kérdés, hogyan viszonyul az akcióhoz a kormánypárti közvélemény, amely több kutatás szerint is jelentős problémának tartja Magyarországon a korrupciót. A Medián például év elején egy részletes korrupcióérzékelésről szóló kutatásban arra jutott, hogy az emberek 67 százaléka szerint nagyon nagy mértékben vagy csak simán nagy mértékben jellemzőek a mostani kormányra a pénzügyi visszaélések. Egy évvel korábban még öt százalékkal kevesebben gondolták így.

(Borítókép: Facebook / Hadházy Ákos)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?