Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Akik sosem szavaznak, kevésbé félnek a migránsoktól

nemszavazo
2018.10.11. 07:55
Derűsebbek a mindennapokban, nem jellemző rájuk a félelem; kevésbé tartanak a bevándorlóktól, de aggódnak a felgyorsult világ miatt; az átlagnál elkötelezettebbek a férfi-női egyenjogúság mellett, de alacsonyabb a demokráciába vetett hitük. A fenti megállapításokat egy különleges társadalmi csoportról tette a Policy Solutions legújabb kutatása: a nemszavazókról. Megnéztük a kutatás legérdekesebb adatait.

A Policy Solutions azt a réteget vizsgálta, amely az elmúlt választásokon következetesen sohasem szavazott, vagyis a politikailag következetesen passzív állampolgárok értékrendjét. (A kiábrándultak, az egyszer-egyszer nemszavazók, a szavazóhelyüktől a választás napján távol lévők tehát nem számítanak ide).

Nem kevés emberről van szó: az elmúlt évtizedekben a magyar választók 15-20 százaléka, nagyjából 1,2-1,6 millió állampolgár tartozott ebbe a csoportba.

A Policy Solutuions pedig a korábbi reprezentatív kutatásai, illetve a ZRI Závecz Research 2017-2018-ban készült 11 mérése alapján demográfiai, kulturális és szociális szempontból elemezte ezt a csoportot a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával.

Fiatalabbak, és jellemzően nincs házastársuk

Politikai közhely, de a számok most szépen alá is támasztják, hogy a fiatalok hajlamosabban elfordulni a politikától és távolmaradni a választástól. Míg a politikailag aktívak táborában 17 százalék, addig a passzívak között 24 százalék a fiatalok aránya.

Az sem különösebben meglepő, hogy a kevésbé iskolázottakat kevésbé foglalkoztatja a politika. "Míg a választási hajlandóságot mutató magyarok negyedének van legfeljebb alapfokú végzettsége, addig ez az arány a nemszavazók között majdnem 20 százalékponttal magasabb" - áll a tanulmányban.

Eggyel érdekesebb, hogy a nemszavazók körében jóval alacsonyabb a házasságban élők aránya. Csak minden harmadik nemszavazó él házastársi viszonyban, ami 17 százalékponttal alacsonyabb, mint a politikailag aktívak csoportjánál.

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója erről azt mondta az Indexnek:

megerősítést nyert, hogy egyértelmű összefüggés van az egy szavazó családi állapota és szavazói hajlandósága között.

A kutatásból kiderült, hogy társas kapcsolatok hiánya szoros összefüggésben van a politikai inaktivitással. "A család, a közösség fontos mobilizációs erő a politikában is."

A tanulmány azt is megnézte, hogy mely területeken élnek nagyobb arányban a nemszavazók.

  • A lista alapján Baranya megye a legpasszívabb, itt 2018-ban az országos átlaghoz képest (70,1 százalék volt az országos részvétel) 4,1 százalékponttal kevesebben mentek el szavazni. Ez azért meglepő, mert 2002-ben Baranya még a negyedik legaktívabb megye volt.
  • Ami a budapesti kerületeket illeti, itt hatalmas a szórás az egyes városrészek között. Az V. kerületben például 87,6 százalék volt a részvételi arány (17,5 százalékkal több, mint az átlag), míg a szomszédos IX. kerületben 60 százalék. Tehát még országos összehasonlításban is kiemelkedően magas a IX. kerületi lakosok között a nemszavazók aránya, az aktívak aránya 10,1 százalékponttal kevesebb az országos átlagnál.

Nem félnek a migránsoktól

A Policy Solutions megvizsgálta a nemszavazók "álmait, félelmeit, érzéseit", amelyből összegezve megállapítható, hogy "a nemszavazók jelentősen derűsebben és pozitívabban élik mindennapjaikat, mint azok, akik hajlandóságot mutatnak a választásokon való részvételre".

  • A nemszavazók 73 százaléka érezte magát általában boldognak a kérdésfeltevést megelőző hetekben, míg ez az arány az aktívok között csak 69 százalék
  • A politika iránt érdeklődők 27 százaléka érzett félelmet valami iránt az elmúlt időszakban, addig ugyanez az arány a nemszavazók között mindössze 6 százalék.
  • A nemszavazók viszont az átlagnál sokkal jobban aggódnak azonban a felgyorsult világ miatt, és magasabb közöttük azoknak az aránya, akiket a hajléktalanság és a lakhatás kérdése tölt el félelemmel.

Boros Tamás még kiemelte, hogy több kérdésnél is egyértelműen kiderült, hogy a passzívak kevésbé félnek a bevándorlóktól, mint azok, akik rendszeresen foglalkoznak a politikával. "Az aktív szavazók közel kétszer annyian említették, hogy félnek a migránsok Magyarországra költözésétől."

Nem bíznak a demokráciában

Ami a nemszavazók gazdasági és kulturális értékrendjét illeti, három kérdésben is határozottan baloldalibb álláspontot képviseltek, mint az aktívak.

  • Például többen támogatják a többkulcsos adózást és a társadalmi egyenlőséget.
  • Viszont a sztrájkot nem szeretik, és az aktív szavazóknál nagyobb mértékben vélték úgy, hogy a magáncégek többet tesznek az emberekért, mint az állam.

A kulturális kérdéseket illetően a nemszavazók progresszívabbaknak tekinthetőek, mint az aktív szavazók:

  • például hisznek abban, hogy nincs szükség a halálbüntetésre,
  • elkötelezettebbek a férfi-női egyenjogúság mellett,
  • valamint sokkal kevésbé látják veszélyesnek a világot.

A demokráciáról viszont elég lesújtó a véleményük (feltehetően ez is szerepet játszik, hogy rendre kimaradnak a szavazásból). 37 százalékuk számára mindegyik politikai rendszer – demokrácia és diktatúra - egyforma, és csak szűk többségük, 47 százalékuk bízik kifejezetten a demokráciában.

Boros Tamás azt emelte ki, hogy a nemszavazók relatív többsége egyértelműen visszavágyik az előző rendszerbe.

Mindössze 11 százalékuk gondolja az elmúlt 100 év legjobb időszakának a rendszerváltás utáni közel 30 évet – szemben 45 százalékukkal, akik a Kádár-rendszert tartják az ország fénykorának.

Sokan régi baloldali szimpatizánsok

A kutatás egyik legérdekesebb része a nemszavazók véleménye a rendszerváltás utáni kormányokról. Itt egyértelmű fölényben van a volt szocialista kormányok támogatottsága a fideszes kormányokéval 57 szemben: "a nemszavazók egyharmada vélte úgy, hogy valamelyik MSZP-s kormány alatt volt a legjobb állapotban a magyar demokrácia minősége, és mindössze 8 százalékuk gondolta azt, hogy a négy Orbán-kormány valamelyike lett volna a leginkább elkötelezett a jogállamiság iránt" - írja a kutatás.

Főleg a Horn-kormánynak van a nemszavazók körében relatíve jó megítélése. Mindez azt mutatja, hogy a nemszavazók mintegy 20-30 százaléka feltehetően korábbi baloldali szavazó vagy legalábbis régi baloldali szimpatizáns.

Ezért kevésbé fontosak a fiatalok a pártoknak

Boros Tamás azt mondta, hogy a kutatás talán legfontosabb tanulsága az, hogy a 18-29 év közötti korosztály 20 százaléka biztosan nem venne részt egy most vasárnapi választáson, további 10 százaléka pedig valószínűleg nem menne el szavazni. Ezzel szemben a 60 év felettiek körében 15 százalék a biztosan és 8 százalék a valószínűleg távolmaradók aránya. Eközben a 30 alatti választópolgárok száma csupán a szűk kétharmada a 60 év felettiekének.

Tehát a 30 év alattiak nem csak relatív létszámuk miatt egyre érdektelenebbek a politika számára, hanem azért is, mert az összes korcsoport közül a legkevésbé mobilizálható réteg.

Így egy olyan kölcsönhatás indul el, melyben a politikusok számára nem lesz fontos a fiatalok véleménye, cserébe a fiatalok még jobban eltávolodnak a politikától.

Mindez ahhoz vezet, hogy a politika és közpolitika csinálásának a középpontjába a legidősebb korosztályok értékrendje, gazdasági érdekei, motiváció kerülnek. Ez pedig egyre inkább ellehetetleníti egy versenyképesebb, nyitottabb, dinamikusabban fejlődő – és így magasabb életszínvonalat és jobb közszolgáltatásokat nyújtó - ország megteremtésének lehetőségét" - mondta Boros.

(Borítókép: Aradi László / Index)