Akik sosem szavaznak, kevésbé félnek a migránsoktól

A Policy Solutions azt a réteget vizsgálta, amely az elmúlt választásokon következetesen sohasem szavazott, vagyis a politikailag következetesen passzív állampolgárok értékrendjét. (A kiábrándultak, az egyszer-egyszer nemszavazók, a szavazóhelyüktől a választás napján távol lévők tehát nem számítanak ide).

A Policy Solutuions pedig a korábbi reprezentatív kutatásai, illetve a ZRI Závecz Research 2017-2018-ban készült 11 mérése alapján demográfiai, kulturális és szociális szempontból elemezte ezt a csoportot a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával.

Fiatalabbak, és jellemzően nincs házastársuk

Politikai közhely, de a számok most szépen alá is támasztják, hogy a fiatalok hajlamosabban elfordulni a politikától és távolmaradni a választástól. Míg a politikailag aktívak táborában 17 százalék, addig a passzívak között 24 százalék a fiatalok aránya.

Az sem különösebben meglepő, hogy a kevésbé iskolázottakat kevésbé foglalkoztatja a politika. "Míg a választási hajlandóságot mutató magyarok negyedének van legfeljebb alapfokú végzettsége, addig ez az arány a nemszavazók között majdnem 20 százalékponttal magasabb" - áll a tanulmányban.

Eggyel érdekesebb, hogy a nemszavazók körében jóval alacsonyabb a házasságban élők aránya. Csak minden harmadik nemszavazó él házastársi viszonyban, ami 17 százalékponttal alacsonyabb, mint a politikailag aktívak csoportjánál.

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója erről azt mondta az Indexnek:

megerősítést nyert, hogy egyértelmű összefüggés van az egy szavazó családi állapota és szavazói hajlandósága között.

A kutatásból kiderült, hogy társas kapcsolatok hiánya szoros összefüggésben van a politikai inaktivitással. "A család, a közösség fontos mobilizációs erő a politikában is."

A tanulmány azt is megnézte, hogy mely területeken élnek nagyobb arányban a nemszavazók.

• A lista alapján Baranya megye a legpasszívabb, itt 2018-ban az országos átlaghoz képest (70,1 százalék volt az országos részvétel) 4,1 százalékponttal kevesebben mentek el szavazni. Ez azért meglepő, mert 2002-ben Baranya még a negyedik legaktívabb megye volt.
• Ami a budapesti kerületeket illeti, itt hatalmas a szórás az egyes városrészek között. Az V. kerületben például 87,6 százalék volt a részvételi arány (17,5 százalékkal több, mint az átlag), míg a szomszédos IX. kerületben 60 százalék. Tehát még országos összehasonlításban is kiemelkedően magas a IX. kerületi lakosok között a nemszavazók aránya, az aktívak aránya 10,1 százalékponttal kevesebb az országos átlagnál.

Nem félnek a migránsoktól

A Policy Solutions megvizsgálta a nemszavazók "álmait, félelmeit, érzéseit", amelyből összegezve megállapítható, hogy "a nemszavazók jelentősen derűsebben és pozitívabban élik mindennapjaikat, mint azok, akik hajlandóságot mutatnak a választásokon való részvételre".

• A nemszavazók 73 százaléka érezte magát általában boldognak a kérdésfeltevést megelőző hetekben, míg ez az arány az aktívok között csak 69 százalék
• A politika iránt érdeklődők 27 százaléka érzett félelmet valami iránt az elmúlt időszakban, addig ugyanez az arány a nemszavazók között mindössze 6 százalék.
• A nemszavazók viszont az átlagnál sokkal jobban aggódnak azonban a felgyorsult világ miatt, és magasabb közöttük azoknak az aránya, akiket a hajléktalanság és a lakhatás kérdése tölt el félelemmel.

Boros Tamás még kiemelte, hogy több kérdésnél is egyértelműen kiderült, hogy a passzívak kevésbé félnek a bevándorlóktól, mint azok, akik rendszeresen foglalkoznak a politikával. "Az aktív szavazók közel kétszer annyian említették, hogy félnek a migránsok Magyarországra költözésétől."

Nem bíznak a demokráciában

Ami a nemszavazók gazdasági és kulturális értékrendjét illeti, három kérdésben is határozottan baloldalibb álláspontot képviseltek, mint az aktívak.

• Például többen támogatják a többkulcsos adózást és a társadalmi egyenlőséget.
• Viszont a sztrájkot nem szeretik, és az aktív szavazóknál nagyobb mértékben vélték úgy, hogy a magáncégek többet tesznek az emberekért, mint az állam.

A kulturális kérdéseket illetően a nemszavazók progresszívabbaknak tekinthetőek, mint az aktív szavazók:

• például hisznek abban, hogy nincs szükség a halálbüntetésre,
• elkötelezettebbek a férfi-női egyenjogúság mellett,
• valamint sokkal kevésbé látják veszélyesnek a világot.

A demokráciáról viszont elég lesújtó a véleményük (feltehetően ez is szerepet játszik, hogy rendre kimaradnak a szavazásból). 37 százalékuk számára mindegyik politikai rendszer – demokrácia és diktatúra - egyforma, és csak szűk többségük, 47 százalékuk bízik kifejezetten a demokráciában.

Boros Tamás azt emelte ki, hogy a nemszavazók relatív többsége egyértelműen visszavágyik az előző rendszerbe.

Mindössze 11 százalékuk gondolja az elmúlt 100 év legjobb időszakának a rendszerváltás utáni közel 30 évet – szemben 45 százalékukkal, akik a Kádár-rendszert tartják az ország fénykorának.

Sokan régi baloldali szimpatizánsok

A kutatás egyik legérdekesebb része a nemszavazók véleménye a rendszerváltás utáni kormányokról. Itt egyértelmű fölényben van a volt szocialista kormányok támogatottsága a fideszes kormányokéval 57 szemben: "a nemszavazók egyharmada vélte úgy, hogy valamelyik MSZP-s kormány alatt volt a legjobb állapotban a magyar demokrácia minősége, és mindössze 8 százalékuk gondolta azt, hogy a négy Orbán-kormány valamelyike lett volna a leginkább elkötelezett a jogállamiság iránt" - írja a kutatás.

Főleg a Horn-kormánynak van a nemszavazók körében relatíve jó megítélése. Mindez azt mutatja, hogy a nemszavazók mintegy 20-30 százaléka feltehetően korábbi baloldali szavazó vagy legalábbis régi baloldali szimpatizáns.

Ezért kevésbé fontosak a fiatalok a pártoknak

Boros Tamás azt mondta, hogy a kutatás talán legfontosabb tanulsága az, hogy a 18-29 év közötti korosztály 20 százaléka biztosan nem venne részt egy most vasárnapi választáson, további 10 százaléka pedig valószínűleg nem menne el szavazni. Ezzel szemben a 60 év felettiek körében 15 százalék a biztosan és 8 százalék a valószínűleg távolmaradók aránya. Eközben a 30 alatti választópolgárok száma csupán a szűk kétharmada a 60 év felettiekének.

Tehát a 30 év alattiak nem csak relatív létszámuk miatt egyre érdektelenebbek a politika számára, hanem azért is, mert az összes korcsoport közül a legkevésbé mobilizálható réteg.

Így egy olyan kölcsönhatás indul el, melyben a politikusok számára nem lesz fontos a fiatalok véleménye, cserébe a fiatalok még jobban eltávolodnak a politikától.

Mindez ahhoz vezet, hogy a politika és közpolitika csinálásának a középpontjába a legidősebb korosztályok értékrendje, gazdasági érdekei, motiváció kerülnek. Ez pedig egyre inkább ellehetetleníti egy versenyképesebb, nyitottabb, dinamikusabban fejlődő – és így magasabb életszínvonalat és jobb közszolgáltatásokat nyújtó - ország megteremtésének lehetőségét" - mondta Boros.

(Borítókép: Aradi László / Index)