Ödön
2 °C
11 °C

Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák

2018.10.16. 14:49
Az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a roma gyerekeknek, akiket éveken keresztül szegregáltan oktatott a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola – mondta ki hosszú évek óta tartó pereskedés után első fokon az Egri Törvényszék. A diákokat képviselő alapítvány ügyvédje szerint a kártérítési per fő kérdése az volt, hogy be lehet-e árazni ma Magyarországon a szegregációt. Bár már korábban is volt rá példa, hogy egy diáknak kártérítést ítélt meg bíróság a szegregáció miatt, ez per amiatt is jelentős, mert most először léptek fel tömegesen az állammal szemben a hátrányba hozott diákok. Az Abcúg cikke.

Hosszú évek óta tartó kártérítési ügy végére került pont kedden délután az Egri Törvényszéken, azzal az ítélettel, amely kimondta, hogy az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a gyerekeknek, akiket szegregáltan oktatott a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános iskola. Az ítélet nem jogerős. Összesen 62 gyerek nevében perelték az államot, közülük hatvannak most részben vagy egészben, de igazat adott a bíróság.

A gyerekeket képviselő alapítvány diákonként és minden szegregációban töltött félévért 500 ezer forintot kért, összesen 143 millió forintra perelték az államot. A Dr. Román Tamás vezette bíróság keddi ítéletében egyénre szabottan állapította meg, hogy melyik gyerek, mennyit kap. Az összegek között volt több százezer forint és milliós összeg is, összességében 89 millió forintot hagyott jóvá első fokon.

Elsőfokon döntött most a bíróság, ami Kegye Adél szerint azt jelenti, hogy még legalább két év, mire ebből kézzelfoghatóan pénz lesz. “És az sem teljesen biztos, hogy ha lesz is pénz, az a jogerős ítélet végére annyi lesz, amennyit most az Egri Törvényszék bírója megítélt – mondta.

Gyerekek és szüleik a tárgyalás szünetében.
Gyerekek és szüleik a tárgyalás szünetében.
Fotó: Hajdú D. András / Abcúg

Az ítélethozatal előtti szünetben a gyerekek szülei a bíróság melletti parkban beszéltek arról, hogy nem a pénzről szól számukra ez a dolog. Az egyik anya arra panaszkodott, hogy a lánya még mindig nem tud normálisan írni. “Higgye el, én lennék a legboldogabb, ha tisztességes, szakmával bíró, adófizető ember lenne a fiamból. De ilyen oktatás mellett, amit kapott, erre esély sincs” – mesélte egy másik apa.

A Kúria már 2015 márciusában világossá tette, hogy a gyöngyöspatai általános iskola roma diákjait jogellenesen különítették el nem roma társaiktól, a szegregáció miatt alacsonyabb minőségű oktatás kaptak. A mostani pert 2016-ban indította az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, azért, hogy az érintett gyerekek kapjanak kártérítést az iskolától, az önkormányzattól és a Kliktől.

A gyerekeket képviselő ügyvédek egyik fontos feladata annak bebizonyítása volt, hogy a roma diákokat a B osztályba, külön tették, míg a nem roma gyerekek az A osztályba jártak. A volt diákok közül nem volt olyan, aki legalább egy évet ne töltött volna el a teljesen szegregált osztályban, de akik integrált osztályba jártak, ők is arról számoltak be, hogy osztályon belül is elkülönítették őket. A szegregáció állításuk szerint nem csak hosszútávú lelki sérüléseket okozott, de az óriási tudáshiányuk miatt szinte egyikük sem tudta elvégezni a középiskolát, szakma és érettségi nélkül pedig nulla esélyekkel néznek a jövőbe.

Kegye Adél, a gyerekeket és szüleiket képviselő alapítvány jogásza az ítélet előtti utolsó beszédében elmondta, 62 gyerekről van szó, több mint egy évig tartott összegyűjteni az alapítványnak az érintett diákokat. Szerinte felháborító, hogy az állam végig a perben azzal érvelt, hogy ezek a gyerek saját maguk és családjaik életkörülményeinek köszönhetik, hogy nem voltak sikeresek az életben és a munkaerőpiacon. “Sikerül-e beárazni a szegregációt? Ez a per fő kérdése” – tette hozzá a jogász. A gyöngyöspatai nem az egyetlen, több száz ilyen iskola, többezer hasonló helyzetben lévő diákkal működik jelen pillanatban az országban. Viszont a gyöngyöspataiak az elsők, akik tömegesen álltak össze, és évek óta viszik véghez ezt a pert.

Korábban volt már rá példa, hogy a bíróság kártérítés fizetésére kötelezte az államot, igaz, akkor csupán öt gyerekről és egyetlen szegregációban töltött tanévről volt szó. Az eset az egyik miskolci általános iskolában történt, és még 2010-ben hozott számukra kedvező jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság. A mostani per azért is jelentős, mert tömegesen léptek fel az állammal szemben szegregációt elszenvedő diákok és szüleik.

A gyerekeket ért kár két dologból adódik össze: egyrészt hátrány érte őket az etnikai alapú szegregáció miatt, másrészt hátrány érte őket az alacsonyabb minőségű szegregált oktatás miatt, mert nem szerezték meg azokat a kompetenciákat, amelyek a Nemzeti Alaptantervben szerepelnek célként. Ezért csökkent annak az esélye, hogy a személyiségüket kibontakoztassák, a társadalom elismerje őket, és, hogy megfelelő jövedelmű munkát kapjanak. De legalább ennyire fontosak a szeparáció miatti lelki sérülések, főleg a kisebbrendűségi érzés kialakulása. A szegregált oktatás miatti korábbi bírósági ügyekben a meghallgatott szakértők, pszichiáterek egybehangzó véleménye volt, hogy ha egy gyereket a többiekből elkülönítve oktatnak, az súlyos és maradandó károkat okoz – mondta az első tárgyalási napon, 2016 áprilisában az Abcúgnak az alapítvány jogásza.

A perben először az érintett gyerekeket hallgatták meg, majd az iskola igazgatója is elmondta, ő hogyan látja a történteket. A fiatalok bíróság előtt tett beszámolói több ponton is nagyon hasonlóak voltak, és a következőkről szóltak:

  • hiába volt az órarendjükben informatika óra, azt sosem tartották meg nekik. Volt, aki helyette matekozott, olvasott, mások filmet néztek, de óra helyett lehetett azt is választani, hogy játszanak az udvaron. “Szerintem azért nem akartak minket oda beengedni, mert azt hitték, hogy majd úgyis ellopunk valamit, vagy, hogy bevisszük a tetveket” – mondta a bírónak az egyik fiú. Egy másik lány, Vivien úgy emlékszik, hogy a tanára a következővel indokolta, hogy miért nincs informatika óra: “Nektek hiába tanítjuk az informatikát, ti úgysem értitek meg”.
  • leckét szinte sosem kaptak. Azoknak a roma gyerekeknek, akik az A osztályba jártak, a tanár azt mondta, hogy amit most diktálni fog, azt nekik nem kell leírniuk. Volt, hogy önszorgalomból elkérték a többi gyerek leckéjét, de hiába csinálták meg, azt sosem ellenőrizték le a tanárok.
  • felelniük sem kellett
  • volt úszásoktatás is az iskolában, csak nem a roma gyerekeknek. Ők nem vettek részt rajta, ahogyan arról sem szóltak nekik, hogy táncot is tanítanak. A faliújságról látták meg a lehetőséget, de papírt nem adtak nekik, amin jelentkezni lehetett volna.
  • egyik tanúskodó volt diák sem emlékszik rá, hogy valaha lettek volna osztálykiránduláson, az egyik évben pedig az iskola farsangi ünnepségére sem engedték be őket
  • angolórájuk is gyakorlatilag hiába volt, mert az órákon a számokon, az állatneveken és a színeken kívül mást nem tanítottak meg nekik.
  • a volt diákok azt mondták, a tanárok szinte soha nem magyarázták el nekik, ha valamit nem értettek.
  • szintén általános jelenség volt, hogy a roma diákok nem az évfolyamuknak megfelelő tankönyvből tanultak, hanem legalább két-három évvel fiatalabbaknak valóból. “Hetedikben például a negyedikes magyar könyvet használtuk. Azt mondták, azért, hogy ismételjünk” – hangzott el az egyik tanúvallomásban
  • a B-seknek az iskola földszintjén volt a tantermük, ők a felső szintre, a nem roma gyerekek közé nem mehettek. “A lenti wc-t használhattuk csak, ami nagyon ocsmány volt. Inkább egész nap visszatartottam, és megvártam míg hazaérek. Ha véletlenül a fentibe mentünk, akkor szaktanárit vagy igazgatóit kaptunk” – mesélte tanúvallomásában az egyik lány
  • a fiatalok szerint sokkal többre vihették volna, ha megkapják a kellő alapot az iskolától. Úgy nem lehet szakiskolába menni, hogy írni-olvasni alig tudunk – mondta egyikük. Nagy dolgokra egyikőjük sem vágyott, a fiúk közül a többség hegesztő szakmát szeretett volna szerezni, a lányok pedig vagy péknek, vagy varrónőnek tanultak volna.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?