Árpád
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Mindenhol 2018 októbere lesz beírva a negatív rekordhoz

DKRCS20181016014
2018.10.18. 05:09

Elég vészjósló hírek jöttek az elmúlt két hónapban a Dunával kapcsolatban. Egyre kevesebb víz van a mederben. Lélegeztetőgépen van Európa második leghosszabb folyója? Nem is  12 év múlva jön el az apoklipszis, hanem most?  Mi történik itt?

Az alacsony vízállás nem tréfa dolog, de a drámai hangnem messze nem indokolt. Sőt! Még csak a globális felmelegedés nyakába se lehet varrni a balhét, mert a helyzet az, hogy ez még nem a világvége, hanem csak egy szokatlan helyzet, de az éghajlatunk szélsőségességébe belefér az ilyesmi.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője, Siklós Gabriella elmondta, hogy a Duna rekordalacsony vízállása a szokatlanul hosszú ideig tartó csapadékmentes heteknek, hónapoknak tudhatók be. 

Ez az időszak a hidrológiai év legszárazabb időszaka, de az, hogy ez ilyen hosszú ideig tartson, az elég szélsőséges.

- mondta, majd elárulta, hogy a vízszint növekedéséhez arra lenne szükség, hogy a bajorországi és ausztriai  vízgyűjtő területeken essen az eső. Ez viszont az elkövetkező hat napban nem fog megtörténni, így újabb negatív rekordok várhatók.

2011-ben is írtunk arról, hogy  8 éve nem volt ilyen sekély a Duna. Úgy tűnik, mintha ez egy folyton ismétlődő dolog lenne. És tény, sokszor le lehet írni, hogy éppen rekordalacsony a folyó vízszintje, de ennek vége, most teljesen átrajzolódik a rekordtérkép.

Volt, ahol 2011-es, máshol 1947-es negatív rekord dőlt meg, mert szinte minden vízmércén máskor mérték az eddigi legalacsonyabb vízszintet. Ez attól függ, hogy adott időszakban a kisebb folyók mennyi vizet tudtak szállítani a Dunába. Most azt mondhatjuk, hogy sehonnan nem érkezik plusz víz. A Vág és az Ipoly sem szállít a Dunába semmit, ezért most meg fog változni az egész rekordérkép, és mindenhol 2018 októbere lesz beírva, mint a valaha mér legalacsonyabb vízszint

- mondta Siklós Gabriella.

Dr. Czigány Szabolcs, a Pécsi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docensét is megkérdeztük az ügyben, hogy lehet-e negatív következményektől tartani a Dunát sújtó aszályt illetően.

A mi klímánkba ez belefér, de Nyugat-Skóciában már aggódnék, ha hónapok óta nem esne az eső. Ebben az évben már 600 mm csapadék hullott Magyarországon, ami majdnem eléri az itteni sokéves átlagot (650 mm). Ebből a szempontból sem mondható, hogy idén kevesebbet esett. Az viszont igaz, hogy ez a mennyiség most másként oszlott el. Ennyi változékonyság azonban bőven van az éghajlatban. Az, hogy az elmúlt időszakban ilyen alacsony a Duna vízállása, nagy valószínűséggel nem az éghajlatváltozásnak tudható be

- mondta. Azt is elárulta, hogy esetleges következményektől sem kell tartani, mert a jelenlegi helyzet nem veszélyezteti a dunai élővilágot.

Nem most először fordult elő, hogy alacsony a Duna vízszintje. 

Azért volt még augusztusban egy hír, hogy a folyó annyira felmelegedett, hogy majdnem le kellett állítani a paksi atomerőművet. Felmerült a kérdés, hogy az alacsony vízállás (ami könnyebben fel tud melegedni) milyen hatással van az erőmű működésére. A következő választ kaptuk szerda délután:

A Duna alacsony vízállásával kapcsolatban - szabályzatainknak megfelelően – egy pontosan meghatározott felkészülés zajlik. Jelenleg a kisvizes 2. fokozatnál tartunk, tehát gyakoribbak az ellenőrzések, folyamatos a mederfigyelés. Kicsi a valószínűsége, de nem zárható ki további vízszint-csökkenés esetén a 3. fokozat életbe lépése, amikor megkezdődne az úgynevezett Pajtás szivattyúk beüzemelése: ezek extrém alacsony vízállásnál is biztosítják a szükséges hűtővíz-mennyiséget. Mindez azonban semmilyen módon nem befolyásolja az atomerőmű működésének biztonságosságát és az ellátásbiztonságot sem, nincs szó tehát az atomerőmű leállításáról.

Közben Pakson mégis életbe lépett a nem túl valószínű forgatókönyv, azaz 3-as készültséget rendeltek el

(Borítókép: A Duna ártere Vámosszabadi határában 2018. október 16-án.  Fotó: Krizsán Csaba / MTI)