Jenő
-3 °C
6 °C

Élet-halál ura volt, most a vádlottak padja fenyegeti a Fidesz nagy fehér főnökét

D  KB20120713009
2018.10.19. 16:03

Simonka György pusztaottlakai polgármester - milliomos agrárvállalkozó

- írtuk 2010-ben az akkor a nagypolitikába készülő Simonka Györgyről. A politikus-vállalkozó akkoriban éppen dinnye- és paprikabizniszben utazott, nem is nagyon kedvelték őt mindaddig a dinnyetermelők, 2008-ban még az ő felvásárlótelepe előtt is tiltakoztak az alacsonyra nyomott árak miatt. 2010-re azonban már sikerült kibékülnie velük, ezzel a Parlamentbe katapultálnia a kacskaringós karrierű életművésznek, de előbb ugorjunk vissza Simonka fiatalkorára.

A '74-es születésű Simonka saját bevallása szerint 14 évesen utcára került, magát tartotta el, bolti lopásokat is követett el, 18 évesen orvvadászatba keveredett, majd bevonult a seregbe, sőt, a légióba is beállt, amit önéletrajzában parádésan "külföldi tapasztalatszerzésnek" hív. Hazatérve 1993-ban villamossági szerelői végzettséget szerzett, a Horn-kormány alatt pedig földeket bérelt, ezzel megalapozva a vállalkozásait. Olyannyira, hogy a Magyar Narancs cikke szerint 2001 óta egy újkígyósi, erődszerű, magas kerítéssel körbevett nagy házban lakik. Ez a ház lesz később egyébként az fontos szereplője az ellene indított nyomozásnak, de erről lesz szó még később. 

2002-ben középfokú kereskedelmi- és mezőgazdasági papírt szerzett, majd 2006-ban, immár vállalkozóként, fideszes színekben Pusztaottlaka polgármestere lett 74 százalékkal, rommá verve a 16 százalékot kapó addigi polgármestert. 2010-ben a parlamenti választásokon a Fidesz dél-békési egyéni jelöltje lett, a kampányban egyik fórumán az országot elzálogosító zsidó hátterű bankokról, gazdasági nagyhatalomról beszélt. A dinnyetermesztőket megbékítve végül 57 százalékkal jutott be a Parlamentbe, aztán ősszel az önkormányzati választásokon 84 százalékkal lett újra polgármester Pusztaottlakán.

2012-ben a Dinnyeszövetség elnökeként az egykori olcsón felvásárló üzletember átállt a másik oldalra, és a dinnyekartellel lett országosan ismert, majd a hvg.hu közölt egy cikket az egyik céges ügyeskedéséről, amelynek lényege, hogy kertvárosi környezetben építhetett fel egy üzemet. Szél Bernadett akkori LMP-s politikus pedig azt állította, hogy személyesen győződött meg arról, hogy Simonka a saját vállalkozásában dolgoztat közmunkásokat, mire Simonka György rágalmazás miatt feljelentést tett.

2013-ban a gyanúsan rá kiírt, majd visszavont állami iskolagyümölcs-projekt miatt került elő a neve. A tender nagy beszállítója végül egyébként így is Simonka egyik ismerőse, üzlettársa lett. 2014-elején a HVG, majd a Magyar Narancs is  cikket közölt a politikus-vállalkozóhoz köthető cégbirodalomról, amelynek egy része - ahogy a háza is - rokonai és üzlettársai nevén futott. Simonka és a hozzá köthető cégek a cikkek szerint behálózták a régiót, meglehetősen sikeresen pályáztak uniós forrásokra egymással karöltve, vagy egymás "ellenfeleként". Mint azóta kiderült, az egyikük által kiírt közbeszerzést rendre a másik nyerte, egymástól vásároltak eszközöket uniós támogatásból, illetve önkormányzati dolgozókat dolgoztattak a fóliasátraikban.

A HVG szerint Pusztaottlakán csak "nagy fehér főnökként" emlegették Simonkát. A politikus-vállalkozó arra a felvetésre, hogy mindegyik cégben vagy ő maga, vagy a rokona tulajdonos, és egymásnak adnak megrendeléseket, csak annyit válaszolt:

ő nem tehet róla, hogy a rokonai képzett, diplomás, tehetséges emberek, akik régóta vállalkozók. 

Márpedig volt mit elosztani-megnyerni: a 400 fős Pusztaottlaka az Átlátszó összesítése alapján a 2007-15-es uniós ciklusban évi átlagosan 107 milliós forrást húzott be, ami egy főre vetítve 300 ezer forint, ezzel Felcsútot is jócskán lekörözte a település. Összehasonlításként: a szomszéd Medgyesbodzáson ez az összeg 2527 forint volt.

Mindennek ellenére, vagy lehet, hogy pont ezért 2014-ben is ő indult egyéniben a körzetben. A kampányban azzal került be a hírekbe, hogy kör-emailt küldött szét a körzetében dolgozó polgármestereknek, hogy kikérdezi, mindenki jól betanulta-e a pártüzeneteket. Pechére a leveleket véletlen egy ellenzékinek is elküldte. Végül 45 százalékkal jutott be a Parlamentbe, az új összeférhetetlenségi szabályozás miatt polgármesterként akkor már nem mérettette meg magát.

2016 volt az igazán sűrű év Simonkának. Nem is azért, mert a Blikk megnézte, kik azok a politikusok, akik állami pénzből szereltettek napkollektorokat a házukra, és mit az Isten, Simonka is köztük volt. ráadásul, mint később kiderült, rögtön duplán is, miközben rokonai, üzlettársai is sikerrel pályáztak. 

Az igazi lavina akkor indult el, amikor egyrészt tavasszal kiderült, hogy másfél milliárdos tartozása van a hozzá köthető, már akkor felszámolás alatt álló Magyar Termés Tész Kft.-nek, miközben a vagyona csak 870 millió. Mindezt úgy, hogy hét év alatt 1,6 milliárd állami támogatást kapott. A politikus azt állította akkor, hogy nem tudott a csődről. Később a hatóságok arra jutottak, hogy csaknem egymilliárdos kár érte az ügyben adófizetőket. 

Másrészt ugyanannak az évnek az őszén borult a Mengyi-ügy, amelynek lényege, hogy a fideszes képviselő a befolyásával termelői szövetkezeteket juttatott EU-s forráshoz, de úgy, hogy visszakérte a pénz 90 százalékát. Első körben ebben még nem volt szó Simonkáról, ám aztán Hadházy Ákos - akkor még - LMP-s politikus azt állította, hogy hasonló módszerekkel osztott pénzt a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány (DBMT) is, ráadásul ezekben az eljárásokban is benne volt a Mengyi-ügyben is részt vevő Public Sector Kft.

Márpedig a szóban forgó Alapítvány Simonka Györgyhöz volt köthető.    

Innentől tehát

  1. a közpénzeket zsebrevágó, majd csődöt jelentő cég, és
  2. a hozzá köthető alapítvány lezsírozottnak tűnő EU-s pénzosztó döntései miatt is

gyanússá kezdhetett válni a hatóságoknak. Olyannyira, hogy szeptemberben arról írtunk, hogy házkutatás volt Simonka György újkígyósi házában, amit ő valótlanságnak nevezett, a hatóságok viszont nem cáfoltak.  

08
Fotó: Huszti István

Decemberben derült ki, hogy már megy a nyomozás Simonka ügyében, méghozzá úgy bukott ki ez, hogy az Együtt helyi elnöke feljelentést tett "tartozás fedezetének elvonása" gyanúja miatt (értsd: vagyonkimentés, például a cégek másra íratása, vagy az, hogy az újkígyósi háza papíron eleinte Simonka nevén, majd az üzlettársáén, később a feleségéén, aztán unokahúgáén, majd egy cégén volt, ekkor társasházzá alakult, három különböző tulajjal). Ezt a feljelentést azzal az indokkal utasították el, hogy

már vizsgálnak egy ügyet, ami "szoros tárgyi és személyi összefüggésben" van ezzel.

A fideszesek kaptak is Simonka kollégájától egy sorvezetőt, hogy mit kell kommentelni, ha Simonkát a közösségi médiában bántja valaki, felsőbb szinteken pedig ennek apropóján egy megyei fideszes belháború kezdett a felszínre bukni, gyulai centrummal. Az érdekessége ennek a belháborúnak, hogy egy olyan ügy miatt zajlott, amivel eddig nem kötötte össze a közvélemény Simonkát: a szemétbiznisz, vagy szebben fogalmazva, a a térség hulladékgazdálkodási rendszerének működtetése miatt. A tétje pedig, hogy ki legyen a főfőnök az erre létrehozott önkormányzati társulásben. 

2017 márciusában letartóztatták Simonka üzlettársát, majd kiderült, hogy még egy ügyben nyomozás indult, ami érintheti Simonkát. Az is a DBMT-ről és EU-s pénzek lenyúlásának gyanújáról szólt, ezúttal a Magyarország és Románia sajtókapcsolatainak javítására osztott pénz került Simonka-közelbe, miközben a kiírók és a nyertesek között összeférhetetlenségi probléma volt. Hogy Simonka nem fogta vissza magát még ekkortájt sem, azt egyebek mellett EU-s pénzből épült helyi kerékpáros központ, vadasparkfejlesztés, iparipark-fejlesztés bizonyítja, eközben az akkor épp ellenzéki Magyar Nemzet egy 2015-ös szerelőcsarnok ügyét ásta elő

Simonka ennek ellenére elindulhatott a 2018-as parlamenti választásokon, még simonkás pólókat is osztogatott  a gyerekeknek a kampányban, és ha szorosan is, 43 százalékkal hozta a körzetét. (Itt is az történt, ami rengeteg helyen az országban: ha a Jobbik és a balos ellenzék nem indul egymással szemben, legyőzhető lett volna a fideszes jelölt, itt épp Simonka.)  A hírhedt alapítvány, a DBMTK sem állt le közben, sőt: a választások táján egy hónapon belül több százmillió forintot osztott ki közbeszerzéseken.

A Simonka elleni nyomozások pedig mostanra jutottak el oda, hogy az ügyészség a mentelmi jogának felfüggesztését kérte  bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy amint nem lesz már mentelmi joga, pillanatokon belül gyanúsítottként hallgatják majd ki őt, az pedig majd valószínűleg a vádiratból derül majd ki, hogy pontosan mely cégek milyen kavarásait vélték jogszabályba ütközőnek a nyomozók és ügyészek.

Borítókép: Simonka György fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke (b) és Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára medgyesegyházi dinnyét eszik a Vidékfejlesztési Minisztérium épületének árkádjai alatt 2012. július 13-án a Vidéki Mustra termelői piac rendezvényén, amelyen a magyar dinnyét népszerűsítették. Fotó: Kallos Bea / MTI.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?