Előd
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eldőlt: az önkormányzat kerítést épít a Hős utcai társasház köré

DSC 6700

A Népszava és az RTL Klub riportjaiból derült ki október közepén, hogy a Hős utca 15. számú társasház köré kerítést vonna a kőbányai önkormányzat, mert képtelen másként kezelni az utcai drogterjesztést. Az önkormányzat közgyűlése már elfogadta a tervet, csütörtök este a társasház is szavazott róla, eszerint megépülhet a kerítés. 

A szavazás körülményei azonban lényegesek.

A társasházban többségi tulajdonos önkormányzat képviselője a kerítés építése mellett szavazott, a jelenlévő lakók viszont nemmel. 

A gyűlésen résztvevő Urbanovszky Zsuzsa, a Kontúr Egyesület vezetője az Index kérdésére elmondta, hogy a lakóknak több meglátása is volt a kerítés ellen. Egyrészt szerintük a kerítés és a beléptető kapu teret enged a visszaéléseknek, le lehet például fizetni az ott 24 órás szolgálatot teljesítő biztonsági őröket. 

Személyiségi jogi és GDPR szempontból is problémás lehet a beléptető rendszer - hívta fel erre a figyelmet a lakókat képviselő ügyvéd. 

A lakók azt javasolták, hogy a rendőrség tartson több razziát a környéken, illetve a társasház közgyűlése hatalmazza fel a rendőrséget, hogy bemehessenek a társasházak lépcsőházaiba, folyosóira. A rendőrség ugyanis azzal szokott érvelni, hogy nem mehet be magántulajdonú ingatlanokba, a lépcsőház folyosója azonban a lakók álláspontja szerint közös tulajdon. 

Urbanovszky szerint az önkormányzat képviselője is meglepődött az egységes ellenállást látva.

A lakók ügyvédje szerint a társasházi törvény vonatkozó paragrafusa szerint a gazdálkodás körét meghaladó kiadásoknál egyhangú szavazásokra van szükség, a kerítés építése pedig ebbe a körbe tartozik. Így ha az önkormányzat a kerítés építése mellett dönt, elképzelhető, hogy a lakók bíróságon fogják megtámadni a döntést. 

Egy kapu a lakásokhoz

Az önkormányzati határozat szerint egyetlen kapun lehetne bemenni a lakásokhoz, ezt a kaput pedig éjjel-nappal biztonsági őr felügyelné, és mindenkit igazoltatna, aki át akar kelni. Minderre 131 millió forintot szán az önkormányzat, amely egyben a társasház lakásainak többségi tulajdonosa.

A Hős utca hangja blogon közzétett közgyűlési határozat kilencedik pontja szerint 2019. dec. 31-i határidővel biztosítanák a kerítést a Hős utcai blokk körül, és amint felállt a rendszer, a házakba csak az ott lakók juthatnak be lakcímkártyával, vendégeik pedig kizárólag személyes adataik regisztrációja után léphetnének be.

Miért akarnak kerítést a Hős utcai házak köré?

Hosszú évtizedek óta megoldatlan a Hős utcai társasházak helyzete, hiába állnak az épületek a Terrorelhárítási Központ mellett, hiába a folyamatos drograzziák, nagyüzemben megy a drogterjesztés.

Ahogy korábban írtuk, habár a Hős utcai telep a kábítószerproblémák miatt kerül rendszerint a hírekbe, a szakemberek szerint megoldás akkor születhetne, ha a kormány komplex szociális-lakhatási kérdésként kezelné a problémát.

A kábítószerhasználat a szegénységgel jár együtt

– mondta korábban az Indexnek Vígvári András, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont szociológusa, aki kollégáival 2015-ben kutatást végzett a Hős utcában. Szerinte

amíg a drogra fókuszálnak a hatóságok, elmennek a valódi probléma mellett.

Már sokan azt hiszik, hogy a Hős utcában mindenki drogterjesztéssel foglalkozik, pedig a valóságban ezt a tevékenységet nyilvánvalóan kevesen végzik, a lakók jelentős része ezt inkább csak elszenvedi, mondta Vígvári.

A Hős utcai nyomorra és kilátástalanságra a kőbányai önkormányzat válasza a telep teljes felszámolása volt, erről már döntöttek is, de egyelőre kérdéses, hogy a lakók elköltöztetésén és a telep szanálásán túl milyen lesz a kerület szociális rendezési terve. 

Kőbánya önkormányzatának egy tavaly decemberi kormányhatározat adott  2,1 milliárd forintot  a Hős utcai társasházak helyzetének rendezésére. Egyelőre nincs nyilvános tervük a telepfelszámolásra, nem lehet tudni, mikor dózerolják el. Addig is, költenek rá, a kerítés 131 millióba kerül.

Mindig szegények lakták

A Hős utcából fokozatosan, évtizedek alatt lett az ország legdurvább gettója. A tömböket a Horthy-rendszer ideje alatt építették, épp azzal a céllal, hogy szükséglakást adjanak azoknak az embereknek, akik a pesti városrészt gyűrűként körülvevő nyomortelepeken éltek. Az 1937-ben új építésű,  26-28 négyzetméteres, komfort nélküli szükséglakásokba azok a sokgyerekes családok költözhettek, akik állandó munkaviszonyt tudtak felmutatni.

Az államszocializmus első évtizedeiben, amikor a rendszer nem tudott lépést tartani a falvakból városokba özönlő első generációs munkások lakhatási szükségletével, a lakótömbök zsúfoltak voltak. Később, a panelházas lakótelepek felépítésével a zsúfoltság valamelyest csökkent, viszont a nyolcvanas években azok a kelet-magyarországi, javarészt cigány családok költöztek ezekben az időkben a telepre, akiknek az egzisztenciája már jóval a rendszerváltást megelőzően ellehetetlenült és Budapesten próbálkoztak jobb megélhetés után nézni. Újabban pedig a szegényebb józsefvárosi és ferencvárosi családok a kerületi városrehabilitációs programok és a dzsentrifikáció következtében a városközpont szélére szorultak, például Kőbányára. Ma nagyjából 500 ember lakik a telepen.

(Borítókép: Bődey János/Index)