Olivér
4 °C
8 °C

Betarthatatlan, abszurd törvényt hoztak a hajléktalanok ellen

h11
2018.10.29. 14:55 Módosítva: 2018-10-29 19:34:22

A magyar kormány októberben új szintre emelte a hajléktalanság kriminalizálását: az alaptörvényt úgy módosították, hogy az egész országban tilos lett az életvitelszerű közterületi tartózkodás, a szabálysértési törvény pedig a kiszabható pénzbírságot cserélte le a szabálysértési eljárásra, amivel akár 60 napra elzárhatják a hajléktalanokat.

De vajon tényleg lesz ilyen? A törvény hatályba lépése utáni első tapasztalatok alapján mi látszik? Milyen a rendőri gyakorlat? Mi a célja, mi lesz a hatása ennek a törvénynek? Van arra esély, hogy alkotmányellenessége miatt hatályon kívül helyezik?

Legújabb podcastunkban ilyen kérdéseket tettünk fel Kalota Ágnesnek, az utcán és kunyhókban élőknek jogi segítséget és ügyvédi képviseletet nyújtó Utcajogász Egyesület társelnökének.

A felvételen elhangzó fontosabb dolgokról készítettünk egy írásos összefoglalót is.

Betarthatatlan törvényt hoztak a hajléktalanok ellen

0:00:00 / 0:30:57

Mióta büntetik a hajléktalanokat?

Törvényi szinten gyakorlatilag a 2010-es kormány megalakulása óta folyamatosan. Az új hajléktalantörvény már a sokadik olyan jogszabály, amivel a kormány bünteti az utcai hajléktalanságot, mivel a szankcionálás rendszeresen átkerült egyik törvényből a másikba, amikor valamilyen jogi testület megtámadta. Először az építési törvényben kezdték tiltani a hajléktalanságot – még 2010-ben –, innen egy ombudsmani vizsgálat után áttették a szabálysértési törvénybe, majd, miután az Alkotmánybíróság ezt eltörölte, beleírták az alaptörvénybe. Mivel a kormánynak nem tetszett, hogy a rendeletek egyes részeit még ezután is megtámadta a Kúria, az alaptörvény szövegéből kivették azokat a részeket, amikre a bírók hivatkoztak.

Mi a változott októberben?

Jelenleg az alaptörvény az egész ország területén tiltja az „életvitelszerű közterületi tartózkodást". Ezzel együtt szigorították a szabálysértési törvény hajléktalanokról szóló részét is: akár 60 napos elzárást is kaphat egy utcán élő hajléktalan. A jelenlegi törvény elég homályosan fogalmazza meg, hogy mikor állapítható meg a szabálysértés. Az Utcajogász értelmezése szerint, ha egy hajléktalannak szándékában áll a nap folyamán elmenni egy szállóra, akkor nem követi el szabálysértést, de problémás, hogy nincs meghatározva, hogyan lehet bizonyítani az ilyen szándékot. A gyakorlatban az intézkedő rendőr döntésén múlik, hogy hisz a hajléktalannak, vagy elindítja a szabálysértési eljárást. (Arról, hogy mennyire tud jogszerűen élni egy hajléktalan jelenleg, ebben a cikkben írtunk hosszabban.)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendőrök, akiknek az egyéni döntésén rengeteg múlik, egyelőre nem kezelik szigorúan a törvényt, nem az a céljuk, hogy előállítsák a hajléktalanokat, és a bíróságra küldjék őket. Ezt támasztja alá az is, hogy miközben nyilvánvalóan rengeteg hajléktalannal találkoztak Budapesten a munkájuk során, csak néhány bírósági tárgyalás volt. A leggyakrabban csak messzebb küldik a hajléktalanokat egy figyelmeztetéssel.

Miért nem vehettek részt a hajléktalanok a tárgyalásukon?

Az első eljárásoknál, amelyek hajléktalanok ellen indultak, az érintetteket személyesen nem engedték be a saját tárgyalásukra, csak tévén keresztül kapcsolták be őket. Ez egy teljesen új eljárásrendi lehetőség, amire csak az életvitelszerű közterületi tartózkodásról szóló ügyekben van lehetőség. Ennek pontos oka ismeretlen, de minden arra utal, hogy a törvény mögötti motiváció a hajléktalan emberekkel szembeni undor lehetett. Az életvitelszerű közterületi tartózkodást érintő szabálysértési ügyekben a bírók eldönthetik, hogy egy légtérben akarnak-e tartózkodni az érintettekkel, vagy sem.

Mi a helyzet a kunyhóban lakókkal?

Az Utcajogász jogértelmezése szerint a hajléktalanok által épített és lakott kunyhó nem számít közterületnek, ezért aki ilyenben él, arra nem vonatkozik az új törvénymódosítás sem. Más jogcímek alapján el lehet lehetetleníteni a kunyhóban élőket is, de az a kilakoltatásokhoz hasonló, hosszabb pereskedést igényel a hatóságoktól.

A podcastot még azelőtt vettük fel, hogy kiderült: egy állami tulajdonú erdőgazdálkodási cég Kispesten jelzés nélkül lerombolta 15 hajléktalan ember kunyhóját . Az ügyben az Utcajogász Egyesület már jelezte, hogy pert indít az állami céggel szemben, mert az értesítés nélküli kunyhórombolás teljesen törvénytelen volt.

Az állam részéről betartható a törvény?

A magyar államnak egyáltalán nincs arra kapacitása, hogy tömegesen elzárással büntesse azokat a hajléktalanokat, akikkel rendszeresen találkoznak rendőrök az utcán. Sőt, már a 72 órás őrizetre, az azzal járó tisztálkodási lehetőségek biztosítására, a hajléktalanok holmijainak tárolására sincs kapacitása a rendőrségnek tömeges eljárások esetén, és bíróból sincs elég ember a rendszerben ahhoz, hogy tömegesen lefolytathassák a tárgyalásokat.

Na de akkor mégis mire jó?

Egyelőre egy látványos következménye van az új szabályozásnak, az, hogy kihúzódtak a belvárosból, a forgalmas terekről a hajléktalanok. Részben a szállókra is mentek, de valószínűbb, hogy többségük azóta is az utcán él, csak rejtettebben, kisebb utcákban, bokrok alatt, külső kerületekben, erdősebb részeken. Ezt tekintheti sikernek a kormány, de lehet, hogy csak ideiglenesen, és a csípős, téli hideggel együtt  a hajléktalanok is újból megjelennek az aluljárókban. Ráadásul a hideg miatt az is fontosabb lesz nekik, hogy minél forgalmasabb aluljárókban töltsék az időt, hogy minél több támogatást kapjanak, például aprót a járókelőktől, vagy meleg italokat és a túlélést segítő tippeket az utcai szociális munkásoktól.

Az is lehet, hogy a hajléktalanellenes törvény hosszú távú betartására nincs komoly igény a kormány részéről sem. Erre utal, hogy amikor 2013-ban büntethetővé tette az alaptörvény a hajléktalanságot, a kezdeti néhány szabálysértési bírság után a rendőrök figyelmen kívül hagyták ezt a törvényt, 2016 novembere után egyetlen alkalommal sem büntettek életvitelszerű közterületi tartózkodásért.

Megint hatályon kívül helyezik?

Könnyen lehet, hogy nem is marad sokáig érvényben a törvény, mert a jogvédő szervezetek nagyon sok ponton meg fogják támadni, például azért, mert sérti az emberi méltóságot. Ha ez itthon esetleg nem is sikerülne, a legeslegfelsőbb jogi fórum, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elég valószínű, hogy kimondja majd, hogy a hajléktalantörvény ellentétes az emberi jogokkal. Ezzel párhuzamosan az Utcajogász az egyéni ügyekben is támadja a törvényt – azon túl, hogy ingyenes ügyvédi segítséget nyújtanak az eljárás alatt álló hajléktalanoknak – hiszen ilyen esetekben is kérhet állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól a bíró, ha úgy ítéli meg, hogy a szabálysértési törvény elemei ellentétesek az alaptörvényben is elismert jogokkal.

A podcast felvétele óta ez már meg is történt, egy kaposvári bíró fordult az Alkotmánybírósághoz, miután megállapította, hogy a szabálysértési törvény hét pontban sérti az alaptörvényt, ezért a jogszabály eltörlését kérte.

(Borítókép: Barakonyi Szabolcs / Index)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?