Komoly gondok és megszorítások az ELTE három karán

Az ELTE Magyarország legnagyobb egyeteme. Nyolc kara, közel 4 ezer dolgozója és 26 ezer hallgatója van. Előkelő helyen szerepel a világ egyetemeit mérő rangsorokban. Minden évben ide akarnak a legtöbben bejutni, és ide is veszik fel a legtöbb hallgatót. Költségvetése egy közepes méretű magyar városénak felel meg, idén több mint 30 milliárd forintból működik.

Megszorítások három karon

Ennek a képnek valahogy nem felel meg, hogy az ELTE kancellárja október 18-án kiadott utasításában komoly megszorításokat ír elő a Természettudományi Karnál (TTK), a Bölcsészettudományi Karnál (BTK), a Társadalomtudományi Karnál (TÁTK) és az ELTE-hez 2017-ben csatlakozott szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központnál. A Scheuer Gyula kancellár által kiadott dokumentum ezt a lépést „egyes karok költségvetési hiányára" és a 2019. évi költségvetés várható alakulására tekintettel rendeli el.

A nehéz helyzetben lévő karokon bér- és létszámstopot rendelnek el. Semmilyen, mérlegelési jogkörbe tartozó juttatás kifizetését nem engedélyezik. Kancellári egyetértéshez kötik az újabb óraadói megbízásokat, csak az alapfeladat ellátásához nélkülözhetetlen, nem halasztható dologi kiadásokat engedélyezik. A fokozott takarékosság jegyében a gazdasági főigazgató egyedi engedélyéhez kötik a hatvan napnál hosszabb időre szóló vagy a nettó 500 ezer forintot meghaladó egyedi értékű beszerzéseket, leállítják a bútor- és irodaszer-igényléseket.

A karok nehéz pénzügyi helyzetére már egy idén tavasszal készült egyetemi dokumentum is utal. Ebben az szerepel, hogy a nagy hiánnyal és minimális maradvánnyal rendelkező karoknak (BTK, TTK, TÁTK) soron kívüli intézkedéseket kell tenniük költségvetésük megtartása érdekében. A három kar részére 546 millió forint kigazdálkodandó összeget határoz meg a kancellár, de a szöveg szerint

Kísérletek – elmesélve

A nehéz helyzetet jól mutatja, hogy az ELTE TTK Biológiai Intézetének néhány oktatója október 15-én sajátos akcióba kezdett: az oktatók ugyan megtartják a laborokban a gyakorlati órákat, ezeken azonban csak elmondják, mit csinálnának. Nem használják a vegyszereket, az eszközöket, a mikroszkópokat. Az akcióval arra akarják felhívni a figyelmet, hogy az intézet az ELTE költségvetéséből nem kapta meg a gyakorlati oktatáshoz szükséges összeget az idei félévre. Ezzel akarják ráirányítani a figyelmet az alulfinanszírozottságra és saját megfogalmazásuk szerint a zavaros pénzügyi elszámolásokra.

Egy oktatótól úgy értesültünk, hosszabb ideje tartó válsághelyzet van a TTK-n, és a helyzet folyamatosan romlik. Van olyan gyakorlat, aminél 40 ezer forintba kerülnek a drága vegyszerek, és egy tanárnak ilyenből hetente többet is meg kellene tartania. Költséges az eszközök, mikroszkópok karbantartása is. Ha ezek elromlanak, újakat nem tudnak beszerezni. Így most már többször előfordul, hogy két hallgatóra jut egy mikroszkóp, és ahogy kinéz a helyzet, lassan majd hárman-négyen fognak használni egyet.

A gyakorlatokat eddig különböző trükkökkel, tulajdonképen szabálytalan módon fedezték. Volt, hogy a vegyszereket az adott kutató a kutatási pályázatából biztosította, amiből az egyetem rezsi címszóval több mint 40 százalékot elvont. Ebben a félévben már az is előfordult, hogy a hallgatók vittek állatot (gilisztát) a boncolási gyakorlatra.  

Nincs elég tanár az angol nyelvű órákra

Más problémák is jelentkeztek. Egy hallgató az Indexnek azt írta: a TTK-n idén angol nyelven is indult mesterképzés (MSc), de ezek kötelező tantárgyai közül több nem indult el. A hallgatók azt a tájékoztatást kapták, hogy talán majd a következő félévben meg tudják tartani ezeket az órákat. Ezek bevezetése átgondolatlan volt, írta a diák. A tanórák anyagai összecsapottak, az oktatók nagy része pedig nem lelkes az angol nyelvű képzésért, ami a hallgatóknál nagy felháborodást okozott. Többször előfordult, hogy egy tárgyat nem tudtak mindkét nyelven megtartani, így ha azt külföldi hallgató is felvette, akkor az óra angolul folyt, annak ellenére, hogy a hallgatók nagy része egyébként magyar képzésre jelentkezett.

Az angol nyelvű képzéseket a minisztérium és az egyetemi vezetés sugallatára rohammunkában kellett bevezetni az egyetemen, mondta egy forrásunk. Az ELTE vezetése azzal érvelt, hogy ezekre több pénzt lehet kapni, de az oktatók egy része a túlterheltség miatt ezt nem tartotta jó ötletnek. Arra hivatkoztak, hogy az évek óta zajló takarékosság miatt az utóbbi években a nyugdíjba vonuló tanárok helyett nem vettek fel új embereket, az ott maradók pedig nem tudják az angol és a magyar nyelvű órákat is megtartani, mert már így is magas az oktatói terhelés. A karon dolgozó tanároknak emellett kutatói munkát is kell végezniük, publikációs kötetezettségük is van. A kutatói munka ráadásul vonzóbb és ösztönzőbb a többség számára, ugyanis a különböző pályázati pénzeknek köszönhetően jövedelmük nagyobb része ebből származik, nem a tanári fizetésükből.

Fontos hír volt, hogy újra működik a fénymásoló

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán dolgozók számára sem jelent új dolgot a megszorítás, évek óta maximális takarékosság van érvényben, még a fénymásolás is állandó kérdés. Egy oktató azt mesélte: komoly hír volt náluk a tanszéken, amikor (hosszú idő után) sikerült festékpatront beszerezni, így újra lehetett használni a fénymásolót.

A BTK Történeti Intézete idén szeptemberben feltehetően a fenti költségvetési összefoglaló jegyében azt a tervet terjesztette elő, hogy az ottani 11 tanszékéből bizonyos összevonásokkal, fúziókkal 9 tanszék legyen. Emiatt azonban (legalábbis nevében) megszűnne az ország egyetlen önálló Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéke. A magyarországi társadalomtörténettel foglalkozó történészek, antropológusok, néprajzosok legjelentősebb szakmai egyesülete, a Hajnal István Kör állásfoglalása szerint „az átszervezést lehetetlenül rövid idő alatt, a nyilvánosság kizárásával, szűk körű személyi egyeztetéseken keresztül, rossz idők szellemét és gyakorlatát idéző központi vezérléssel készítették elő és vitték keresztül." Az ügyben még nem született döntés. Az egyetem cikkünk megjelenése után azt közölte: a javasolt átalakítás sem oktatói elbocsátással, sem már meghirdetett képzés megszűnésével nem jár.

Egyetemi forrásaink szerint a most előállt helyzet nem új keletű, és nem lehet fekete-fehér alapon megközelíteni, amelyben egyértelműen a TTK vagy a BTK az áldozat. Az ELTE költségvetésének nyomasztó problémáit már a 2010-es évek eleje óta a Természettudományi és a Bölcsészettudományi Kar helyzete okozza. 

Kevesebb hallgató, kis szakok

A problémás karok helyzetéről tavaly decemberben Scheur Gyula kancellár elég nyíltan beszélt az ELTE Híreknek adott interjújában. A problémák szerinte részben az állami finanszírozásból, részben viszont egyes karok helyzetéből adódnak. A kancellár szerint egyrészt az egyetem pályázati és egyéb dedikált kormányzati forrásokból még soha nem kapott olyan magas összeget, mint most. Másrészt azonban a képzésekre az állam által hallgatónként fizetett fejpénz (képzési normatíva) nem elegendő az oktatás fedezésére:

A Természettudományi Kar esetében további súlyos problémát jelent, hogy a kar hallgatói létszáma évek óta csökken. A Bölcsészettudományi Kar esetében, az elaprózódott képzési szerkezetből következően nagyon nehéz a rendelkezésre álló forrásokból biztosítani a képzéseket. Itt a karnak mindenképpen komoly feladatai vannak arra vonatkozóan, hogyan lehet egy hosszú távon fenntartható képzési struktúrát kialakítani. Az Informatikai Kar vonatkozásában a fő problémát az jelenti, hogy a rendkívül erőteljes piaci verseny akár rövid távon is veszélyeztetheti a kar oktatói bázisát.

Forrásaink is a problémák fő okaként azt nevezték meg, hogy a hallgatónként kapott állami képzési normatíva már rég nem fedezi az oktatás vagy a gyakorlatok valós költségét – különösen az eszköz- és anyagigényes természettudományi képzésében. A hiányokat az állam a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében adott 2 milliárdos támogatással próbálta kipótolni. Ezzel együtt azonban többen is utaltak arra, hogy az érintett karok nem voltak képesek az évek során változtatni: rossz az oktatói eloszlás, sok az akadémikus és a magasabb fizetésű professzor, elaprózott a tanszékek vagy szakok struktúrája. Vannak olyan kis szakok, amelyeken több az oktató, mint a hallgató. 

Főleg a bölcsészkaron vannak olyan szakok, amelyekre nagyon kevesen járnak. Ezeknek fajlagosan nagyon drága a fenntartása, de megszüntetni nem lehet őket. „Ez nemzetpolitikai kérdés is. Ha nálunk megszüntetnék a szlovák vagy horvát szakot, akkor lehet, hogy válaszul a szomszédos országokban is megszűnne a magyar nyelvű képzés" – mondta egy forrásunk.  Egy BTK-s oktató ugyanakkor azt mondta: nem lehet  általában a kis szakokra fogni a problémákat. Azt kell nézni, hogy ezeken milyen minőséget produkálnak. Vannak olyan kis szakok, amelyeken csak néhány hallgató tanul, de amit csinálnak, az nemzetközi hírű. 

Volt, aki arra is utalt, hogy a nagy létszámú BTK-nak és TTK-nak az egyetemen belül erős a lobbiereje, és a szenátusban egymással összefogva általában meg tudják akadályozni a szavazásokon a radikális átszervezéseket.  Ezzel szemben például az Állam- és Jogtudományi Kar jelentős változásokon esett át, és stabil a pénzügyi helyzete. Igaz, itt az alapvető változást a kormány indította el azzal, amikor a jogi képzést alapvetően fizetőssé tette.

Kérdéseinkkel már a múlt héten megkerestük az ELTE vezetését, az állami képzési normatívával kapcsolatban pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Továbbra is kíváncsiak vagyunk a hivatalos válaszokra. Amint megkapjuk ezeket, közzétesszük.

(Borítókép: Résztvevők egy vitafórumon az ELTE lágymányosi kampuszán. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)