A Jobbik gyilkossággal is megvádolta Orbánékat

Jobbik: Gyilkosságok igenis vannak, csak nem puskával

A jobbikos Szilágyi György arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom leverése után bő három évtizedig diktatúra volt Magyarországon. Majd 1989 után szerinte nem rendszerváltás, csak "módszerváltás" történt, a kommunisták átmentették a hatalmukat, áldemokrácia alakult ki és elindult a szabadrablás.

A 2006-os évforduló véres eseményeit a szovjet csapatok visszatéréséhez hasonlította, az Orbán-kabinet 2010-es hatalomra jutását "a Kádár-rendszer kommunista diktatúrájának restaurációjának" tartja.

Szilágyi ezután hosszan sorolta, milyen párhuzamokat vél felfedezni a Kádár-rendszer és Orbán Viktor kormányzása között. Szerinte akkor és most is két részből állt az ország: vannak a" párthoz hűek és rendszerellenesek, akiket önök megpróbálnak minden eszközzel kiirtani". Szerinte Kádár idején a tanácselnökök tartották kézben a vidéki embereket, "ma a Fidesz helytartói, kiskirályai".

Szerinte a média ugyanúgy teljes pártirányítás alatt. És bár a "bebörtönzések nem jellemzőek még,

gyilkosságok igenis vannak, csak nem puskával, hanem médiával.

Ugyanis a Fidesz szerinte azonnal karaktergyilkosságot követ el az ellen, aki felemeli a szavát Orbán ellen.

Reagálásában Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára nem reagált konkrétan a támadásokra. Inkább arról beszélt: 1956 hőseire emlékezve

közösen hajtunk fejet azok előtt, akik bátorságukkal és önfeláldozásukkal történelmet írtak, nem hőzöngtek.

Szerinte a múlt, a jelen és a jövő magyarjainak szövetsége csak úgy képzelhető el, ha a ma embere átadja a jövő generációnak azt az üzenetet, hogy "büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő hősökre", kitartunk ezen eszmék, akárcsak a magyarság összetartozása mellett.

Párbeszéd: Orbán vonassa ki az orosz csapatokat

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője azt a kérdést vetette fel, hogy "a mai fideszes pártállam vezetője behívná-e az oroszokat, ha forradalom lenne". Majd meg is válaszolta, hogy szerinte az orosz csapatok itt vannak: "orosz ügynökök és kémek csapatai, a kormányba és a pártokba beépítve".

Orbán Viktor 2010 után behívta az orosz csapatokat.

A Párbeszéd ezért felszólítja Orbánt, hogy "vonassa ki Putyin gazdával az orosz csapatokat". A párt emellett benyújt egy határozati javaslatot, amely szerint Putyintól kell félteni a magyar szuverenitást, nem pedig Brüsszeltől és a Sargentini-jelentéstől.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára nemes egyszerűséggel úgy reagált, hogy az ellenzékiek

összevissza beszélnek marhaságokat.

Felhívta a figyelmet, hogy a nyugati világ vezetői, Angela Merkel és Emmanuel Macron is sokat találkozik Putyinnal. Szerinte nyugaton képmutatás zajlik: a felszínen bírálják Oroszországot, de "a felszín alatt olyan szoros kapcsolat, hogy mi a fasorban sem vagyunk".

A párbeszédes határozati javaslatról azt mondta: "önökre sosem lehetett számítani, amikor Magyarország szuverenitásáról volt szó".

Felsőoktatás, bérek, kutak

Ungár Péter (LMP): A kormány hadjáratot folytat a felsőoktatással szemben. Szerinte Magyarország a felsőoktatást tekintve a régió középmezőnyéből sereghajtóvá vált, a magyar egyetemek egyre lejjebb csúsznak az egyetemi rangsorokban. Megjegyezte: a CEU volt az a magyar egyetem, amely bekerült a 200 legjobb közé a világon. Közölte: szerdán tüntetni fognak a színvonalas felsőoktatás mellett és azért, hogy a kormány állítsa le a hadjáratot a felsőoktatás ellen.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ellenzéki képviselő állításait azzal igyekezett cáfolni, hogy 2010 és 2019 között a felsőoktatási források 46,1 százalékkal, közel másfélszeresére emelkednek, miközben a kormány 27 százalékkal emelte a felsőoktatásban dolgozók bérét, az egyetemek 13 milliárdos tartozása pedig 3 milliárdra csökkent. A "Soros-egyetemmel" kapcsolatban kijelentette: a teljes magyar felsőoktatási szféra lenézése azt mondani, hogy az a legjobb magyarországi egyetem, ami "Amerikában egy faházban működik".

Székely Sándor (DK) szerint a kormány 9 éve elképesztő milliárdokat költ el a magyar költségvetésből, hogy háborút folytasson az ellenzék, az IMF, Soros György, a menekültek és a CEU ellen, de eközben a munkavállalók ellen is háborút visel, a dolgozókat jelentős szegénységben és bizonytalanságban tartja. Szerinte a kormány megint át akarja verni a népet, amikor 2019-re nagy béremelést ígér, hiszen papíron lehet, hogy lesz 10 százalékos emelkedés, de közben elveszik a cafeteriát. Amit egyik kezükkel adnak, azt a másikkal elveszik - jellemezte a helyzetet.

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár erre úgy reagált, hogy a 2010 óta a minimálbér 88 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 102 százalékkal emelkedett, átlagosan 36 százalékos bérnövekedés következett be. 2013 eleje óta, azaz 68 hónapja töretlen a reálkeresetek növekedése.

Varga László (MSZP) az engedély nélkül létesült kutak helyzetének rendezéséről beszélt. Azt mondta, több százezer magyar ember vár megoldást az ügyben, mert az év végén lejár a határidő, amikorra a több tízezer, akár százezer forintba is kerülő engedélyeztetési eljárást meg kell tenni. A képviselő a moratórium meghosszabbítását és az ügy rendezését kérte a kormánytól.

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár jelezte: volt egy hétpárti egyeztetés a Belügyminisztériumban, ahol a jelen lévők támogatták a határidő módosítását. Fontosnak nevezte, hogy Magyarország megvédje az ivóvízbázisát, és nyilvántartás legyen arról, hol termelnek ki vizet és mekkora mennyiségben, illetve milyen állapotban van a vízkivételi hely.