Valér
-1 °C
0 °C

A csomagtartóm mindig degeszre volt tömve pénzzel

DEBRE20170707005
2018.11.14. 17:31
Könyvet írt az életéről a sokáig csak az "alvilág bankáraként" emlegetett Lakatos András, alias Kisbandi. A kalandos életű férfi 13 évesen csöppent bele az éjszakai életbe. A kilencvenes években már csak úgy röpködtek a milliárdok, amikkel zsonglőrködött, mígnem menekülnie kellett, mert állítása szerint Portik Tamás miatt veszélyben érezte magát.

Annak idején, az üzletek miatt rengeteget kellett öltönyben járnom. Az öltönyöm zsebébe a pénzt, lehet összehajtva, illetve ahogy a bankból kiadják, hosszítottban is beletenni. (...) előfordult, hogy részegen hazamentem reggel, a zakómat ledobtam, másikat vettem fel, elmentem, majd három napra rá, amikor keltem, anyámék nevettek, kérdezik, jól vagyok, minden rendben? Nem hiányzik semmi? Nem, minden oké. Több alkalommal előfordult, hogy 3-4 nap után anyám azt mondta, hogy na most már tényleg vicc az egész, hogy nem vetted észre, hogy a zakódban felejtettél 100 ezer márkát, meg 8 millió forintot, meg hasonló.

– talán ez a kilencvenes évekből származó sztori jellemzi a legjobban Lakatos Andrást. Az alvilágban csak Kisbandi néven ismert "üzletember" még gyerekként csöppent bele az éjszakai életbe. 

Ez az ő verziója

A kisbandis könyv egyik nagy gyengesége, hogy a szerző, Nyári Béla (Kisbandi ügyvédje) szó szerint azt írja le, amit Kisbandi neki egy magnóra felmondott. Kísérletet sem tesz arra, hogy az egyébként ellenőrizhető információknak utánajárjon, vagy megszólítsa azokat, akiket Kisbandi megvádol, gyanúba kever.

A hetvenes évek közepén, 13 évesen, hamiskártyások karolták fel a meglepően okos és dörzsölt Bandikát (innen a Kisbandi név), hogy aztán betörőket és kocsifeltörőket kopasszanak meg és keressék degeszre magukat. Egész élete nem szólt másról, mint a pénz forgatásáról, szórakozásról és csajozásról. 

Saját bevallása szerint mindenkivel jóban volt az éjszakai életben, nem voltak haragosai, így köszöntött rá a rendszerváltás és mindaz, ami ezzel jár. Alvilági figurák, tekintélyes gengszterek, hírességek és sportolók is rábízták a pénzeiket, amiket Kisbandi mindenféle okosságokban forgatott meg és adott vissza kamatostól.

Úgy működött a dolog, hogy valaki behozott egy x összeget, megegyeztünk egy futamidőben, ami minimum 3 hónap volt, de akár 1 év is lehetett. 1 év után újra kötöttük a szerződéseket, ezekre kapták a havi 10% kamatot. Az ebből befolyt pénzeket, tőkeként én különböző ügyletekbe forgattam bele. 

Ki kicsoda?

A könyvben a szereplők a vezetéknevük kezdőbetűjével és keresztnevükkel szerepelnek, de így is beazonosíthatók.

Radnai László a kilencvenes években a Conti Car nevű autós cég vezetője volt. A cég neve az olajügyekben is felbukkant az Energollal együtt. Radnai ellen 2004-ben indult eljárás, amit a sajtó "kecskeméti maffiaperként" emlegetett. Évekre börtönbe került, később a köztársasági elnök kegyelmével szabadult, ugyanis terhelő vallomást tett több egykori társára, köztük Portik Tamásra. Az általa elmondottak alapján indult eljárás a kilencvenes évek leszámolásos ügyeiben. Radnai aztán újra rács mögé került, jelenleg szabad, úgy tudjuk, tanúvédelmi programban van.

Seres Zoltán a könyvben S. Zoltánként szerepel. Vállalkozó, az éjszakai élet egykori ismert figurája, akit 1999-ben Tahitótfaluban lőttek szitává máig ismeretlen tettesek. 

Szeva bácsi, más néven Szemjon Mogiljevics. Orosz maffiafőnök, aki a kilencvenes években egy ideig Magyarországon élt. Jelenleg Oroszországban él, az FBI hosszú idők óta körözi. Állítólag egykor a KGB tisztje volt.

M. Gyula Portik egykori barátja, 1995-ben gyilkolták meg Budapesten. 

Ingatlanügyleteket bonyolított, kölcsönöket adott, de semmiről soha nem született papír, mindig elég volt az adott szó, állítja. A kilencvenes évek elején a Rákóczi úton lévő irodájában fogadta a klienseit, a befolyt pénzekből pedig több tucatnyi barátját is eltartotta. Luxusautókat, méregdrága ruhákat, ékszereket vett nekik, egzotikus utazásokra hívta el őket.

Egy-egy ilyen útra állítása szerint akár 50 millió forintot is képes volt elkölteni, és évente 2-3 ilyen nyaralást simán finanszírozott. Ismerősei azért bízták rá a pénzüket, mert az a hír járta róla, hogy okosan, jól meg tudja forgatni a lét, de ahogy a könyvben leírja, az alapján úgy tűnik, inkább amolyan piramisjátékban utazott. Mindig folyt be hozzá pénz innen-onnan, ezért tudott jó kamatokat fizetni a hitelezőknek.

Egy 600-as kupém volt abban az időben. Az egyik kocsim az volt. Akkor három autóm volt. Volt egy Porschém, egy 600-as kupém, vadonatúj volt, volt egy Ferrarim, amire kölcsönt adtam, és nálam maradt, nem tudták kiváltani, és volt a Bentley-m. A 600-as kocsim csomagtartója például mindig tele volt, de mindig degeszre volt tömve pénzzel.

Ám hiába értett a matematikához, ha a pénzt nem becsülte. "Életem legnagyobb hibájának azt tekintem, hogy a pénz számomra egy papír volt. Nem éreztem soha, nem tanultam meg a pénz fontosságát" – írja. "Gyerekkorom óta elképesztő pénzeket kerestem a hamiskártyából, üzletekből, meg másból. Nagyon könnyen tudtam elkölteni, nem becsültem meg a pénzt, és elképesztő hibákat követtem el, – itt milliárdokról beszélünk – a baráti körömmel, szórakozásra, utazásra felelőtlenül."

Mindezt ráadásul egy olyan közegben, ahol mindenki a másiknak a farkasa, ahol könnyen lehúzzák, becsapják egymást az emberek. Kisbandi persze állítja, hogy ő soha, senkit nem csapott be, így ha padlóra is került időnként, az mások hibájából vagy ármánykodása miatt történt. Ez lényeges pont Kisbandi sztorijában, szerinte ugyanis az olajozásban érdekelt bűnözőnek, Portik Tamásnak köszönheti, hogy egy idő után kezdtek rosszul menni a dolgai. 

Márpedig bőven akadnak ilyen emberek. A teljes nevüket ugyan nem írják le, de a családneveik kezdőbetűje, valamint a keresztnév alapján bárki azonnal rájöhet, kikről van szó: sztárügyvéd, Budapest egykori rendőrkapitánya, egy volt pénzügyminiszter, sztárnyomozó, szocialista politikus és még sokan mások. 

Nem háború volt

A könyvben Kisbandi lényegében ugyanazt fejti ki, csak részletesebben, amit az elmúlt időszakban több interjújában is elmesélt. Részletesen ír arról a tervéről, amikor már annyi pénzt tudott felhajtani, hogy bankot akart alapítani. Ehhez egyebek mellett Portik olajozós köreiből is tudott pénzt szerezni, csakhogy a terv engedély híján meghiúsult. Kisbandi szerint a háttérben Portik ármánykodása állt, aki így akarta magához láncolni, ezek után ugyanis több százmillió forintot kellett neki törlesztenie.

A helyzetet bonyolította, hogy állítása szerint ekkoriban Portik és az éjszakai élet egyik erős embere, Seres Zoltán azt tervezték, hogy Kisbandi pénzügyi vezetésével az egész magyarországi alvilágot maguk alá hajtják.

Konkréttá tették, hogy vannak az autótelepek különböző helyeken. Akik hozzák a kocsikat, nagy pénzeket keresnek. Az éttermek, a discók, és a legnagyobb kategória a játéktermek meg a night clubok tulajdonosai is nagy pénzeket keresnek. Itt mindenkinek fizetnie kell, mert ők azok, akik tudnak fizetni, több millió forintot is akár havonta

– írta Kisbandi Seresék tervéről. 

De miután Seres megtudta, hogy Portik egy olajüzletben átverte, összevesztek, Kisbandi pedig két tűz közé került. Ő, aki egész életében megpróbált mindenkivel jóban lenni, választás elé került, legalábbis ezt állítja. Seresnek és Portiknak is igyekezett megfelelni, aminek a vége az lett, hogy inkább mindkettőtől elmenekült és a kilencvenes évek közepén Amerikába költözött.

Szerinte az, hogy lelépett, nagyon jól jött Portiknak, aki fel tudta erre a történetre húzni az 1996-ban elkezdődött alvilági leszámolásokat, amelyek mögött Kisbandi szerint egytől egyig ő állt. Kisbandi szerint ugyanis Portik terjesztette el rendőrségi és újságírói körökben, hogy az alvilági háború amiatt tört ki, mert az "alvilág pénztárosa" milliárdokat vett fel, majd a pénzzel lelépett. 

Kisbandi szerint ez nem igaz. Nem háború volt az, csak Portik akarta így beállítani, miközben Kisbandi szerint Portik állt az összes gyilkosság mögött. Ezt Kisbandi onnan tudja, hogy állítása szerint Portik ezeket jó előre elmondta neki, és már azután is beszélt neki erről, amikor Kisbandi külföldön élt és ott találkoztak. Ezekről a találkozásokról és beszélgetésekről a könyvében részletesen ír, ahogy arról is, hogy végig attól rettegett, vele is végezni fog Portik. De ez Kisbandi szerint csak azért nem történt meg, mert folyamatosan ő kereste a pénzt Portiknak.  

Kisbandi szerint nem igaz, hogy a leszámolások mögött az orosz gengszterek álltak. Ezt szerinte csak Portik terjesztette el, így terelte el magáról a figyelmet. Az oroszok igazából nem jelentettek veszélyt – állítja. Arról is írt, hogy a kilencvenes években a magyar bűnözők oroszokkal vetették körbe magukat, tőlük reméltek védelmet. Csakhogy ez szerinte szemfényvesztés volt.

Ezt, hogy az oroszok minden brigádhoz hozzáteszik a saját emberüket, úgy viselkednek, mintha egymás riválisai lennének, de valójában egy főnök által irányított brigád az egész, én az elsők között átláttam

– írja. Az oroszoknak persze jól jött, hogy mindenki őket akarja, Kisbandi szerint amikor Portikék kialakították a maguk kis orosz csapatát, akkor havonta 15-20 millió forintot fizettek nekik. 

Igaz, amikor az ismert orosz maffiafőnökről, Szemjon Mogiljevicsről ír, akkor már egyáltalán nem állítja be veszélytelennek a külföldieket. Egy alkalommal Radnai Lászlóval együtt 100 millió forint kölcsönt kértek Szeva bácsitól, aki – mielőtt elvitték a pénzt – mondott neki valami fontosat:

Mondta nekünk, hogy ő orosz. De mindenekelőtt zsidó. Nagyon fontos, hogy tudomásomra hozza azt, hogy őneki van egy elve. Ő minden egyes dollárt úgy szeret, mint a gyerekeit. És az ő gyerekeit a világ végéről is hazahozza. Tehát ez egy burkolt fenyegetés volt, nagyon jól megfogalmazva, hogy ez a pénzt úgy vegyük el, hogy itt nincs olyan, hogy ez a pénz nincs kifizetve, meg duma van.

Ráadásul Kisbandi elmondása szerint a pénzt nem tudták visszafizetni, ezért kénytelen volt Portikhoz fordulni, ő adott neki 120 milliót, amivel ki tudták fizetni Szevát. Kisbandi szerint az, hogy az üzlet nem jött össze, Portikék ármánykodásának köszönhető. "Alákaszáltak a dolgoknak, hogy ne tudjon menni rendesen semmi" – írta erről. Kisbandi szerint Radnait is ezzel láncolták magukhoz Portikék. Kisbandi szerint Portik később Radnaiékat is el akarta takarítani (Radnai egyik üzlettársát majdnem sikerült is felrobbantani), ezért várható volt, hogy később Radnai lesz majd az, aki feldörzsöli. Tény, hogy Portikot 2012-ben elsősorban Radnai vallomásai miatt vehették őrizetbe. 

Egy máig felderítetlen gyilkosság

Kisbandi a könyvben Portik nyakába varr egy olyan gyilkosságot is, ami máig felderítetlen. Portik barátját, M. Gyulát 1995-ben, Budapesten ölték meg, méghozzá az utcán. Kisbandi szerint ennek hátteréről már mindent elmondott a rendőrségen. A könyvben ráadásul egy volt rendőrt is megnevez, aki miatt M. Gyulának meg kellett halnia. Eszerint ez a volt rendőr elmondta neki, hogy M. Gyula információkat ad Portikról a rendőrségnek. Kisbandi ezt elmondta Portiknak, aki közölte vele, hogy M. Gyulát el fogja pusztítani. Mivel ekkoriban még nem voltak jellemzőek az alvilági gyilkosságok, Kisbandi nem sejtette, hogy Portik szó szerint érti ezt, de hamarosan M. Gyulát tényleg megölték. 

Kisbandi egy országosan ismert ügyvédet is megnevez (legalábbis B. Jánosként ír róla), akivel kapcsolatban állt és elmondása szerint B. volt a kapocs az olajosok és a politikai vezetés, pontosabban az MSZP között. Az is igaz ugyanakkor, hogy Kisbandi nem csak a szocialistákat nevezi meg, szerinte minden kormányzat alatt megvoltak ezek a kapcsolatok. Kisbandi szerint a rendőrségen belül voltak korrupt és normális rendőrök, az viszont szerinte árulkodó, hogy a leszámolásos ügyekben, noha tudták ezek hátterét, nem történt semmi, "teljesen mindegy, hogy milyen kormány" volt éppen hatalmon. 

A könyv szerint bárhova is ment Kisbandi a világban, mindenhol megtalálta a számítását. Előfordult, hogy egy fillérje nem volt, előbb-utóbb mégis tudott pénzt csinálni. "Az életem Amerikában is abból állt, ami Magyarországon. Szórakozás, alvás, szórakozás, alvás. Napközben tengerpart, szórakozás, éjszaka csajozás és kész" írta arról az időszakról, amikor brazil bűnözőktől szerzett olcsón műszaki cuccokat és azokat passzolta tovább. A titka, hogy könnyen teremt kapcsolatokat – állítja. 

Az utolsó előtti találkozás

Kisbandi 2001 és 2003 között újra Magyarországon ténykedett, ekkor már Portik legnagyobb ellenfele, Seres Zoltán halott volt. Portik találkozni akart vele. Állítja, félt, hogy megölik, de nem volt más lehetősége, beleegyezett.

Mikor ez a találkozó meg lett beszélve, akkor abban maradtunk, hogy Lőrincen találkozom az ő egyik emberével. Ennél a találkozónál - sokkal jobban, mint a rendőrségnél, vagy a fogdánál - megmotoztak, hogy nincs-e nálam lehallgató készülék, hogy nincs-e nálam fegyver. (...) Ott azonnal egy motorra felültünk, és ezzel a motorral elkezdtünk először a városban, majd vidéken, másfél órán keresztül mindenfele körözni. Ez azért csinálta, hogy ne jöjjenek utánunk. Bementünk az elterelőkbe, az M0-ra. (...) Egy olyan 60-70 km-re Pesttől, valahol, szerintem Kecskemét irányában, de nem tudom pontosan, hogy hol volt, beérkeztünk a motorral, fejemen a bukósisakkal, egy kisebb városba. Megállunk, leszállunk. Félre áll, és telefonál egyet. Visszajön és mondja, hogy jó, gyere, megyünk oda, ahol találkozol vele. Nem tudtam mi lesz. Vártam mi történik, de szerencsére megálltunk egy Tesco előtti  a parkolóban. Tél volt, eléggé hideg idő volt már, ott letett, és mondta, hogy álljak ott, majd nem sokára fog jönni P. Tamás.

És aztán valóban megjelent, sétáltak és beszélgettek. Ekkor Portikot még körözték az olajos ügyek miatt. Kisbandi leírása egyébként azért is érdekes, mert többen, akik ebben az időszakban találkoztak Portikkal, hasonlóan írták le a motoros "utazás" körülményeit. Ezen a találkozón Kisbandi szerint Portik elmondta neki, hogy ő áll a leszámolások mögött. 

Ezek után is folyamatosan küldtem (Portiknak) a pénzeket, még eltelt kb. 3-4 hónap, 4 hónap, akkor már tavaszodott. Akkor találkoztam vele még egyszer. Az volt azt utolsó beszélgetés életemben vele.  

Kisbandi ezután költözött a családjával Brazíliába, 2003-ban. Amikor ott elfogták, majd hazahozták, egy volt nyomozó a sajtóban azt üzente neki, ne nagyon beszéljen, mert Portik megöleti. De ez már akkor nem érdekelte, merthogy - állítja Kisbandi - ekkor már 17 éve rettegésben élt. Azt írta, 2012-ben a nyomozók vádalkut ajánlottak neki, tanúvédelmi programba is kerülhetett volna, de ezzel nem akart élni. Azt mondja, már csak bosszúból is, de Portikra vallott, mert úgy érezte, ő tette tönkre az életét. Ám hiába segített a rendőröknek, a folyamatban lévő ügyében a bíróság ezt nem vette figyelembe.   

Borítókép: A hatodrendű vádlott L. András (k), az 1990-es évek magyarországi szervezett bűnözésének „Kisbandi” néven elhíresült alakja az ellene és társai ellen indított büntetőper ítélethirdetésén a Debreceni Törvényszék tárgyalótermében 2017. július 7-én. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!